Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-12-29 / 52. szám

-829 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP már túlhaladott, de az 1868. évi Lili. t.-cz. 2. §-ában megszabott életkort még el nem ért gyermekek, a szülők közös vallására csakis a gyámhatóság beleegyezése mel­lett térhetnek át. 18. §. A törvénytelen gyermekek anyjuk vallását követik, a mennyiben ez a vallás a bevettek, vagy tör­vényesen elismertek közé tartozik, ha az anya más be­vett, vagy törvényesen elismert vallásra tér át, vagy ilyenbe belép, akkor a 7-ik életévet még be nem töltött törvénytelen gyermekei, az áttért anyát uj vallásában követik. A 7-ik életévet még be nem töltött, kir. leirattal törvényesített, vagy az atya által elismert fiú, az atyának a törvényesitést, vagy elismerést követő, 6 hó alatt kije­lentett kívánságára, az atyának vallását követi, á meny­nyiben ez a vallás a bevettek vagy törvényesen elismer­tek közé tartozik (1894.aévi XXXII. t.-cz. 5. §.) A leány gyermek ez esetekben is az anya vallását követi. 19. §. Lelenczekre, általában oJy gyermekekre nézve, kiknek szülője nem tudatik, az 1868. évi Lili. t. ez. 18. §-ának azon rendelete marad érvényben, a mely szerint az ilyen gyermekek annak vallását követik, a ki őket felfogadta. Ha lelencz-házba adattak s az intézet vala­mely vallásfelekezeté, azon felekezet vallásában nevel­tetnek. Ha ezen esetek egyike sem fordul elő, az ilyen lelelenczek azon vallásban neveltetnek, a mely a találás .helyén többségben van (1894. évi XXXII. t: ez. 8. §.) 111. Az egyházi anyakönyvekről általában. 20. §. Az állami anyakönyvektől szóló 1894. XXXII. t.-cz. intézkedése szerint, a születések, a házasságkötés és halálozási esetek közokirat hitelességű nyilvántartá­sára ezentúl az állami, erre feljogosított polgári hivatal­nokok által vezetett, állami anyakönyvek szolgálván, az egyház által eddig e czélokra is vezetett anyakönyvek jövőre tisztán egyházi jellegűek maradnak, a mennyiben azok, a hitfelekezetünk egyházközségi életében előforduló ilynemű adatok nyilvántartandó jegyzékét fogják tartal­mazni. 21. §. Épen ezen oknál fogva, az állami anyaköny­vekről szóló törvényezikk életbeléptetése után az egy­házi anyakönyekre vató felügyelet, úgy azoknak vezeté­sét és kezelését, valamint előfordulható esetekben való kiigazítását illetőleg, a rendelkezési jog kizárólag az egy­házi főhatóságot illeti. Az okt. 1-ig vezetett egyházi anya­könyvekre vonatkozólag, az előfordulható kiigazitást ille­tőleg, az illető minisztériumnak eddigi határozata érvény­ben marad. 22. §. Ugyancsak az állami anyakönyvekről szóló törvény 93. §. értelmében a születési és halotti, illetőleg a házassági állami anyakönyvek megkezdése előtt veze­tett felekezeti anyakönyvek, valamint az azokból adott ki­vonatok továbbra is közokiratok maradván, a megnevezett törvény 94. §-ának rendelkezéséhez képest, azon törvény életbeléptetése előtt vezetett felekezeti anyakönyvekből közhihetelességü kivonatokat, az eddigi modózatok mellet kiszolgáltatni a felekezeti anyakönyvezetők továbbra is Jogosultak és kötelesek; amiért azon anyakönyvek körül .az eddigi törvényes rend és gyakorlat ezutánra is érvény­ben marad, s különösen is felhivatnak a lelkészek az idé­zett törvény 94. §-ának azon büntető jogi intézkedéséi*«» hogy a mely felekezeti anyakönyvvezető ilyen kivonatok kiszolgáltatását megtagadja, kihágást követ el, és egy hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhet» pénzbüntetéssel büntetendő. 23. §. A keresztelési, esketési és halotti auyakönyv­­vek mellett az á‘.tértek, valamint konfirmáltak anyakönyve is pontosan vezetendő. Ott, a hol ezek már eddig is élet­be voltak léptetve, az e részben előirt rendszabályok sze­rint, a hol még alkalmazásba nem vétettek, azoknak ve­zetésére vonatkozólag az illetékes egyházi hatóság fog intézkedéseket tenni és rendszabályokat megállapítani; de általában felhivatnak a lelkészek, hogy ne elégedje­nek meg a konfirmálásra való önkéntes jelentkezéssel, ha­nem gyülekezetökben gondos utánjárással Írják Össze az arra alkalmas életkoruakat, másrészről szólítsák fel & szülőket illetőleg a gyámokat, hogy utasítsák a növendé­keket jelentkezésre; általában tegyék meg a lelkészek & megfelelő intézkedéseket arra nézve, hogy a szükséges vallássi oktatásban, előkészítésben s konfirmálásban min­den növendék részesüljön. 21. §. A törvény és a jelen Szabályrendelet által nem érintett eddigi anyakönyvi utasítások, az ezentúl ve­zetendő, tisztán egyházi anyakönyveknél is teljesen ér­vényben maradnak, mejegyeztetvén itt is, hogy úgy a szo­kásos dij a régibb auyakönyvi kiadványokért, mint a rendkívüli lelkészi szolgálatokért megállapított stóla a lel­készeket mindaddig megilleti, amig ezen ügy rendeztetnr nem fog. IV. A keresztelési anyakönyvek. 25. §. A keresztség sákramentomának kiszolgáltatá­sára s igy a keresztelésre vonatkozólag megállapított és gyakorlatban levő szertartási és kánoni törvények jövőre is teljesen érvényben maradnak. 26. §. Az 1894. évi XXXIII. t. ez. 35. § aképen ren­­rendelkezik, hogy minden gyermek születése, legkésőbb a születéstől számított egy hét alatt, illetőleg a 39. §. ér­telmében a halva szülöttek, vagy szülés közben meghal­tak a legközelebbi hétköznapon az illetékes anyakönyv­­vezetőnél az arra törvényileg kötelezettek által bejelen­­tendők, és ezen újabb intézkedést megelőzőleg már régibb egyházi kánonaink közül is többen az uj szülöttek meg­­keresztelését legkésőbb 8 napra a születés után elrende­­delik: mindezekhez képest fel kel hivni a szülőket arra, hogy gyermekök születését idejében, s minden esetre as állami anyakönyvvezetőnél történendő értesítés előtt beje­lentsék a lelkészi hivatalnál, keresztelés és az egyházi anyakönyvbe való bevezetés végett. Szükséges és maguknak a szüléknek és a született gyermeknek érdekében álló ez az idejében történő beje­lentés már csak azért is, mert a született gyermek a ke­­resztségben nyervén u. n. kereszt- vagy utónevet, az ál­lami anyaköny vezetőnél is csak ezen természetes rendtartási alkalmazása mellett lehetséges az állami pontos, és *. született gyermek családi s egyéni jogait is közelről ér­deklő bevezetés.

Next

/
Thumbnails
Contents