Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-19 / 20. szám
Hatodik évfolyam. £©. száIII. Pápa, 1895. május 19. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 írt. X--------------------------1 DUNÁNTÚLI Az egyház és iskola köréből A DUNÁNTÚLI EÍ.RÍF. HUBÁM, HIVATALOS ÉLŐI!! MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. @< HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdíj 30 kr. TARTALOM: Túlterhelés a középiskolákban. L. — Végválasz Körmendy urnák. (Vége.) Nagy Lajos. — Könyvismertetés. Lelké^ztársaim figyelmébe. Széki Aladár. — „Krisztus az én életem.“ Zábrák Dénes. — Tárcza. Első küzdelem az iskola székhelyéért. (Folytatás). Kis Ernő. — Apróságok külföldről. Borsos István. — V e a- y e s közlemények. — Szerkesztői üzenetek.______ Túlterhelés a középiskolákban. Az egységes középiskola eszméje háttérbe szorult főképviselőjével, Gr. Csákyval együtt s ez okból jut idő más fontos tanügyi kérdéseknek megoldására, a melyek elől elzárkózni középiskolai oktatásunk határozott kára nélkül nem lehet tovább. Eötvös, minisztersége alatt, első sorban a tanárképzés ügyét karolta fel s reális alkotásának tekinthető e téren a tanárjelöltek internál usa. Dr. filassíts, jelenlegi közoktatásügyi miniszter, — ki ez alatt a rövid miniszteri hivataloskodása alatt is kiváló ügybuzgalmat s áldásos tevékenységet fejtett ki az oktatásügy minden terén — tovább megy elődjénél is, leszáll a tanügy munkásai közé s meggyőződik általuk a középiskola főbb bajairól, bogy ezeknek orvoslásáról is gondoskodjék. Két főpont körül csoportosultak az utóbbi időben azok a támadások, a melyeknek középiskolai oktatásunk a szakférfiak részéről ki volt téve. Az egyik fővád a túlterhelés vádja volt, a mely főként a mostani tanterv és az ezzel kapcsolatos tényezők ellen volt emelve; a másik fővád pedig a középiskolai tanterv nemzetietlen volta ellen irányult. WJassits miniszter figyelemmel kisérvén a nevezett évről-évre ismétlődő kifogásokat s maga is meglővén győződve ezeknek bizonyos mértékben megokolt voltáról: minden habozás nélkül elhatározta magát, hogy az illetékes szakközegek által beható megvitatás tárgyává teszi a leggyakrabban felmerült s legindokoltabb kifogásokat, hogy azután rendeleti utón intézkedjék a szükséges változtatásokról, javításokról. Ily czéllal intézett a miniszter még márczius hóban két leiratot az országos közoktatási tanácshoz, a mely kéziratokban telkéretik a tanács, hogy tegye részletes tanácskozás tágyává a túlterhelés és a középiskolai tantere nemzetietlen voltának kérdését s hogy nyilatkozzék a görögpótló tanterv revisiójának módozatairól A közoktatási tanács négy gyűlést tartott eddig, a mely gyűléseiben a túlterhelés, a tanárképzés és a tanterv nemzeti irányban való alakítása körül folytak a tanácskozások nagy általánosságban. Nem szándékunk ez alkalommal azzal a nagyon megokolt s reális váddal foglalkozni, hogy középiskolai oktatásunk nem eléggé nemzeti színezetű, sem pedig a görög-pótló tanterv revisiójának kérdésére nem terjeszkedünk ki; de jelezzük röviden álláspontunkat a középiskolai túlterhelésre vonatkozólag. A szó szoros értelmében túlterhelés alatt azt kellene értenünk, hogy a tanulók előtt túlságosan nagy vagy sok munka áll, az elérendő czél magasan van kiszab\a. Ilyen értelemben nem sok kitogást lehet emelni a gimnáziumi tanterv ellen, de bizonyos tekintetben, egyes tárgyaknál mégis csak túlságos magas czélt tűz ki. Ilyen magas és a túlterhelést előidéző követelés fordul elő például a latin nyelvnél. A gimnasiumi tanítás terve (1889.) a latin és györög tanítás czélját összefoglalva igy jelölte meg: a) „A tanulót a latin és görög nyelvtan alapos ismeretére vezeti és a kiszemelt klasszikus Írók megértésére 20
