Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-19 / 16. szám
249 DŰNANTÜL1 PKOTESTÁN 25 Annuitásom kölcsön. Kölcsön 1000 íorint után. Egy évi törleszési részlet í kajnatokia 5J=50 frt — ÖJ (törlesztésre 1%U|0=12 „ 50 Törlesztési idő: 32 év. Egy évi átalány 6V4°/0=62 frt 50 Törlesztett J Fentmaradfc A törleszt, átalányból jut Készlet tartozás tőkére kamatokra forint kr. forint kr. forint kr. forint kr. 1 13 16 986 84 13 16 49 34 2 27 01 972 96 13 85 48 65 * 3 41 59 958 41 14 58 47 92 4 56 94 943 06 15 35 47 15 5 73 10 926 90 16 16 46 34 6 90 11 909 89 17 01 45 49 7 108 ol 891 99 17 90 44 60 8 126 85 873 15 18 84 43 66 9 146 69 853 31 19 84 42 66 10 167 57 832 43 20 88 41 62 11 189 55 810 45 21 98 40 52 12 212 69 787 31 23 14 39 36 13 237 05 762 95 24 36 38 14 14 262 68 737 32 25 63 36 87 15 289 66 710 34 26 98 35 52 16 318 06 681 94 28 40 34 10 17 347 96 652 04 29 90 32 60 18 379 43 620 57 31 47 31 03 19 412 56 587 44 33 13 29 37 20 447 43 552 57 34 87 27 63 21 484 14 515 86 36 71 25 79 22 522 78 477 22 38 64 23 86 23 563 45 436 55 40 67 21 83 24 606 26 393 74 42 81 19 69 25 651 33 348 67 45 07 17 43 26 698 77 301 23 47 44 15 06 27 748 71 251 29 49 94 12 56 28 801 27 198 73 52 56 9 94 29 856 60 143 40 55 33 7 17 30 914 84 85 16 58 24 4 26 31 976 15 23 85 61 31 1 19 32 1000 _ 00 — 23 85 38 65 Ezen törlesztési táblázatot Weninger politikai számtanában levő nagyobb állami kölcsönök mintájára 1000 frt után 32 évre számítottam ki, mivel egyházkerületi pénztárunk is adott ez előtt hat évvel több ilyen kölcsönt az egyházaknak éppen 32 évi törlesztésre azzal a kedvezménynyel, hogy a törlesztési átalány 5°l0-jét a konvent, 2Vl0-jét az illető kölcsön vevő egyház fizeti, miből a kötvény szerint 6°|0 kamatra, lll,0l0 tőke törlesztésre esnék. Itt hát a törlesztési átalány mindig az eredeti tőke után járó 7V|0. De minta táblázatból látható, ezen számítással nem törleszthetők ami kölcsöneink 32 évig; ugyan azért annak mikénti kezelésére bátor vagyok felhívni a nt. és tek. gazdasági tanács becses figyelmét, annyival is inkább, mert az eddigi törlesztési módozattal 66 és T|2 év alatt törlesztetnék le a tőke, mire pedig hiszem, sem a konvent, sem a gyülekezetek nem hajlandók. Az annuitásos kölcsönök törlesztési módozata kétféle; t. i. egyik, mikor a törlesztési részlet előre, a másik mikor utólag fizettetik. Egésszen más a számítás, ha a törlesztési részlet előre, mintha utólagosan fizettetik. Az előre fizetés mintáját föntebb közöltem, arra tehát fölösleges refiectálnom; de az utólagos törlesztésről kell még néhány megjegyzést tennem, annyival is inkább, mert ami specialis viszonyainknak a gyakorlati kivitelben ez felelne meg legjobbban. Ennek számítása is egyszerűbb, kivitele meg sokkal könyebb és megfelelőbb. íme itt egy példa. Ha valaki 1000 frt kölcsönt vesz fel utólagos törlesztésre s ezen tartozása után minden év (vagy félév) végén 80 forint törlesztési átalányt fizet s a kamatozás 6°l0 el történik, a számítás a következő: Első év végén a tartozás volna: a tőke 1000 frt. ehhez 6°l0-es kamat 60______ összesen: 1060 frt. ebből lefizettetik 80______ marad a másik évre mint tartozás 980 frt. A második év végén ehhez jön a kamat 6°|0 58 80 összesen: 1038 80 lefizettetik ismét 80______ marad harmadik évre 958 80 A harmadik év végén ehhez jön 6°l0 kamat 57 528|t0 összesen: 1016 328|10 lefizettetik ismét 80______ marad a negyedik év végén 936 328|10 Ezen számításból látható, hogy a törlesztési részlet mindig nagyobbodik, a kamat pedig abban az arányban kisebbedik, s minél nagyobb a törlesztési részlet a kamatoknál, annál hamarább törlesztetik a tőke. Tovább azután a törlesztési számítás feladata kimutatni, mekkora törlesztési részlet kívántatik arra, hogy meghatározott kamatláb mellett mennyi év alatt lesz a tartozás kiegyenlítve. Ezeket óhajtottam röviden az annuitásos kölcsönökre nézve megjegyezni, s talán szívesek lesznek a száraz adatok untatásáért e lap olvasói irántam elnézéssel lenni. Jóindulat s egyházkerületünk anyagi ügyeinek jobb érdeke vezérelt benne. Kemenczky Lajos kér. ellenőr. Jövendölés a pápáról. A velenczei pátriárcha a „üatholique francais“ szerint nem régiben ezt prédikálta : „A pápa nemcsak Jézus Krisztus helytartója, hanem a Jézus Krisztus maga, elrejtve a test hüvelyében. Ha a pápa beszél, Jézus Krisztus az, a ki szól. Ha a pápa kegyelmet oszt, vagy anathémával sújt, Jézus Krisztus az, ki anathémával sújt, vagy áldást szór. Azért, ha a pápa szól, nem lehet azt előbb vizsgálni, hanem engedelmeskedni kell: határozatait kritizálni, parancsai felett disputálni nem is szabad. Mert minden egyén, bármily magasan álló legyen, ha koronát hord is, isteni törvény szerint neki alárendeltetett.“ A szellemes franczia csillagász Flammaryon „A világ vége“ czirnü könyvében egy találóan érdekes jellemzést ád, hogy miként s mikor lesz ez a nézet egykor a katholikus kereszténység hitczikke. így festi a pápaság leendő kópét: XVIII. Pius, Pontifex Marimus, régen tervbe vette egybehivni az összes püspökök ökum. zsinatát, hogy egy
