Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-17 / 11. szám

Hatodik évf olya m.

11. v/.ám.

Pápa, 1885 márczius 17.

DUNÁNTÚLI

ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt.

Az egyház és iskola köréből

A MIMI ET.EEF. EGTHÁZKER. HIVATALOS KÖZLÖHTE.

V-------------------------*--------------------------------*

HIRDETÉSEK DIJA:

4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5. egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdíj 30 kr.

X--------------—----;---XT-« MEGJELENIK MINDEN VASÁÉNAP. 3-TARTALOM: A Protestantismus hivatása s teendőink. Folytatás. X-hY— Egy pár megjegyzés a gyámintézeti új tervezethez. Fülöp JózseJ. — Észrevételek az „Egy kérdés“ és „Válaszához, s még egy más kérdés- Mészáros JózseJ-. — Egy halott keresi az élők között az igazságot. Körmendy S. — Apróságok külföldről- Borsos István. — Vegyes közlemények. — Hivatalos rész.— Hirdetmény.

A protestantismus hivatása s teendőink.

(Folytatás.)

De elvégre is a protestantismus győzni fog. Maga tett ugyan maga mellett bizonyságot, de bizonyságtétele épen e miatt nagyon is elfogadható. A protestantismus nem csupa negatio, mint ellenei szeretik ráfogni, hanem positiv valami. Az emberiség fejlődésében egy magasabb lépcső. Világtörténelmi hivatása az elmondottak szerint abból áll, bogy a népeket lelki és erkölcsi szabadságra emelje, s hogy az ember elméje és szive közt a megzavart egyensúlyt helyre állítsa. Egyszóval biztosítsa a békés haladást s megóvja a nemzeteket a nagy rázkódásoktól. Vagy más szavakkal, megvalósítani törekszik Krisztus nagy czélját Isten országát. Rómának ez irányban tett kísérlete elhibázott', tehát czélra nem vezet Róma a zsidó theokratia mintájára rendezte be magát. A külső egyházat azonosítja Isten országával. Innét származnak minden botlásai és erőszakoskodásai. Mig a protestantismus fölfogta az Idvezitő eszméjét, hogy Isten országa „a szívben vag) on“ s ezért az elvekre fekteti a fősulyt. Ebben rejlik a protastantismus fölénye a jól szervezett katbolicismussal szemben. S ugyancsak ez szabja ki a protestantismus feladatát, munkakörét az evangelisatiot.

A mi legelső és legfőbb teendőnk az evangelizálás. A Krisztusi elvek, az Isten és a felebarát iránti szeretet szent törvényének terjesztése, az igazság hirdetése. Ám a rómaiak szervezzenek

politicai pártot — mi tartózkodjunk attól. Inkább sajnálkozzunk fölöttük, hogy két kínos alternativa közé jutottak. Ez a választásuk: vagy jó hazafi és rossz katbolikus, vagy jó katbolikus és rossz hazafi. Mi attól, Istennek- bála, meg vagyunk kiméivé. Nekünk nincs szükségünk külön vallás - politikai pártot csinálni, s ha erre nézve kisértetbe jutnánk: jusson eszünkbe, hogy az ó-kori görög-római és egyéb pogány vallások még sokkal inkább államvallások valának, mint a róm. katb. vallás praetendálja. A pogányok sem néztek kevésbbé lenézőleg és megvetőleg az első keresztyénekre, mint a rómaiak reánk. Az ős keresztyének nem szervezkedtek politikailag, de az ige erejével megdöntötték és újra alakították a világot. Mesterök példáját követték, a ki egy szóval sem érinté a politikát, az akkori viszonyokat, a társadalom sebeit pl. a rabszolgaságot és a nők lealacsonyított helyzetét. De kimondá: „a mennyei atya gyermekei vagytok“.* És ezen alapon dicsőén munkált a nemzeti és osztály gyülölség enyhítésére a társadalmi bajok megszüntetésére. Újabb példákat is hozhatnék föl, igy: a testvériség eszméje a prot. államokban valósult meg forrongások, vérontások nélkül. A néger rabszolga kereskedés megszüntetése érdekében sokat tett nem régiben Lavigeris bibornok ; de tudnunk kell, bogy a prot. Anglia már 1831- ben eltörlé a rabszolga kereskedést s minden hajóskapitányát felhatalmazá, sőt kötelességükké tette a rabszolga kereskedők megf'enyitését. —

Az Egyesült államok északi, protestáns fele a

11