Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-04-21 / 16. szám
249 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 250 nyezőjének: az Isten eszmének történetét szándékozott ugyan tulajdonképen meginti (22 1.), de azért nemcsak az „Előzményekben“ (11—22 1,) hanem müvének egyéb részeiben is, különösen az „Elő és utó létezés,“ s „a. lélekvándorlás mint haladás“ ez. fejezetekben elhagyja a történetíró objektív álláspontját, hogy saját bölcsészeti nézeteinek legyen szószólója; sőt aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy szerző a történeti anyagot inkább keretül használta s az önczól apologetikai volt: kimutatni az isteneszmének s a vele kapcsolatos eszméknek objektiv jogosultságát s igazságát; hiszen ő maga mondja előszavában, hogy „az eleve létezés tana a léti fejlődés végtelen folyamatával (Metempsychosis progressiva) ... a benszülött eszmék tana, mint a melyek egy előbbi lét szerzeményeinek felcsillanásai . . . végre az emberi léleknek, mint önszervező hatalomnak, nyilatkozhatásí képessége a világháztartás rendjének szükségeihez képest; igazolva vannak, s a világélet folyamában mindinkább igazolva lesznek.“ (10 1.) Ez magyarázza meg azt— a tanulmány teljessége szempontjából sajnálandó — körülményt, hogy az isteneszme történetét csak az ó-kori népeknél mutatja föl szerző, de ez magyarázata egyúttal annak is, hogy eltérőleg e megszorítástól, a benszülött eszmék történeténél már az újkori bölcsészek nézetei is fölsoroltatnak, a lélekvándorlásról szóló fejezetben pedig a spíritisták legújabb keletű müveire is reflektál szerző. Heiszler József bölcsészeti álláspontja a Hegelféle. „A tudat (gondolat) egy a léttel..“ „A teremtés tevékenyülése csúcspontjához az emberben jutott el.u UA teremtettség az emberben jutott öniudatos létre, azaz öntudatos és személyes léttel biró lénynek előállításához, a hol már á teremtés egyszersmind forduló pontjához jutott azaz Istenhez visszaforduló irányt vesz.“ (12 1.) A Hegelféle iutellektualizmussal társítja azután a spiritizmuszt, mely elmélet szerinte „nagyobb figyelemre méltó, mint a mennyiben eddigelé részesült, mert azon difíerencziákat, melyek magát a kér. vallást zavarba hozták és kétségein ették, az Istennek szeretetét és bölcsességét, teljesen megnyugtatóan megoldani képes.“ (131 \.) Kármán Pál „Anyag és Szellem“ ez. müvében nem történelmi tanulmányt akar adni, mert ezéija, hogy mivel sem a bölcsészet magában, sem a természettudományok nem képesek az ember lelki szükségeit kielégíteni: e kettőt összekösse s lehetőleg összhangzatba hozza a kijelentés tanával (2. 1.) Ennek daczára azonban a történelmi rész oly jelentékeny helyet foglal el müvében (körülbelül egy harmadát az egésznek), hogy mint Heiszlernél. úgy itt is keretül szolgálhat a tulajdonképeni czélhoz. A természettudomány és bölcsészet összeköttetése s a kijelentett vallással megegyeztetése Kármánnál is, mint Heiszlernél a spiritizmus segélyével történik; mert nemcsak reményű, hogy a hypnotismus előhaladása fényt fog deriteni a jövőbe s elősegíti a más égi testekkel való közlekedést, (125. 1.), hanem a lélek önálló létezésének igazolására is erre hivatkozik, mert szerinte a lélek önálló létezését mutatja a delejesség és hypnosis fő foka a somnambulimus állapotában levők azon tulajdonsága, melynél j-ogva az idő és tér korlátáit legyőzve, képesek sok száz ! mérföldnyire történt legrejtélyesebb dolgokat tisztán látni és nyilvánosságra hozni (93. 1.) Nem merünk állást foglalni a spiritizmus és okkulj tizmus kérdéseiben. A hipnotizmus és szuggesztió, mint tu- I dományok még csak fejlődésük kezdetén állanak, s meg- i lepő kísérleteikkel a figyelmet a legnagyobb mértékben i magukra vonják. Vakmerőség volna tőlünk bizonyos, a, lélektani ismeretek mai állapotában meg nem fejthető tényeket, ha azok kétséget kizárólag beigazolva vannak — tagadni. Igazat adunk Flamm arí ónnak (Uránia, 187. 1.). hogy, nagyon sok dolog van, a mit kénytelenek vagyunk megengedni a nélkül, hogy képesek lennénk azokat valamiképen kimagyarázni. Tagadni azt, a mit nem bírunk megmagyarázni, merő bolondság volna.“ De azután ugyancsak az ő szavait idézzük: „Tanuljunk, konstatáljunk: a. magyarázat azután fog jönni.“ (Uránia, 158. 1.) Mindkét iró abba a hibába esett, hogy mielőtt a tények valósággal konstatálva volnának, már magyarázzák azokat; sőt - ha coucedáljuk is, hogy ezek a tények kétséget kizárólag meg vannak állapítva — akkor sem tarthatjuk helyesnek — már csak logikai szempontból sem — Heiszler és Kármán eljárását; mert az a magyarázat, melyet ők adnak az emberi lélek titokzatos tüneményeiről — a dolog természeténél fogva nem lehet egyéb, mint hypothetikus, már pedig ha hypothetikus alapokra építjük: a bizonyítékokat: ezzel a bebizonyítandó kérdés ép oly hypothetikus marad, mint a milyen hypothetikus maga a bizonyíték. (Vége köv.) De. Antal Géza. A fiumei egyesült prot. egyház értesítője. Jahresbericht der vereinigten evang. Kirehengemeinde helv. und augsb. Bekenntnisses in Fiume ü. d. £. 1894. Ily czim alatt jelent meg a fiumei egyesült ref. és luth. egyház múlt évi értesítője, melyből közöljük a következő érdekes adatokat: Az egyháznak legelső magját képezte a külföldről bevándorolt Smith és Meyuier család, a világhírű fiumei papírgyár alapítói és birtokosai. Az ő házi istentiszteletükből állott elő 1857. az egyház, mint a tríesti ref. egyház filiája. Ez az állapot tartott 1887-ig, mikor a presbyterium kezdeményezésére Körmendy Sándor akkori somogyi esperes közreműködésével anyaegyházzá alakult a dunántúli egyházkerület fenhatósága alatt. A gyülekezet presbyteriumát alkotják most: Schmidt Jakab ev. ref. miss, lelkész, Megmer H. gyártulajdonos mint curator, Cuuradi Eugen kereskedő mint pénztáros, Eördögh Jenő osztálytanácsos és Steinacker Arthur bankigazgató presbyterek. Az istentiszteletet magyar és német nyelven tartják. Magyar nyelvű istentisztelet volt a múlt évben 15, német nyelvű 27; a moraviczai filiában pedig 3 magyar és 1 német nyelvű. A szülöttek száma 14, mind törvényes; kihirdettek 7 házasulandó párt, és pedig 3 prot. és 4 vegyes párt; megesküdött 5 vegyes pár; meghalt 11 személy; áttért hozzánk: 5, kitért tőlünk 2 személy. Az összes iskolákba járó prot-