Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-12-22 / 51. szám

Hatodi k évfolyam 51. s/am. Pápa, 1885 deczember 22 DUNÁNTÚLI ELŐFIZETÉSI DU: I Helyben és vidékre pos­tai szétküldéssel egész lévre 4 írt, félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréhői HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit?oi* több szőri közléséért 5, egy szeriért 7 kr sorja. Ezen kívül bélyegdíj 30 kr. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: Örvendjetek keresztények! B. 1. — Lehető-e, szükséges-e az u. n. papi javak államosítása ? Kis József.— Az egyházmegyei gyámoldákról. Kirváts László. — A református egyház szenvedése Franeziaországban és Németalföldön a 16. században. (Folytatás.) s. — Necrolog. Onody Zsigmond 1839—1895. Sedivi László. — Apróságok külföldről. Borsos István. — Vegyes közlemények. — Szerkesztői üzenet. Örvendjetek keresztyének. A görög világnézet szerint a földi élet öröm és boldogság, mig a mi felfogásunk szerint örö­kös küzdelem, minden erőnket igénybe vevő harcz, melynek váltakozó csatavesztései és győ­zelmei után vár csak a jól küzdőre ama meny­­nyei korona, mit a nagy apostol emleget. Fele­lőmmel és rettegéssel kell munkálnia minden jó keresztyénnek jövendő üdvösségét s e félelem és rettegésteljes küzdelem közepette alig jut ideje észrevenni a földi lét ama mámoritó üdvét, mely­ben a termószetimádó görög ember a pillanat gyönyörén túl semmire sem tekintve tombolt. És mégis joggal jön ajkainkra s szivünk őszinte érzéséből fakad mindenkor, de különösen e karácsonyi napokon ama felkiáltás; „Örvendje­tek keresztyének!“ A siróké és szenvedőké ugyan a mennyek­nek országa, de csak annál inkább örvendjetek szivetek mélyén, mert hisz jól tudjátok, hogy nem a t@sti jólét mámoritó érzete, melyre csak keserű kiábrándulás következbetik, — adja a boldogsá­got, hanem ama bizonyosság, hogy nem hiába harczolunk a kísértésekkel, nem hiába küzdünk és szenvedünk, mert küzdelmeinkkel és szenve­déseinkkel okvetlenül legyőzzük az emberi lét korlátoltságát. Csak testünk lesz porrá, de lel­künk az örök világosság honába száll, hogy ré­szese legyen az örök fénynek és boldogságnak. Oh szép Karácsony! annyi szelíd örömnek és megnyugtató érzésnek kútfeje, méltán tekinte­nek reád áhítattal a keresztyén világ annyi mil­liói, mert hisz e napon teljesült be rajtunk az Isten legnagyobb áldása, szeretető és kegyelme. E nap szülte nekünk azt a bizonyosságot, mely képessé tesz, hogy nyugodtan tekintsünk az élet és világ bármily forgatagára. Kiben a Krisztus igaz hite lakozik, meg nem tántorul, hanem foly­tatja útját az örök és változhatlan czél felé. E napon született a Megváltó, a Jézus Krisztus í Az ige testté lett, az Isten emberré lett, hogy a kegyelem és szeretet áldó melegét áraszsza az emberre, mely magában képtelen volt lerázni a rá nehezedő bűn terhét. E tény az emberiség szenvedő millióinak könnyein át biztató szivár­ványként ragyog s a köny és fájdalom nem vi­­gasztlaan többé. Örvendjetek tehát keresztyének! A béke és szeretet melege hassa át keblete­ket! S bár hatná át úgy, hogy onnét kisugároz­nék s fölmelengetné azokét, kiké a fájdalom, nélkülözések és szenvedések közt megdermedett. A béke és szeretet melegével sziveitekben sies­setek Isten házába, hogy dicsőítő bymnuszokat zengedezzetek a Mindenhatónak, ki egyetlen fiát adá érettünk! S bár a hymnusz szárnyain oly magasra emelkedhetnénk, hogy legalább ez egy napon, az isteni kegyelem és szeretet e legtelje­sebb napján, ne csillogna emberi szemben könny, me­lyet embertársa gonoszsága facsart ki. B. I. 51 AMIM MI ÍM M. HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Next

/
Thumbnails
Contents