Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-12-08 / 49. szám
775 DUNÁNTÚLI PROTESÁNST LAP. 77(5 16. §. Özvegyi évjáradékra azonban a fentebb jelzett előfeltételek megléte esetén is csak az az özvegy tarthat igényt, ki néhai férjével tényleges szolgálat ideje alatt, vagy azt megelőzőleg kelt össze, annak haláláig vele együtt élt és kifogástalan életet folytat. Állandó segélyre pedig csak azon árvák bírnak igényjogosultsággal, kik az elhalt lelkész törvényesen leszármazó édes gyermekei. 17. §. Az előbbiekben megkívánt általános kellékeken kivül az előbbi pontokban felsorolt esetekre, még a következő rendelkezések állapíttatnak meg: a) azon özvegyek, kik néhai férjükkel ennek 60 éves kora után keltek egybe, állandó ellátásra igénynyel csak akkor bírnak, ha néhai férjükkel legalább 5 évig éltek házasságban. b) Azon özvegy, ki néhai férjével élt együtt, vagy attól törvényesen elvált, a félj után semminemű segélyre nem tarthat idényt; kivéve, ha igazolja, hogy az együtt nem élés, nem az ő hibájából következett be; a lelkész gyermekei azonban, ha a feltételek különben megvannak, segélyre igénynyel bírnak és szülők nélküli árváknak tekintendők. c) Az özvegy, ki erkölcstelen életet folytat, vagy valamely bűntett, vagy nyereségvágyból eredő, vagy a közerkölcsiséget sértő vétség miatt a polgári bíróság által elítéltetett, évjáradék iránti igényét nem érvényesítheti, s a netán már megszerzett állandó segélyt elveszti, a lelkésztől származott gyermekei azonban, ha a feltételek különben megvannak, segélyre igénynyel bírnak s szülők nélküli árváknak tekintendők. 111. Fejezet. A gyámalap és annak kezelése. 18. §. Az országos ref. lelkészi özvegy-árva gyámintézet alapja áll : A gyámintézeti által fizetendő s évi fizetősök 10%ában megállapított belépési járálékból, a melynek magasabb javadalomba lépés alkalmával a régi és uj dijlevél közötti különbözet után pótolandó. A gyámintézeti tagok által fizetendő s évi fizetősök 2V2ü/0-ábau megállapított évi tagdíj járulékból. Ezen belépési járulék és évi tagsági dij a gyámintézeti tagok egyházhaíóságilag megerősített és értékelt fizetése után rovatik ki. A gyámintézet megalakulásakor az egyházmegyék által 1894-ik évben jóváhagyott és az egyetemes konveuthez fölterjesztett jelentő Ívben kitüntetett és a 29. 1895 sz. konventi végzés értelmében kiigazított fizetések a természetbeni lakás pénzértékének levonásával vétetnek ezen járulékok kirovása alapjául. 3. Az országos ev. ref. közalap jövedelméből e czélra tőkésített összegből, továbbá az országos ev. ref. közalap tőkéjéből adandó 100,000 frt. tőkeösszegből, mely 25— 25,000 frtos évi részletekben 4 éven át tétetik folyóvá. Ezen összeg az életbe léptetés 6 ik évében 30.000 írttal pótoltatik a közalap tőkeösszegéből. 4. Az országos ev. ref. közalap évi jövedelmének, még pedig az egyháztagok évi járulékából, mint a meglevő tőke kamataiból befolyó évi jövedelem 10°/o ából, a mennyiben ez évenként 30,000 frt maximalis összegen túl nem megy. 5. E czélra teendő alapítványokból, vagy egyszersmindenkori adományokból. 19. §. Az előbbi szakasz 1. pontjában jelzett járulékok a gyámintézetbe való belépést követő három éven át évi egyenlő részletekben fizetendők be, illetékes utón, az intézet pénztárába, mig a 2. 4. pont alatt foglalt állandó évi járulékok minden év végére szolgáltatandók be. 20. §• A leendő lelkészek fizetési kötelezettsége a szolgálatba lépéssel, a már szolgálatban levőkre nézve pedig a jelen szabályzat életbe léptetése idejével veszi kezdetét. 21. § A gyámintézet pénztárába beszolgáltatott járulékok visszafizetésének helye nem lehet. 22. §. A gyámintézet ügyeinek legfőbb intézése, * gyámintézeti alap és egyéb kezelési ügyek ellenőrzése az egyetemes konvent körébe tartozik, mely a belépési járulék és az évi tagsági dij összegét a 18. §. 2-ik pontja értelmében megállapítja, a papi fizetéseknek 10 évről 10 évre eszközlendő revisiója folytán helyesbíteti s a végrehajtó bizottságnak az esedékessé vált évi járadékok és nevelési, illetőleg gyámolitási segélyek kiszolgáltatására vonatkozó előterjesztései fölött véglegesen határoz. 23. §. A gyámintézetet, mint az egyetemes egyház közvagyonát érdeklő minden ügyben való határozat hozatallal az országos közalapi végrehajtóbizottság bizatik meg, mely az esperesek által hozzá felterjesztett ügyekben határoz, illetve az állandó segélyek folyósítása s más fontosabb ügyek tekintetében egész évi működésének kimerítő ismertetésével kapcsolatban az eg}retemes konventhez évenként előterjesztést intéz s javaslatot tesz. 24. §. Az országos közalapi bizottság, mely a megelőző szakaszban jelzett minőségében „Az országos ref. lelkészt gyámintézet végrehajtó bizottsága“ nevet viseli, saját rendes, vagy póttagjai közül egy általa alakítandó, 3 tagból álló állandó albizottság utján is intézheti az országos gyámintézet folyó ügyeit. 25. §. Az gyámintézet összes vagyonának kezelési módját a konvent határozza meg. 26. §. Az évjáradék, neveltetési, illetőleg gyámolitási segély s ezen szabályzat alapján támasztható egyébb igények érvényesítését ezélzó folyamodványok az illetékes esperesi hivatalok utján s azok véleményes javaslatával ellátva, a gyámintézet végrehajtó bizottságához nyújtandók be, mely is a hatásköréhez tartozó ügyekben intézkedik; a konventnek fentartott ügyek elintézésére nézve pedig véleményes jelentését megteszi. 27. §. A lelkészek által fizetendő évi járulékoknak, a lelkészek belépési járulékának a 21. § ban jelzett időben leendő beszedésével az egyházmegyék bízatnak meg, kiknek e szabályzat rendjén azon jog is megadatik, hogy az év végéig be nem folyt járulékok befizetésére nézve 3 hónapig terjedhető haladékot adhassanak 5°l0 késedelmi kamatok fizetésének kötelezettsége mellett, s a mennyiben a járulékok ezen idő alatt sem folynának be, a késedelmes lelkészeken e követeléseket egyházi közigazgatási,
