Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-12-29 / 52. szám
mi DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 828-járt a házasság polgári megkötése után, tehát mintegy közvetlenül ahoz csatlakozva történhetik meg, annyival is inkább, mert a vonatkozó miniszteri utasítások 61. §. egyenesen meghagyja a polgári tisztviselőnek, hogy a házasságkötés idejének megállapításánál kötelessége különös gondot fordítania arra, hogy a házasuló feleknek módjukban legyen még házasságuk megkötésének napjáu a házasságkötésre vonatkozó vallási kötelességüknek eleget tenni. Ha azonban bármely ok miatt ily időben meg nem történhetnék az egyházi összeadás, az, a később bármikor jelentkező házastársakra nézve is készséggel teljesítendő. Az egyházi hirdetés nélkül egyházilag összeadott házasfelek, a mennyiben az iránt óhajtásukat fejezték ki, az egyházi egybeadást követő vasárnap délelőtti ístentisztisztelet alkalmával szószékből kihirdetendők. 8. §. Azon házasulandó felek, kik a hirdetés alól alól való felmentésért a polgári hatósághoz folyamodtak, ez alkalommal értesítsék a lelkészi hivatalt is, hogy az egyházi összeadásra bejegyeztessenek. 9. §. Az eddigi szabályoknak megfelelőleg, az egyházi összeadásnál, ezen túl is két tanúnak kell jelen lenni. 10. §. Kánonaink, protestáns rendtartásunk törvényei a házas felek egybeadásának rendes helyéül Istennek házát, a templomot jelölik. Lelki gondozói tiszte a lelkésznek azért oda hatni, hogy rendes körülmények között, egyházunk eme rendtartása továbbra is megtartassák. A háznál, a család körében történő esketés ezután is a kivételek közé tartozik. 11. §. Az egyházi összeadás bármely napon történhetik. 12. §. Az állami törvények szerint megkötött és egyházilag is összeadott házasságra vouatkozó adatok, az eure a czéha ezután is használható és lelkészeink által eddig is vezetett megfelelő anyakönyvbe Írandók be. Az észrevételek rovatába a polgári anyakönyvvezető által kiadott tanúsítvány száma, kelte bejegyzendő. 13. §. Bár a válópereknél a viszás házasfelek lelkészi békéltetése nem képez többé törvényes kelléket, mindaz által, tekintve, hogy a bölcs és szeretetteljes lelkészi békéltetés sokszor vezetett és fog vezetni a házasfelek békességére, az ilyen értelmű s a cura pastoralis körében eső békéltetést a lelkészek a jelentkezőkkel jövőben is teljesítsék. II. A gyermekek vallása. 14. §. Az 1894. évi XXXII. t. ez. megfelelő szakaszai eltérvén az eddig érvényben levő törvényektől, a gyermekek vallására vonatkozólag ekképen intézkednek : Bevett, vagy törvényesen elismert különböző vallásfelekezethez tartozó házasulok házasságuk megkötése előtt egyszersmin-denkorra megegyezhetnek arra nézve, hogy gyermekeik valamennyien az atya, vagy az anya vallását kövessék, illetőleg abban neveltessenek. A megegyezés csak akkor érvényes, ha az királyi közjegyző, királyi járásbiró, polgármester vagy főszolgabíró előtt, a megállapított alakszerűségek mellett jött létre (1894. évi XXXII. t.-ez. 1. §.) Megegyezés hiánya esetén, a gyermekek szüleik vallását nemük szerint követik, illetve abban neveltetnek, a mennyiben ez a vallás a bevettek, vagy törvényesen elismertek közé tartozik (1894. évi XXXII. t.-cz. 2. §.). Az ilyen módon létrejött megegyezés később csakis az esetben változtatható meg, ha a különböző vallásu. felek közül valamelyik fél a másik házastárs vallására tér át, ugy, hogy a házasság ily módon egy vallásuak házasságává válik (1894. évi XXXII. t.-cz. 3., 4. §§.). Ezeu törvényben foglaltakkal ellenkező bármely szerződés, téritvény, vagy rendelkezés érvénytelen és semmi esetben sem bir joghatállyal (1894. évi XXXII. t. ez. 6. §.). A jelen törvény életbeléptetése (1895. október 1.) előtt kötött házasságokból született vagy születendő gyermekek vallásos nevelésére |nézve, azon törvény határozata marad érvényben, a mely az ily házasságok kötése idejében hatályban volt (1894. évi XXXII. t. ez. 7. §.). Az 1868. évi Lili. t. ez. 13., 14., 15. és 18. §§*nak rendelkezései a törvényesen elismert vallást követőkre iskiterjesztve, hatályukban fentartatnak (1894. évi XXXIL- t. ez. 8. § ), — de a 14. §, az 1894. évi XXXII- t.-cz. 3r 4. §§ ai értelmében való némi módosulás szerint. 15. §. Minthogy az 1894. évi XXXII. -t. cz.-nek 1 §-a olyan, a mely a benne alkalmazott egyenlöségi és a lehető méltányossági elvek mellett is könnyen visszaélésekre szolgáltathatna alkalmat és igy protestáas egyházi életünk esetleges gyengítésére és hívei számának fogyasztására is vezethetne, azért figyelmes, körültekintő és fáradhatatlan lelki gondozási tevékenységünk kifejtése által oda kell hatnunk mindnyájunknak, hogy az uj házasfeleknél, mint leendő szüléknél folyvást ébren és erőben tartsuk az egyházuok iránti szeretet és tántoríthatatlan hűség érzetét s ez irányban szükséges kötelesség tudatát s különösen vegyes vallásu házasság kötésénél igyekezzenek a lelkészek a gyermekek vallására és neveltetésére nézve oda hatni, hogy egyházunk érdekei mentői nagyobb mérvben biztosíttassanak. Arra nézve, hogy a lelkész biztos tudomást szerezzen a feleknek a gyermekek vallására vonatkozó egyezségéről, egyik alkalom az [egyházi összeadásra való jelentkezés. Egyébként pedig igyekezzenek a lelkészek a polgári anyakönyvbe, illetve a polgári hirdetési könyvbe való betekintés kikérése mellett, legalább havonként egyszer tudomást szerezni a vallásunk és egyházunk érdekeit illető bejegyzésekről, anyakönyvi tételekről; csak igy lesz lehetséges — a felek egyházi bejelentésének elmulasztása esetén is — ugy az egyházunkat illető tételek nyilvántartása, mint esetleg a felekezetközi ellenőrzés és orvoslás. Ha a betekintés az anyakönyvvezető által netalán megtagadtatnék, tétessék ez iránt jelentés az illetékes egyházi főhatósághoz. 16. §. Vegyes házasoknak, gyermekeik vallására vonatkozó megegyezése, az esketési anyakönyv észrevételek rovatába iktatandó. 17. §. Maga az áttérés az 1868. évi Lili. t.-cz. 3—8^ §-aiban körülirt módon megy végbe, azonban figyelembe veendő, hogy az egyik házastársnak a másik házastár^ vallására lett áttérése által egy vallásuak házasságává, lett házasságban, az áttért szülő nemebeli 7-ik életévöket
