Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-19 / 20. szám
309 DUNA NT r LT PROTESTÁNS LAP. 310 2x2=12. Ugyancsak ön állította, hogy a saját és násza pénze — megkerült - holott 2-dik és 3-dik helyen volt, de az első helyen bekebelezett pénz elveszett, ez már 2x2=42; F.-nak 750 fi t értékére-bekebeleztetett 2000 ftot első helyi e, ez pedig 2X2—72, és ha azt is számítom, hogy K. innak soha sem volt pénze ezen a birtokon, a mint (már bebizonyítottam, ez a számítása 2x2=702! ÍVlost hasonlítsa össze ezt a kétféle számítást, és mindjárt kitudódik, kinek a számítása helyesebb!. . . Ezután beszél K. ur elsőbbségének átengedéséről, törlési nyilatkozatról, melyet adnia kellett volna. Ugyan ugyan, még mindig ez a valótlan állítás! Hiszen önnek soha sem volt pénze a F. birtokon, hogy lehet hát ilyenektől beszélni! Majd a Weissféle váltókról utóbb beszélek. Most jön a „cardo rei“. K. ur azt mondja, hogy ha az elsőbbségüket átengedettek követelésének üldözésére fordittatik a pénz, az mellesleg mondva teljesen jogos. meg nem \róvható s akárhányszor előforduló kölcsönmtivelet. Ez a fő: K. urnák nem volt bekebelezett pénze, és mégis kielégítette magát, ez tehát nem jogos és megvárható kölcsön művelet. Fuklis aira még csak nem is gondolt hogy ilyen követelés elégitessék ki pénzéből; a kölcsönt nem is látta, és mivel a pénzt meg nem kapta, K. ur szavaival élve nem adós, és kötvénye nem kötelező. Ezért veszett el a pénz. Ez a cardo rei. Jogtalanul vonták el tőle a pénzt, olyan követelés kielégítésére, mi nem volt bekeblezve. Ilyen kölcsönmiveletet tisztességes ember nem eszközöl, nem köt. Itt egy valótlan számítást tesz újra, s azt mondja: ha 6 ezer forintos ingatlanra I. helyen 2 ezer forint van bekebelezve, el nem veszhet. Ez igaz, de ne feledje, hogy csak 750 fnos ingatlanra kebeleztetett a pénz, az a birtok csak K. urnák közjegyzői meséjével ért 6 ezer forintul. valóságban pedig, a mint az árverezés kimutatta. 750 irtot ért. De hát ez mindegy! K. ur kielégítette betáblázott (? ? ?) követelését, a pénzt megkapta. Hogy az egyh. megye elveszti, azzal K. ur nem törődik; fizessen a pénztáros, vagy az egyh. megye! Ezután azt mondja: „kecsegtetem magamat azzal, hogy ilyet (a miket én irtani és bebizonyítottam) tisztességes ember nem tesz fel rólam és ha I). ezen kategóriába nem tartozik, az nem az én bűnöm, csak szerencsétlenségem . . . Én pedig kecsegtetem magamat azzal, hogy nem csak magam vagyok, sokan vagyunk és légió a mi nevünk. Hogy K. ur engem tisztességes embernek tart-e vagy nem, azzal nem törődöm. Azt mondja továbbá, van még D.-nek 3 súlyos vádja: „Egyik, hogy én küldtem F.-ot Tóth J. ügyvédhez, hogy szüntesse be a pert.“ Erre azt mondom újra : F. megjelent Tóth J. ügyvédnél K. ur üzenetével, hogy nincs joga perelni. És a per tőle csakugyan elvétetett nagyon rövid idő alatt. . . . írásbeli rendeletet kér ? . . . Ott van Matolcsi József ügyész urnái, kerestesse meg. Hisz az ügyész nem perelhet, ha felhatalmazást nem kap? És ha kapott, miért kapta? azért hogy vegye el a pert Tóth J.-től. Ez oljaa dolog, a mit megtagadni nem lehet, de ha mégis kétségbe vonná : igazolom nyilatkozattal e becses lap hasábjain. Másik odadobott vádam az, hogy K. ur hallgatott mig F. élt......... Ez nem vád, ez igaz .... Itt azonban helyre kell igazítanom egy állítását, mely szerint: 1887- ben lett a pénz kölcsön adva, s ő 1888-ban esperességéről lemondott, tehát ugy szólva nem volt ideje mint esperesnek intézkedni ... Ez sem ugy van! A pénz 1885 ben adatott ki, tehát még azután teljes 3 évig volt esperes és még sem tett semmit, holott már 1886-bau F. nem fizetett kamatot. A mi a hallgatást illeti, a dolog igy áll: 1894-ben tettem én indítványt, hogy a felelősség állapitassék meg. K. ur határozottan ellene volt és azt mondta, a mit már idéztem! jelesleges ez, mert a pénz sokfelöl van biztosítva, csak hadd folyjon a per, ha elvész, én megfizetem . . . 1893- ban a mint a Kaposváron tartott közgyűlés (aug. 1 -3) jegyzőkönyve tauusiija — ez ügyben ügyészi jelentés nem terjesztetett elő . . . 1893 szeptemberben halt meg Fuchs József és 1894-ben az első rendes közgyűlésen van jelentés elég! Maga K. ur terjeszt be egy hosszú levelet. . . Erre felel az ügyész, ezenkívül külön jelentése is van csatolva. — Megmozdult minden ! . . . De hát lássuk ezen jelentéseket, annyival is inkább, mert K. ur is idéz egy 6-korbeli, azelőtt évekkel benyújtott ügyészi jelentést, mely szerint a pénz már megtérült, s a még hiányzó összeg törlesztésére az ügyész által felszólított Kremsier Miksa, barcsi kereskedőt a fönmaradt követelés kiegyenlítésére vállalkozott. . . . Miért hát a tűzvész kiállás R-J-D. részéről!! Csudálatos dolog, hogy K. ur nem a legújabb jelentéseket idézi. . . . Igen, mert ezekben az niondatik, hogy a pénz veszendőben van, és ezen jelentések nekünk adnak igazat és teljesen megczáfolják K. urnák ügyészi jelentését 1894 jul. 24 - 25. napjain a Csurgón tartott közgyűlés jegyzőkönyvében 54. p. alatt ez olvasható : „Ama 2000 frtból 1 drb 500 frtos és 1 drb 300 fontos váltótartozása lett F. J.nek kifizetve; de ugyanakkor, a kibocsátó Weiss Lipót által a fenti két váltó, a b.-somogyi em. pénztáros részére engedméngeztetvén e két váltó, illetve kamatai stb. törlesztésére 1893 szept. 29-én Juchs J. nevében Weiss Jánosnak, Schwarz Samu ügyvéd jelenlétében 1100 frt lefizettetett . . . mégis a hátralék Összeg törlesztésére Kremsier Károly által azon Ígéret tétetett, hogy a még járandó összeg ki fog fizettetni . . . Kérdi, hogy ez irányban történt-e valami, illetve teljes kiegyenlítés várható-e ? (Körmendy ur beadványaiból.) Erre igy felel az ügyész: „Arról a körülményről, hogy a követelés részlettörlesztésére Schwarz Samu ügyvéd urnái Juchs J. Weiss J.-nak 1100 frtot lefizetett volna: alulírott ügyésznek mi tudomása sincsen ... A Weiss Lipótféle 1100 frt, lefizetésről, a mely nem közbejöttömmel történt, tudomással nem bírhatok, de ezt előttem \lreiss János ur határozottan megtagadta . . . Kremsier Miksa ellen a per meg lett indítva, s a további törvényszéki teendők váratnak.u Tessék ezt öszszehasonlitani. K. ur állít mindent, az ügyész tagad — és azt mondja, nem bir róía még csak tudomással sem. . . . Hát hol van a fedezet ? Hol az a sok pénz, a melyről K. ur beszél? Melyik azon összeg, a melylyel már-már 20*
