Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-04-21 / 16. szám
251 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 252 gyermekek száma 62, még pedig 41 fiú, 21 leány. Ezek közül 43 ev. ref. vallásu, 17 lutheránus, 2 unitárius; magyar 32, német 16 s olasz 14. A gyülekezet összes bevétele volt 1589 frt 75 kr, melyből 710 fit 20 kr a gyülekezeti tagok egyházi adója, 499 frt (a portó levouásával) a magyar ev. ref. egyházi közalap évi adománya, 250 frt a magyar kultusz minisztériumtól adott honorárium a vallástanitásért, stb. A kiadás 1589 frt 75 kr, melyből 1218 a lelkész fizetése és lakbére, 100 frt az imaházért járó bérösszeg. A lelkészfizetésí alaptőke összege 6382 írt. Az egyháztagok száma 364, kik közül 222 ev. ref., 142 pedig ág. ev. vallásu. Legnagyobb egyházi adót fizetnek a eu- 3'átor, Meynier Henrik, 60 frtot, azután pedig Steinacker Arthur 40 frtot. Készséggel fejezzük ki örömünket a gyülekezet látható fejlődése és megizmosodása fölött, melyben kétségtelenül jelentékeny része van odavaló lelkészünk lelkes buzgóságának. De más részről nem lehet elhallgatnunk a felett való megütközésünket, sőt megbotránkozásunkat, hogy a fiumei egyesült prot. egyház, mely magyar ref. egyházunk fenhatósága alatt és annak jelentékeny támogatása mellett áll fenn és fejlődhetik oly biztosan szép virágzás felé, — egy elejétől végig német nyelven szerkesztett Jahresbericht-et és nem magyarnyelvű értesítőt ád ki. Sovéniszták ugyan nem vagyunk, de azt már mégsem tartjuk helyesnek és megengedhetőnek, hogy egy többségében különben is magyarnyelvű s hozzánk tartozó gyülekezet németesitő irányzatok fészkéül szolgálhasson. Az iskolás gyermekekről fentebb közlött statisztika világosan mutatja, hogy a német nyelvűek a magyar és olasz nyelvűek mellett nagy kisebbségben vannak. A lelkész vehetné tehát elejét az ilyen balfogásoknak, hogy talán néhány előkelő egyháztag kedvéért germanizáló színben ne tűnjék fel a helyi egyházkormányzat. Ha már máskép nem lehet, nyomassák két vagy akár három nyelven azt az értesítőt. Megsérteni senkit sem akarunk, de viszont balgatagok volnánk, ha a magunk magyar önérzetét és nemzeti érdekét hiábavaló előzékenységből csorbítani engednék. Mindenkinek adjuk meg a magáét, de azután ne engedjük a magunkét se. Bár meglehet, hogy csak a helyi viszonyok teszik szükségessé s talán egészen indokolttá is, de most már némileg irányzatosnak tűnik fel előttünk az a körülmény is, hogy a német nyelvű istentiszteletek száma oly jelentékegyen felülmúlja a magyar nyelvű istentiszteletek számát. Úgy látszik, szükséges volna, hogy tősgyökeres magyar hitsorsosaink kissé nagyobb buzgalommal vegyenek részt gyülekezetük ügyeinek intézésében. Akkor bizonyára elérnék azt a szép és kívánatos eredményt, hogy gyülekezetük fejlődését egyházi és nemzeti tekintetben helyes útra terelnék. Borsos István. tábcia. Egyházi régiségek. (Folytatás.) Primus testis: nobilis Michael Ferencz, in possessione Bolhás Cottui Veszprém ingr. degens helv. conf. addietus, annorum circiter 65 jur. exam, fassus est ad 1-mum. Ezelőtt 30 esztendőkkel három esztendeig itt bolhási helységben néhai Szűcs Pál uramnak deákja és gazdaság gondviselője volt fatens uram; azonkívül Lepsényben, két mértföldnyíre helyheztetett helységben egyhuzamban 18 esztendőig kasznári hivatalt viselvén, ezen szolgálatja ideje alatt is Balhéson gyakran megfordnlt, s onnét nyilván tudja, hogy ezen Tts. Ns. Veszprém vármegyében situált Bolhás nevezetű helység mindenkor egy helységnek tartatott, és abban a helv. confession levő lakosoknak mind a mai napig egy templomok, egy prédikátorok, egy oskolamesterek, egy temetőhelyek és a helységben egy Nótárius volt. Ad secundum: nihil. Ad tertium: minekutánna bolhási földesurak megosztoztak [Bolhás nevezetű helységen * **)) és ahoztartozandó pusztákon *), kinekkinek maga portióját minden határokban különösen Insellér által kimetczették, tudja Fatens uram, hogy Losonci famíliának felső fele jutott osztályban, és annakutánna maguknak azon a részen építettek házakat. Szűcs Pál ur is, a kinél volt a tauu. Losonczi famíliából lévén, maga részére építtetett házat, és azt a tanú Bolhásnak felső részén építtette, és úgy Losonczi részre, úgy más részekre is különös bírák választatván, a Tts. Ns. vármegye részéről is különösen conscribákattak, s úgy vették eredetüket a Felső, Középső és Alsó-Balhás nevezetek, máskülönben, a mint feljebb is valja, a helység csak egy volt, a mint is egy hosszában egy menetelben, egy pusztán fekszik. Ad 4-tum. Nyilván vagyon, hogy azon időtől fogva is, mióta a földesurak maguk közt megosztoztak, itt Balháson egy prédikátor, egy oskolamester, egy nótárius és egy temetőhely vagyon a mai napig is. Ad 5-tum: Mióta az elmúlt 1778-ik esztendőben Szalay Péter mostani actualis prédikátor ide jött, azótától fogva Fatens uram itt lakik, a templomba eljár, s onnan vallja, hogy miután a földes urak által a mondatott esztendőben az előbbeni prédikátor helyébe beállittatott, azon időtől fogva az egész prédikátori hivatalt nevezett Szalay Péter prédikátor maga viselte, a n int is ad «-tűm azon időtől fogva előbbeni és öreg prédikátor Tóth István a templomban egyszer sem predikállott, egy halottat sem temetett, betegeket sem látogatott, kivévén azt, ha mostani prédikátor itthon nem volt, olyankor, hogy beteg gyermekeket keresztelt. Ad 7-um ezt is nyilván tudja a tanú, hogy mióta mostani Szalay Péter a prédikátori hivatalt viseli, a község egy pénzzel sem fizet, egy méreze búzával sem ad többet, és egy lépéssel sem szánt többet, mint azelőtt szokott szántani, fizetni és adni. Ad 8-um azt tapasztalta *) Az osztozás 1723. aug. 24-én történt. **) Szilas, Ángya, Bogárd, Gyönköd.
