Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-03-24 / 12. szám
Hatodik évfolyam. f*£. szám. Pápa, 1895 márczius 24. DUNÁNTÚLI ELŐFIZETÉSI DU: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt, Az egyház és iskola köréből MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. & HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdíj 30 kr. TARTALOM: A protestantizmus hivatása s teendőink. (Vége.) X-t-Y — Mi kell neküuk. Carolus. — Mészáros József ev. ref. lelkész ur ügyéhez. Kis» József.— A szt*györgyvölgyi ünnepély. Egy jelen volt. — Matolcsi Sándor 1852—\S9r>.Barakonyi Kristóf. — Tárcza. Egyházi régiségek. Földváry László. — Vegyes közlemények. A protestantismus hivatása s teendőink. (Vége.) Nem mellőzhetem el a Dr. Kecskemétig István megpendítette eszmét az evangélistáikat sem# Gyülekezeteink nagy száma a felbomlás szálén áll. Az avertálások napi renden vannak, melynek oka, eltekintve a személyi okoktól, ez: a kis gyülekezetek a nagy terhek alatt összeroskadnak, a nagyok pedig kellő gondozásban nem részesülhetnek. Valóságos abszurdum az olyan monstruosus gyülekezet, mint a milyenek a mi alföldi gyülekezeteink. 8—10 - 20 ezer, sőt népesebb egyház 1 vagy legfeljebb két lelkészszel! Hány ember van olyan ott, a ki egész életében templomban nem volt, mert be se férne, ha el akarna menni? Lelke éhezi és szomjuhozza az eledelt, de lelkésze nem gondozhatja s lesz belőle ha nem nazarenus próféta, de legalább is nazarenus baptista etc. Hát nem jobb volna ezeket a buzgó embereket megnyerni az egyháznak, mintsem ellenséggé tenni? Nem jó volna-e ezeket evangélistákká képezni? — s nem lehetnének-e a lelkész jobb keze? De mindenek fölött azon óriási gyülekezeteket parochiákra kellene felosztani. De hogyan? A lelkészektől függ itt nagyon sok.— Egyik nagy, két lelkészszel, de egy templommal biró gyülekezetünkről beszélgetve, mintegy di- C8Őitőleg hallottam felemliteni, hogy a rendes és segédlelkészek sorban szoknak prédikálni, s a többi három mindig meghallgatja a negyediket. Hát nem sokkal szebb volna, ha mind a négyen prédikálnának a város különböző pontjain ? Nem tudom elképzelni, hogy olyan nagy városokban ne lehetne egyelőre termeket kibérelni eczélra? Bersier Párisban r. katholikusokból tudott ily formán egy protestáns gyülekezetét létre hozni. Csak nálunk magyar reformátusoknál nem sikerülne ily módon a gyülekezeteket úgy felbuzditani, hogy templomokat s imaházakat építsenek ? A lelkész urakról tel se merem tenni, hogy anyagi indító okokból ellene volnának a több parochiára való osztásnak. Szükségesnek látom még az Istentiszteletünket is rendezni. Távol van tőlem, hogy czeremóniákkal kívánjam elárasztani — de szeretném vonzóbbá, változatosabbá tenni. így az előírna után éneklés jönne, a textus felvételét pedig mege őzné egy bibliai szakasz felolvasása. Vagy az, amelyből a textus felvétetett, vagy azzal valami más, de vele eszmei rokonságban levő szakasz. A predikáczió után is egy-két vers ének s csak azután jönne az utó ima. Az egyik Miatyánk elmaradhatna, e helyett inkább a 10 parancs felolvasása, vagy a „Hiszek egy“ elmondása tétetnék. Mindenik szükséges, egyik Isten souverainitását idézi föl elménkbe, a másik a hitetlenség s különösen az umtarizmus betódulása ellen vetne gátat. Lehetne egyiket a délelőtti, másikat a délutáni Istentisztelet alatt felolvasni, vagy elmondani. Az is igen bántó, hogy a lelkésznek a szószékből való lej ötté után éneklés közben azonnal megindul a nép. Pedig ez az ének is az Istentisztelethez tartozik. Legjobb volna, ha az utó ima után egy 12 1 »III El Rí ERIKKEL HIVATALOS KÖZLÖNYE.
