Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-04-21 / 16. szám
Hatodik évfolyam. fii. s/.áin. Pápa, 1885. április 21. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 írt, félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréből addnántűli mi mmi hivatalos mim *------------------------« HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdíj 30 kr, *----------------------------*-« MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. 9* TARTALOM: A mik talán bent lesznek a legközelebbi kerületi gyűlés tárgysorozatában. Fülöp József. — Válasz az ;;Egőszövétneku-re. Körmendy S. — Könyvismertetés. Két vallásbölcsészeti munka. Dr. Antal Géza.. A fiumei egyesült prot. egyház értesítője. Borsos István. — T á r c z a. Egyházi régiségek. (Eolyt.) löldváry László. — Apróságok külföldről. Borsos István. — Vegyes közlemények. A mik talán bent lesznek a legközelebbi kerületi gyűlés tárgysorozatában. E lap múlt számának vegyesközleményei között olvasván, bogy egyházkerületünk folyó hó 24-én rendkívüli közgyűlést tart, melyen kiválóan fontos ügyek tárgyaltatnak, megval om, nem csekély érdeklődéssel járta be elmém egyházi életünk mezejét, hogy — ha nem lehet szerencsém a gyűlési tárgysorozatot ismerni — legalább gondolatban előttem álljanak azok a tárgyak, melyek a gyűlésnek kiváló fontosságot fognak adni. A sok közül csak néhányat említek föl, melyeket szerepelni gondolok s igazán rendkívül jól esnék, ha sejtelmemet a való minden pontban igazolná. Lássuk tehát egyenként! Egyiknek például az anyakönyvekre vonatkozó rendelkezést gondolom. Ha megfontoljuk ugyanis, hogy az illetékes miniszter úr Ígéretet tett a polgári anyakönyvvezésnek szept. l-ére életbeléptetését illetőleg s ha meggondoljuk, hogy szeptember hónapban szokott rendesen megtartatni a rendes közgyűlés, — tisztán állhat előttünk, hogy nekünk akkorra a mi jövőre vonatkozó ^teendőinkkel készen kell lennünk. Azt minden lelkész a dolog természetéből folyónak tartja, hogy mindegyik anyakönyvünket vezetjük továbbra is. De mégis szükségesnek látnám ezt elrendelni, azzal a toldalékkal, hogy a házassági anyakönyv jegyzet rovatába jövőre bejegyzendő a házastársaknak — akár megjelentek egyházi áldásért, akár nem — esetleg történt megállapodása, szerződése, leendő gyermekeik vallását illetőleg. A másik, a mi ezzel közeli összefüggésben van, a házassági áldás miként leendő végzése. Nézetem szerint, itt ki lehetne mondani: maradjon minden a régiben. Mivel ugyanis a ^polgári házassági törvény esküről nem rendelkezik, az egyházi funkezió keretében megtartandó. Megtartandó annyival inkább, mert épen ez a része az új megkötési formának, mely viszásnak tűnik föl a publikum előtt. Hogy tudniillik még esküt sem tesznek. Az eskü elhagyásnak tehát semmi értelme sincs. A most szokásos funkezió legíölebb annyit változhatik, hogy hivatkozás lehet a polgári kötés megtörténtére. A harmadik — s az előbbiekkel szintén rokon tárgy, a stóla rendezés. Az űj törvények, a mint tudjuk, valamennyi anyakönyvezést, a házasság megkötését is díjtalanul rendelik. s így a keresztelési, temetési stólánál változtatásra szükség nincs. De nem igy van az esketési stóla. Mert habár mind a bejegyzés, mind a megkötés a házasságnál díjtalan is, nem ajánlatos az eddigi stóla megtartása. Hogy miért, nem bizonyítgatom. Felesleges is volna. Vagy teljesen elhagyandó, vagy az eddigi fele lenne szedhető. Vagy egy harmadik esetben az érdekeltekre volna bízandó. Már az eddig előadottak is -— hogy egyebeket ne említsek — bizonyítják, bogv a lelkészi 16
