Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-07-07 / 27. szám

421 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 422 hiifelekezetbeli férfiú is, a legnagyobb rész mégis csak református volt. Szükségtelen leírnom részletesen az egyházi ünne­pet, elég jelezni annyit, hogy a szt.-beszéden kívül az úrvacsorájában szintén részesültek a hívek s volt igen épületes confirmatio is. A pünköst ünnepe remek alkui­mul kínálkozott a derék fiatal papnak beszélni a szt.-lé­­lekről, ki megtanít minket mindenekre. Hazafias történeti példákkal végezte nagyhatású beszédjét a tíszteletes úr. Feljegyzésre méltó továbbá, hogy istentisztelet után értekezletet tartottak ref. atyánkfiái a végből, hogy jövőre mikép biztosítsák az istentisztelet rendes megtartását s jellemzi az általános lelkesültséget az a határozat, hogy Zeke Kálmán úr indítványára az önadóztatást kimondot­ták s önkénytes aláírással a fenti czélra legkevesebb ezer irtot biztosítanak, mely összeg alapjául szolgál már is id. Fáy Albert s/.ügyi lakos, megye szerte tisztelt birtokos­nak nyomban lefizetett 100 írtja s Zeke Kálmán. Fáy Árpád és többeknek iO évi egyenlő részletben befizetendő ugyanannyi összeg erejéig való aláírása. Mily kár, hogy ez az ép oly vallásos, mint Núgrád­­vármegyében hazafiasnak is mondható mozgalom ezelőtt pár évvel nem indult már meg. Biztos, hogy akkor a b.­­gyarmathí ev. ref. gyülekezet is ott szerepelne az Isten­ben boldogult nagylelkű Szíjgyártó Sámuel hagyományo­sai között; ám jobb későn mint soha. És én bizton hi­szem. hogy ref. kedves atyánkfiái ha igy haladnak mint ez évben kezdték, akkor csak rövid idő kérdése az. mi­szerint ők imaházas leányegyházzá alakuljanak. Adja a magyarok Istene, hogy úgy legyen! A „Nógrádi Lapok és Honfi Híradó“ 24. száma Írja a fentebb említett alapítványról: Az alapítvány mindad­dig, a mig Balassa-Gyarmaton esetleg fiókegyház alakul­­lia^a diósjenői ref. egyháznál helyeztetik el. Keményli a lelkes fiókegyház, hogy a mélt. Convent sem fogja tőle se­gélyét megtagadni. íme ez az a kis mustármag, a melyből véleményünk szerint, ha kitartók lesznek ref. Atyánkfiái (pedig hát ez már vérükben vau) terebélyes fává fog az ő itteni egy­házuk felnövekedni. Biztató e tekintetben az a további elhatározásuk, hogy támogatás, segély végett megkeresik felkérik a megyebeli h. h. ref. egyházakat és hitsorsosokat is, mi pedig hisszük, hogy még a más hitfelekezetbeii jó hazafiak is tehetségük szerint készek lesznek önkényt hozzájárulni ref. atyánkfiainak vallásos czéljuk előmozdítá­sához. A historiografus pedig, ki majd hivatott lessz a b.­­gyarmati ref. egyh. keletkezésének történetét megírni, az alapokmányokban igen sok ép oly szerény mint vonzó nyilatkozatról tehet majd tanulságot; ezek legszebbjével végezzük rövid ismertető czikkünket is: „Azért, még időnk vagyon mindenekkel jól tegyünk, kiváltképpen pedig a mi hitünk cselédeivel“. A nagy apostollal mondják ezt a b.-gyarmati bár csekély számú, de hitbuzgó reformátusok, szívből jövő szavaik a szívhez szólanak. Könyvismertetés. 3Iunkácsy Sándor egyházi beszédei. I. kötet. Kiadja Boesor Lajos. Ára 1 frt 60 kr. A fentebbi czim alatt egy 33 darab egyházi beszé­det tartalmazó füzet jelent meg. Az egyes beszédek részint eredetiek, részint után­­dolgozottak, mert mint a kiadó megjegyzi, „sokra fel van jegyezve az „eredeti“ szó, sokra a forrás, mely után dol­gozott ft. i. az iró). Ebben a füzetben mindössze 5 beszédnél van meg­jegyezve a forrás, az pedig, hogy melyik eredeti, egyet­len — egynél sem, — s igy, miután a forrás ismeretlen,, nem marad más hátra, mint részint a tartalom, részint a kidolgozásmód szerint osztályozni a füzet darabjait. Ezen elvet tartva szem előtt, három rendbe soroz­hatok az itt közölt egyházi beszédek. Az elsőbe tartozná­nak azok, amelyeket, nincs ugyan megemlítve a forrás, de mégis kútfő után készítetteknek, tehát kéteseknek tar­tok; a másodikba azok. amelyek tán eredetiek, s a har­madikba a forrás után készültek. Lássuk tehát elsőben is a kéteseket. A felületes kidolgozás jellemzi általában az egész, füzetet, de különösen az ezen osztályba sorozható 18 be­szédet, melyek közül mindössze nyolczat lehetne kisebb­­nagyobb átdolgozással használni, a többi tizet pedig vagy egyáltalában nem, vagy csak igen messze menő átalakí­tással. A legtöbb beszédben e 18 közül — felosztás csupán csak egyben a 29-ik szániu pünkösdben lévén, részekről nem beszélek — az alap, a főgondolatok úgy el vannak mosódva, hogy csak nagyon figyelmes átolvasás után tudja az ember felfedezni. Arra pedig, hogy egyszeri el­mondás után a tartalom tisztán, világosan álljon a hall­gatóság, kivált kevésbé miveit hallgatóság előtt, oly szó­noki művészet kivántatnék, aminő csak kevés embernek jutott osztályrészül. Ehhez járul az egyes alapgondolatok nagy aránytalansága s e mellett, daczára, hogy némely helyen az alapgondolat jelezve vau, minden előkészítés nélkiii egészen más gondolatkörnek előrántása. Ám lássunk példákat. Vegyük a 27-dik számú pün­kösd beszédet. Alapigéje: „A ti mennyei Atyátok ád Szent Lelket azoknak, akik ő tőle kérendik. Ezen szent írási hely alapján, úgy látszik, mintha felállítaná a fő-tételt — nincs ugyan semmi összefüggés­ben a szöveggel — hogy: „A Jézus a Szt. Lélek által folytatja munkáját az anyaszentegyházában, az adott ala­kulást annak az első Pünkösdien, az annak éltető lelke maiglan is“. Eltekintve attói, hogy van-e valami összefüggés a szöveg és a főtételnek látszó alapgondolat közt’? vizsgál­juk tehát a — mondjuk — főtételt. Ezen főtétel alapján: „A Jézus a Szt. Lélek által folytatja munkáját az anyaszentegyházában“, lehetett volna magyar ember szája-ize szerint való épületes pré­dikációt tartani az itt is előforduló — a szerzőnek nem 27*

Next

/
Thumbnails
Contents