Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-01 / 35. szám
549 DUNÁNTŰLI PROTESTÁNS LAP 550 Megegyezés hiánya esetén a gyermekek szüleik vallását nemük szeríüt követik, illetve abban neveltetnek, a meuuyiben ez a vallás a bevettek vagy törvényesen elismertek közé tartozik. Az ilyen módon létrejött megegyezés később csakis az esetben változtatható meg: ha a különböző vallásit felek közül valamelyik fél, a másik házastárs vallására tér, úgy, hogy a házasság ily módon egy vallásnak házasságává válik. Ezen törvényben foglaltakkal ellenkező bármely szerződés, téritvény, vagy rendelkezés érvénytelen és semmi esetben sem bír joghatályával. Ezelőtt kötött házasságokból született vagy születendő gyermekek vallásos nevelésére nézve, azon törvény határozata marad érvényben, a mety az ily házasságok kötése idejében hatályban volt. Az 1868. Lili. t. ez, 13, 14, 15, és 18. szakaszainak rendelkezései a törvényesen elismert vallást követőkre is kiterjesztve, hatályukban fentartatnak. Minthogy az uj törvényeknek épen ezen 1-ső szakasza olyan, a mely a benne alkalmazott egyenlőség! és a lehető méltányossági elvek mellett is könnyen visszaélésekje szolgáltathatna alkalmat és igy protestáns egyházi életünk esetleges gyengítésére és hivei számának fogyasztására is vezethetne, azért figyelmes, körültekintő és fáradhatatlan lelkigondozási tevékenységünk kifejtése által oda kell hatnunk mindnyájunknak, hogy az új házasfeleknél, mint leendő szüléknél folyvást ébren és erőben tartsuk az egyházunk iránti szeretet és tántoríthatatlan hűség érzetét s ez irányban szükséges kötelességtudatát s különösen vegyes vallásit házasság fkötésénél arra kell törekednünk, hogy az illető házasságból származó gyermekek vallására vonatkozólag a szülék, ha többet nem, de minden esetre megtartsák az 1868. Lili. törvéuyczikk eddigi rendeletéit, a mely szerint )az ilyen házasságból született gyermekek nemük szerint követik a szülék vallását s ne engedjük, hogy a vallás iránt való közönyösségből vagy akármiféle érdekből, a felekezetűnkhöz tartozó házasfelek, mint leendő szülék, oly könnyelmű Ígéretet, vagy lekötelezéseket tegyenek születendő gyermekeik vallását illetőleg, a melyek méltán ellenkeznek a hitünkhöz való ragaszkodás kötelességével s annak lelki áldásai iránt tartozó háladatossággal. Arra. hogy a lelkész biztos tudomást szerezzen arra nézve, hogy a szülék miként egyeztek meg gyermekük vallására nézve, a legtermészetesebb alkalom az egyházi összeadásra való jelentkezésnek ideje. Azon esetben, ha a vegyes vallási! házasság kötésnél, a házasfelek, a fentebbi újabb állami törvény megengedése alapján, de az 1868. Lili. t. czikk mellőzésével egyeznek meg a születendő gyermekek vallására nézve, a megegyezés a „Családkönyv*‘-be jegyzendő be. Hasonlóképen ezen „Családkönyv“-ben igazítandó ki az is, ha a „Gyermekek vallásáról szóló törvény“ 3. §-ában említett s a miniszteri utasítás I. és következő szakaszainak rendelkezései szerint megtörtént „újabb megegyezés“ jött volna létre, valamelyik házastársnak a másik házastárs vallására való áttérése folytén, tehát az ily módon most már egy vallásuvá vált család körében. Az 1868. évi 53. törvényczikknek az áttérési eljárásra vonatkozó 3—8 szakaszait, az új törvények nem érintvén, |söt azoknak pontos megtartását, a kiadott miniszteri utasitások 7. szakasza, a polgári tisztviselőknek is különös figyelmébe ajánlván: azok továbbra is fentartatnak. A törvénytelen gyermekek vallására nézve, az uj törvények sem intézkedvén másképen, továbbra is érvényben marad az, hogy az ilyen gyermekek anyjuk vallását követik, a mennyiben ez a vallás a bevettek, vagy törvényesen elismeritek közé tartozik s ha az anya más, bevett vagy törvényesen elismert vallásra tért át vagy ilyenbe lépett, akkor a 7-ik életévét még be nem töltött törvénytelen gyermekei az áttért anyát új vallásába követik. A mennyiben pedig az 1868. Lili. t. ez. 161 §-ának esete forogna fenn, annak rendelkezései maradnak érvényben. Lelenczekre s általában oly gyermekekre nézve, kiknek szülője nem tudatík, ugyancsak az uj törvény 8. szakasza szerint, az 1868. évi 53: t. czikk 18. § ának azon rendelete marad érvényben, amely szerint az ilyen gyermekek annak vallását követik, a ki őket felfogadta. Ha lelenczházba adattak, s az intézet valamely vallásfelekezeté, azon felekezet vallásában neveltetnek. Ha ezen esetek egyike sem fordul elő, az ilyen lelenczek azon vallásban neveltetnek, mely a találás helyén többségben van. III Az egyházi aiyaköny vekről általában. 12. Az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII. törvényezikk intézkedése szerint a születések, házasságkötés és halálozási esetek közokirat hitelességű nyilvántartására ezentúl az állami, erre feljogosított, polgári hivatalnokok által vezetett állami anyakönyvek szolgálván, az egyház által eddig e ezéiokra is vezetett anyakönyvek jövőre tisztán egyházi jellegűek maradnak, a mennyiben azok a hitfelekezetünk egyházközségi életében előforduló ilynemű adatok nyilvántartandó jegyzékét fogják tartalmazni. 13. Épen ezen oknál fogva az állami anyakönyvekről szóló törvényezikk életbeléptetése (1895. év október 1-ső) után, az egyházi anyakönyvekre való felügyelet, úgy azoknak vezetését és kezelését, valamint előfordulható esetekben való kiigazítását illetőleg, a rendelkezési jog kizárólag az egyházi hatóságot illeti. Az október 1-ig vezetett egyházi anyakönyvekre vonatkozólag. az előfordulható kiigazitást illetőleg, az illető' minisztériumnak eddigi határozata érvényben marad. 14. Ugyancsak az állami anyákönyvekről szóló 93. §-a értelmében a születési és halotti, illetőleg a házassági állami anyakönyvek vezetésének megkezdése előtt vezetett felekezeti anyakönyvek, valamint az azokból adott kivonatok továbbra is köziratok maradván, a megnevezett törvény 94. §-ának rendelkezéséhez képest, azon törvény életbelépte előtt vezetett felekezeti anyakönyvekből közhitelességű kivonatokat, az eddigi módozatok mellett kiszolgáltatni felekezeti anyakőnyvvezetók továbbra is jo-35*
