Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-03-10 / 10. szám
157 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 158 A sok kérés, esdeklés után következő választ adta ■Gróf Eszterházi János: Hogy ebben is tapasztalhassák az instánsok hiv •embereinkhez vonzó kegyességünket, elengedjük nekiek, nem csak az elmúlt hanem a most folyó esztendőre is járuló és fizetendő ceususunkat, csupán ingyen való gratiabul, a jövendő esztendőre pedig és a következendő időkre is föutartjuk magunknak földes úri jussunkat. Mindazon által szabad lészeu az ínstausoknak jövendőben is instantia által hozzánk folyamodni és ha magokat érdemesekké tenni fogják, a szerint lehetnek reméuségben. Pápa, 16. august. 1789. Gróf Eszterházy János m. p. Ez idő alatt, inig folyamodásaikkal jártak, hogy a census alól fölmenthessék templomuk és iskolájukat, a templom építéshez szükséges anyagokat megszerezték, össze hordották, úgy, hogy a templom alapját letehették már 1788. szept. 3-án Tek. Pázmándi József v. curator és Biró László taapi predicator urak jelenlétekben. Az egyház részéről Varga István, Soos János curátorok, Kaszás János, Cseke Mihály, Lajos István, Babarczi János, Babarczi István, Lajos István presbyterek voltak. A templom felszenteltetett 178^. szept. 20-án. Jelen voltak a fölszentelésnél Főtisztelendő Halász József kocsi prédikátor Superintendens. T. Bakos Gergely pápai tractus seniora, pázmándi predicator, T. Biró László taapi predicator urak. Curátorok voltak Babarczi János, Decsi Mihály. Megépitetett a templom, felszenteltetett az Istennek hajléka, de még nem volt. ki a felszentelt hajlékba a kisdedeket megkeresztelje, a házassági frigyet megkösse, az urnák szent vacsoráját kiszolgáltassa, mindezeknek teljesítéséért Taapra kellett járniok, a mi sokszor az utak járhatatlansága miatt csaknem lehetetlen volt. Kellett tehát gondoskodniuk, hogy olyan lelki tanítót nyerjenek ki minden a lelki életre tartozó cselekményeket végezhessen. — Meg volt a tanítói hivatal, mert a mint kivehettem a jegyzésekből, már 1776-ban volt tanítójuk. Első tanítójuk volt Gyulai István, hogy hova lett, az nem tudható. 2- ik tanító Ambrus Gábor, ez már levita volt az uj templomba 6 évig. Innen Bokodra ment, ott megőrült. 3- ik tanitó Túri István 1 ‘/2 év után katonává lett. 4 ík tanító Diószehy Mihály 3 év után lett alistaí tanitó. 5tik tanító Filep János 5 év után ment Nyárádra. 6-ik Tar dános, mint 21 éves ifjú jött Mező Eörsre meghalt >8*4. febr. 22-ikén. Végié sok utánjárásra nyertek a Mező-Eörsiek reu des lelkészt. Azl793-ik év márt. elején rendeltetet Mező- Eörsre lelkészül Török Pál, de már 1/94ik évi jnlius 23-án Adás-Tevelre ment. Török Pál után jött Neszmelyről Bereczk Márton, ki 23*/2 évig- volt Mező Eörsnek lelkipásztora. Ennek szorgalmának köszönhetjük, hogy a mező-eörH egyháznak múltjáról tudhatunk valamit; Bereczk Márton kezdte az Anyakönyveket, mert Török semmit nem hagyott, ez volt ki a jegyzőkönyveket kezdette vezetni. Munkás életét bevégezte 1822-ik év Juli 19 én 77 éves korában. Utánna lett predicator Tóth Benjámin, de ez nemsokára meghalt 1324 Febr. 22-én; egy napon haltak meg Tóth Benjámin és Tar János, egyszerre lettek eltemetve. A felettük tartott predicatio alapigéje volt Csel.: XX. r. 24. V.. de hogy kitartotta felettek a beszédet, az nincs, följegyezva. Utánna jött Tóth János Ajkáról, az meghalt 1851 October 19 én 86 éves korában. Ezután mint helyettes lelkész volt Kollár János, ki majd ajkai, szemerei lelkész volt, végre mint magányzó halt meg Kis-Péczen. Kollár János idejében történt a birtok elkülönzés az Uraságtól, ekkor méretett ki a lelkésznek 12 hold. a tanítónak 6 hold legelőilletőség; de a tagositási törvénynek azon §-át, mely azt mondja hogy a lelkész, t?initó, jegyző földjei a faluhoz legközelebb eső helyen méressenek ki, úgy magyarázták, hogy a falu külső határához legközelebb eső részen, ezt azután meg is tartották, mert a határszélen csakugyan ki is mérték. Ez után jött 1852-ik évben Varga Lajos, ki 1867 ik év október hónapban ment Rédére. 1856-ik évben a templomon levő torouy, mely esak deszkából volt, elkorhadt, egy toronynak építése állott elő, erre nézve megegyeztek Jelenik Ferencz építő mesterrel a torouy építésre, úgy a templom falának 5 lábbal felemelésére, 3000 p. forintba, de a kömives auyagokat a gyülekezet állította elő, úgy anyíra, hogy mire a templom és torony élkészült 4000 frtot tett ki a költség. Enyi kiadások mellett még is semmi kivetést nem tettek; mert egyszeri felszólításra 1924 frt jött be, de aratás vállalással keresték meg a szükséges összeget, úgy hogy mire a munkálatot végezték, akkorra az építő mestert kifizették, — ekkor ujjabban teher nyomult vállaikra mert 1858-ik évben a lelkészlak elégett, ezt is építeni kellett. Sok küzdelme volt Varga Lajos lelkész urnák a ront. kath plebánussal. Ez ugyanis hivatkozva arra, hogy a reformátusok temetőjének használata őt illeti meg az 1703-iki időtől fogva, e jogát tényleg gyakorolta is. V. Lr folyamodott az akkori megye főnök Dorner Ede úrhoz, ki a következő Ítéletet hozta: Döry Főispán ur 5012. sz. alatt í. évi aug. 2L-ről a m.-eörsi reformált gyülekezetnek folyamodványát azon határozattal méltóztatik vissza küldeni, hogy miután a katholikus lelkésznek ember emlékezetet meghaladó folyton gyakorlott azon joga, mely szerint a reformált vallásnak temetőjét is ő szokta kaszálóul használni, - a vizsgálatot teljesített főbírói jelentésből kétségkívül kitűnik, s igy azon lelkész az említett jogától politikai utón meg nem fösztathatik, a folyumodó tes:ü!et a törvény útjára utasittatott. — Jelen rendelet tartalmáról, folyamodó in. eörsí reformált község Takó István főbíró ur által értesittetni fog. — Kiadta Horváth Endre, m. k. levéltárnok. így ezen főispáni határozat alapján a temető tehát, maradt a plebánus használatába, mígnem az 1856-ik évi tagosítás alkalmával faiskolának kimért területből
