Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-10 / 10. szám

T55-DŰNANTÜLI PROTESTÁNS LAP lem által. Addig u. i. míg a kérdéses gyermek születését a törvényes félj nem támadja meg, az törvényes gyer­meknek tekintendő, törvényes gyermeket pedig a fejede­lem nem törvényesíthet oly hatályával, hogy az más férfi törvényes gyermekévé váljék“. (A házassági elválás joga, irta Sztehló K. 1890. IT. kiad. 121. 1.1 Mivel azonban Sztehlo sem törvényt, sem rendeletet, sem konkrét esetet nem hoz föl állításának igazolására: azt mondhatnánk idézett soraira, hogy az csak puszta okoskodás. Es tényleg ezt mondták néhányan. a kik előtt Sztehlo véleményét felhoztam. Hogy kellő világosságra jussak, mit volt mit tennem, Írtam Sztehlonak; kértem, le­gyen szives velem közölni, hogy mivel tudná bizonyítani véleményét. Megtisztelő szivességgel gyorsan válaszolt, Írván: „hamarjában sem törvényt, sem rendeletét nem tudnék nevezni, a melyből az, hogy házasságtörésből szü­letett gyermek fejedelmi kegyelem által törvényesíthető, kitűnnék. Azt hiszem, ez mint a felségjognak kifolyása inkább szokáson alapszik; tény az, hogy a király ezt a jogot gyakorolja, a múlt évben is keresztül vittem egy ese­tet . . Egy másik esetet is emlit levelében, megnevez­vén a személyeket is; a mit azonban én —könnyen ért­hető okból itt e lapban nem tehetek meg. Igaz, hogy a Sztehlo által említett két esetben gróf­ról. meg báróról van szó ; de az a dolog lényegén nem változtat; az eli\ hogy a házasságtörésből született gyer­mek is törvényesíthető királyi kegyelem által, áll. He is­mét természetes, hogy mert kegyelemről van szó, csak azokkal szemben és akkor gyakorolja e kegyelmet a ki­rály. a kikkel akarja s a mikor fontos családi érdekek ily — a törvényes utón végbe nem mehető törvényesitést nyomósán sürgetnek. Berecz Mária aligha részesülne e kegyelemben! Kis Józsee. A mező-eőrsi ev. ref. egyház története. (Vége.) Ezek után nem csak a háztól, hanem még a tem­plom helytől is megvették az áreudát, és a mit csak el­követhettek, elkövettek mindent, hogy a ref. vallás életét rövidítsék, vagy annak erősödését megakadályozhassák. Most ismét folyamodni kényszerittettek a templom hellytöli census alóli fölmentésért. Talán nem teszek felesleges dolgot, ha mind azokat a folyamodásokat bele szövöm az egyház története leírá­sába, melyek leginkább világosságot vetnek an a, hogy egyes gyülekezeteknek elnyomására miket föl nem hasz­nált a hatalom; én hiszem, hogy vannak egyházaink, me­lyek többet is szenvedtek, nagyobb sanyargattatásnak is kitétettek, de úgy gondolom, hogy a szenvedések és ül­döztetésekben nem a mező-eörsiek az utolsók. 156 A templom fundus censusa alóli fölmentésérti folya­modásuk következő: Nagyságos Consiliarius ur, nekünk kiváló képpeni üruuk! Alolirott mező-örsi reformátusok társasága fejt hajtó alázatossággal Nagyságodnak emlékezetül kegyes színe eleibe terjeszteni (mint hogy kénytelenitetünk) me­részeljük. mivel hogy tavaly esztendőben Nagyságod maga nagy ható személye szerint alázatos instántiánkra ujj on - nan fölállítandó közönséges oratóriumunknak helyet min­den prestállandó census nélkül atyai kegyességéből as­­signálui és kiméretni méltóztatott, hogy jövendőbeli mi­nisterünknek szükségére felépítendő házától járandó Gen­­sust finely kegyes parancsolatot igenis szívesen befogtuk) megfizetni tartozunk, mellyet is fogyatkozás nélkül meg­teszünk. De mivel tapasztalnunk kelletik, hogy a Mélt. uraság exactoratusa mind az háztul, mind pedig a tem­plomnak helyétől a járandó censust prescribálta. - azért Nagyságodhoz nagy alázatossággal folyamodunk, esedez­vén, hogy ezen fizetésiül fölszabadítani méltóztasson. — Mely nagy kegyelméért hogy a felséges Mindenható Ur Isten Nagyságodat hosszú életben, kívánt egészségben sze­rencsésen megtartsa, minden napi könyörgésünket fölál­dozni el nem mulasztjuk. Mező-Eörs die 6. Miji 1789, alázatos fejhajtó mező-eörsi Reformátusok egyetemben. ludorsatum. A múlt esztendőben ez eránt kiadatott decretatiom csákvári exactorátusban meglessen, melyre is magamat provocálom, úgy hogy az iustánsok a Méltóságos Grófnak mint kegyes földes urunknak alázatos iustantiájokat nyújt­sák, a ki is rövid napok múlva Csák várra érkezni fog.— Mező Eörs, 6. máj. 1789. Bezerédy m. p. Nem szűntek meg a mező-eörsi reformátusok zör­getni, követve Luk: NI. r. 10 v. „valaki kér élvészi, ér a ki keresi megtalálja és a zörgetönek megnyittatiku. Hogy fölszabadíthassák templomuk, iskolájuk és tanító laká­sukat az évenként fizetendő census alól, elmentek Pá­pára a földes urasághoz, ott készítettek egy folyamo­dást. melyet be is nyújtottak Gróf Eszterházy János föl­des uroknak. A folyamodás következő: Méltóságos Gróf ur Nagyságos urunk! Meghitt fiúi bizodalommal bátorkodunk Méltóságod atyai kegyes színe előtt instantiánkkal megjelenni és Méltóságod hozzánk mutatott édes atyai szívességébe bízva a végett aláza­tossal! könyörögni, hogy t. i. azon kisded és helységünk­ben, Uralkodó Felséges Fejedelmünk engedelme és Mél­tóságod atyai gratiajából fel állíttatott imádkozó és oskola házainknak kimutatott fundusért Méltóságod részére járó census fizetéstől (minthogy az ilyen fundusoknak Felsé­ges Urunk rendelése szerint szabad és cencus nélkül va­lóknak kelletik lenni) immunitálni és a számtartóságnak ezeknek fizetése eránt formált és részszerínt meg is vett pretentiojáíól felszabadítani kegyelmesen méltóztassék. Mely mutatandó kegyes gratiaját Méltóságodnak hálaadó szívvel vennénk. Maradunk Méltóságos Gróf Nagyságos Urunknak. Pápa, 16. Aug. 1789. alázatos szegény szolgái mező-örsi helység ref. lakosi.

Next

/
Thumbnails
Contents