Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-21 / 16. szám

Hatodik évfolyam. fii. s/.áin. Pápa, 1885. április 21. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre pos­tai szétküldéssel egész évre 4 írt, félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréből addnántűli mi mmi hivatalos mim *------------------------« HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsor több­szöri közléséért 5, egy­szeriért 7 kr sorja. Ezen­kívül bélyegdíj 30 kr, *----------------------------*-« MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. 9* TARTALOM: A mik talán bent lesznek a legközelebbi kerületi gyűlés tárgysorozatában. Fülöp József. — Válasz az ;;Egőszövétneku-re. Körmendy S. — Könyvismertetés. Két vallásbölcsészeti munka. Dr. Antal Géza.. A fiumei egyesült prot. egyház értesítője. Borsos István. — T á r c z a. Egyházi régiségek. (Eolyt.) löld­­váry László. — Apróságok külföldről. Borsos István. — Vegyes közlemények. A mik talán bent lesznek a legközelebbi kerületi gyűlés tárgysorozatában. E lap múlt számának vegyesközleményei között olvasván, bogy egyházkerületünk folyó hó 24-én rendkívüli közgyűlést tart, melyen ki­válóan fontos ügyek tárgyaltatnak, megval om, nem csekély érdeklődéssel járta be elmém egy­házi életünk mezejét, hogy — ha nem lehet sze­rencsém a gyűlési tárgysorozatot ismerni — leg­alább gondolatban előttem álljanak azok a tár­gyak, melyek a gyűlésnek kiváló fontosságot fognak adni. A sok közül csak néhányat említek föl, me­lyeket szerepelni gondolok s igazán rendkívül jól esnék, ha sejtelmemet a való minden pont­ban igazolná. Lássuk tehát egyenként! Egyiknek például az anyakönyvekre vonatkozó rendelkezést gondolom. Ha megfontoljuk ugyanis, hogy az illetékes miniszter úr Ígéretet tett a polgári anyakönyv­­vezésnek szept. l-ére életbeléptetését illetőleg s ha meggondoljuk, hogy szeptember hónapban szokott rendesen megtartatni a rendes közgyű­lés, — tisztán állhat előttünk, hogy nekünk ak­korra a mi jövőre vonatkozó ^teendőinkkel ké­szen kell lennünk. Azt minden lelkész a dolog természetéből folyónak tartja, hogy mindegyik anyakönyvünket vezetjük továbbra is. De mégis szükségesnek látnám ezt elrendelni, azzal a tol­dalékkal, hogy a házassági anyakönyv jegyzet rovatába jövőre bejegyzendő a házastársaknak — akár megjelentek egyházi áldásért, akár nem — esetleg történt megállapodása, szerző­dése, leendő gyermekeik vallását illetőleg. A másik, a mi ezzel közeli összefüggésben van, a házassági áldás miként leendő végzése. Nézetem szerint, itt ki lehetne mondani: marad­jon minden a régiben. Mivel ugyanis a ^polgári há­zassági törvény esküről nem rendelkezik, az egy­házi funkezió keretében megtartandó. Megtar­tandó annyival inkább, mert épen ez a része az új megkötési formának, mely viszásnak tűnik föl a publikum előtt. Hogy tudniillik még esküt sem tesznek. Az eskü elhagyásnak tehát semmi értelme sincs. A most szokásos funkezió legíö­­lebb annyit változhatik, hogy hivatkozás lehet a polgári kötés megtörténtére. A harmadik — s az előbbiekkel szintén ro­kon tárgy, a stóla rendezés. Az űj törvények, a mint tudjuk, valamennyi anyakönyvezést, a há­zasság megkötését is díjtalanul rendelik. s így a keresztelési, temetési stólánál változtatásra szükség nincs. De nem igy van az esketési stóla. Mert habár mind a bejegyzés, mind a megkötés a házasságnál díjtalan is, nem ajánlatos az ed­digi stóla megtartása. Hogy miért, nem bizonyít­gatom. Felesleges is volna. Vagy teljesen elha­gyandó, vagy az eddigi fele lenne szedhető. Vagy egy harmadik esetben az érdekeltekre volna bí­zandó. Már az eddig előadottak is -— hogy egye­beket ne említsek — bizonyítják, bogv a lelkészi 16

Next

/
Thumbnails
Contents