Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-03-10 / 10. szám
Hatodik évfolya m. tO. s/,ám. Pápa, 1895 márczius 10. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréből MIMII EV. REF. EGYHÁZKER. HIVATALOS KÖZLÖNYE, i *€> MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsor több- ! szőri közléséért 5, egy- j szeriért 7 kr sorja. Ezen- j kivül bélyegdíj 30 kr. TARTALOM: A Protestantismus hivatása s teendőink. Folytatás. X\-U —- A stóla és a polgári házasság. B imkony i Kristóf. — „Egy kérdésire és „Válaszához. Boross Károly. — Megjegyzések Boross ur véleményére. Kis József. — T á r c z a. A mező-eörsi ev. ref. egyház története. Zsoldos Sándor. — V e g y es k ö z lein é n y e k. A protestantismus hivatása s teendőink. (Folytatás.) Talán messze is tértem tárgyamtól. A protestantismus és katholicismus elvi ellentétét azon czélból tüntettem föl, hogy a kettőnek követőire gyakorolt hatásából kimutathassam a reformátio létjogát és hivatását, a mely az elmondottak szerint abból áll, hogy a megbővült ismeretekkel, illetve a megváltozott világ nézlettel összhangba hozza aVallásos eszméket, a tudományt és a vallást kibékitse, a keresztyénség mélyebb tartalmát világosságra bezza, az embert testileg erkölcsileg és szellemileg szabaddá tegye. Igyekeztem annak az okát is kimutatni, hogy a katholicizmus a keresztyén vallás ezen magasztos feladatát miért nem töltheti be, sőt bénitó lag hat az egyesekre és népekre. És itt egy igen érdekes kérdés merül föl, a melyre érdemes egy kissé kiterjeszkedni. Az a kérdés t. i. bogy a protestantizmus minden előnye mellett is, Macaulay szavaival élve, bár az ész és a biblia mellette szóllanak, még sem győzött minden vonalon. A mily nagy hévvel terjedt szét a tisztított tan a reformatio századában, a Luther ba’ála után 50 évre kitört kath. reactio ép oly hamar visszaszóló tá eredeti határai közé s a küzdelem bevégződésével elfoglalt területre szorítkozik ma is Azóta a protestantismus nagy tér feglalásokat nem tett. Maeaulay ezt az érdekes kérdést, a pápaságról szóló kicsi, de annál érdekesebb ta. nulmányában fejtegeti. Mieiőtt az erre vonatkozó főbb okait elsorolnám, csak annyit jegyzek meg, hogy a protestantismus nagy terület foglalást nem tett ugyan — egész országok népei nem tértek át kebelébe, mint fellépésekor, de terjedése kielégítő: a legutóbbi száz év alatt követői majdnem megnégyszereződtek, míg a katbolikusok száma csak keléssel több a száz év előtti létszámuk kétszeresénél. Bármily szép is ez a haladás, de minket nem igen elégíthet ki. Tudva azt, hogy az ész és a szentirás mellettünk van, mi azt szeretnék, ha a protestántismus diadala már be volna fejezve. Hogy a katholicismus magát és tanait fon tudja tartani, Maeaulay szerint onnét van, mivel kormányrendszere az emberi bölcseség mester műve. Mely rendszert „12 száz eseménydús év, 40 nemzedék, állam férfiainak ügyessége, türelmes gondja oly tökélyre emelték hogy azon intézmények között, melyeket az emberi nem ámítására, féken tartására kigondoltak a legmagasabb helyet foglalja el *). így, igen figyelemre méltó, hogy Róma miként tud a rajongókkal elbánni. Nem veti magát aJá a rajongásnak, sem nem üldözi, hanem felhasználja. Tudja, hogy a vallásos érzés, lia egyszer tökéletesen erőt vesz a leiken, különös erélyt kölcsönöz, hogy az embert a fájdalom vag}^ öröm uralma tőié helyezi, hogy a gyalázatot dicsőséggé változtatja. Tudja, hogy az ember ily állapotban nem megvetés tárgya. Lehet közönséges ábrándozó, tudatlan, különcz, de oly dolgokat fog tenni és szenvedni melyeket hogy valaki tegyen és *) Maeaulay pápaság 4L 1. 10
