Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-04-14 / 15. szám
229 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 230 emléklapok mellett egy-egy újtestamentomot is kapjanak az egyháztól ajándékba — ama sokat jelentő szavakkal támogatta s ajánlotta elfogadásra, hogy: ha a legbibliámbb nép, az angol, e fegyverrel megy a nem keresztyének közé hódítani és győzni, — nekünk ezzel kell az ellenünk intézetttámadásokat visszaverni és magunkat fenntartani. Jól esik e nyilatkozatot reprodukálnom, mint egy igazán buzgó református lélek megnyilatkozását. S ha középiskoláink — hol még kötelező tárgy a vallástan — ilyen gondolkozásu tagokat nevelnek a jövőre: egyházunkon a pokol kapui sem vesznek diadalmat. A fentiekkel kapcsolatban elmondottam ezeket is^ nem hogy dicsérjem magunkat, hanem csakis annak jelzéséül, hogy miként készülünk elő az annyira viharosnak mondott jövőre. Jól tudom, hogy ez csak mind csekélység, <le hiszen az Ur a jó szándékot, az akaratot is nézi, azért remélem, hogy az egyházi élet keretében végzett munkálkodásunktól mint eddig, úgy ezután se vonja meg áldását. Az bizonyos, hogyha a múltban csakugyan történt mulasztás, ha a gyülekezetekben élettelenség uralkodott: itt van a 12-ík óra az ébredésre. Meit törvényekkel, szabályrendeletekkel bármily jót tegyenek is, nem lehet pezsgő életet önteni a netalán megmerevedett tagokba. — Belterjesebb működés, lelkesedés nevelhet a jövő számára egyházias, buzgó, új nemzedéket. Körmend. Fülöp József. Kivonat a h.-somogyi Egyházmegye Közgyűlési jegyzőkönyveiből: 1. Az 1889. Csurgón tartott közgyűlés jegyzőkönyvének 184. pontja igazolja, hogy az 1888-iki számadást beterjesztettem, melyet T. Vörös János világi számvevő úr felyül vizsgált és helyesnek, kifogástalannak találta. A közgyűlés utasítja pénztárnokot, hogy jövőre külön csoportosítsa a pápai iskola, a kerületi, úgy a csurgói gymn. czimén szedett pénzösszegeket s a számvevő úrral együttesen uj rovatos mintázatot készítsen. Ezen utasítás szerint; az 1888. évi számadást — holott ez nem lett volna kötelességem — a kívánt uj rovatozás szerint elkészítettem és az 1890. évi kaposvári közgyűlés jegyzőkönyve 56. pontja szerint T. Szabó János úr — mint egyházi számvevő — felyül vizsgálja s a számadást jónak találja. 2. Ugyan e^en közgyűlés 57. pontja szerint pénztáros beterjeszti az 1889. évi számadást, melyet az 1890. évi csurgói közgyűlés jegyzőkönyv 109. pontja szerint Szabó János úr megvizsgál és ismét jónak talál. 3. Az 1891. csurgói közgyűlés jkönyvének 86. pontja szerint pénztáros beterjeszti az 1890-ik évi számadást, melyet Szabó János úr felyül vizsgál és helyesnek talál. 4. Az 1892. csurgói közgyűlés jköny vének 63. pontja szerint Szabó János úr felyülvizsgálja a pénztáros 1891. évi számadását s jelzi hogy a törzs-vágyon fogy és megújítja azon kérelmét, mely az esperesi tiszteletdij, a jegyzők fuvar és napi díjai, ügyészi tisztelet-dij s a kerületi képviselők úti átalányának leszállítására vonatkozik (1800. Kaposvár, 54. pont). Indítványa egy bizottságnak kiadatik; — a beterjesztett indítvány nem fogadtatik el . . . új bizottság neveztetik ki, — végre pénztáros maga is sürgeti a tiszti fizetések pontos megállapítását, mert e nélkül a kívánt költségvetést nem képes helyesen elkészíteni ... de a tiszti fizetések megállapítása ma is függőben van! Itt az oka annak, hogy 18S9. óta (csurgói közgyűlés 185. pont) költségvetést nem készítettem és nem is készíthetek mindaddig, míg az egyházmegyei közgyűlés a tiszti fizetéseket nem szabályozza; - ha a régi szabályzat vagy gyakorlat nem jó: méltóztassék jobbat adni s a pénztáros bizonyosan a szerint fog cselekedni; — bárki legyen is, alkalmazkodni fog ! 5. Az 1893. kaposvári közgyűlés jegyzőkönyvének 103. pontja szerint pénztáros beterjeszti az 1892-dik évi számadást, mely számvevő Urnák kiadatván, jelentése a legközelebbi gyűlésre elváratik. Ha azon évi számadás kiadatott, de meg nem vizsgáltatott: pénztáros annak nem oka! 6. Az 1894. évi csurgói közgyűlés 46. pontja szerint T. Mosonyi S. számvevő úr az 1893. évi számadást megvizsgálja; észrevételeire következnek az ellen észrevételek. 7. Az 1894-dik évi számadás most készül, a legközelebbi rendes közgyűlésre be fog terjesztetni. Az idézett pontok tehát mutatják, hogy hét év alatt az egyházmegyei számadás hatszor beterjesztetett és felyül vizsgáltatott. Hogy az egyházmegyei törzs-vagyon mennyivel fogyott s az, elfogyott összegből mennyi található meg a még mindig tetemes hátralékban : ezt kimutatni az 1894-ki számadás lesz hivatva. Alsók, 1895, ápr. 8. Németh Zsigmoxd. ISKOLAUGY. Tanügyi észleletek német íöldön. Nem egészen új dolog, hogy hazai tanintézeteink szerették az érintkezést a szomszéd vagy távolabbi nyugot-európaí rokon-intézetekkel ápolni, föntartani. Valamikor, hosszú időn át különösen a németországi prot. theol. akadémiák és egyetemek látogatásában nyilvánult ez az érintkezés s ma sem szűnt meg. És ez igen jól van így. Sőt kivált közoktatásügyi kormányunknak még fokozottabb áldozatokat sem kellene kímélnie e kapocs erősítése s egyúttal az állandó szellemi közlekedés s ezzel oktatátásunk emelése érdekében. De ne recrimináljunk; fojtsuk el a panaszt, mely oly méltán tolulna ajkunkra s különösen az e téren is annyira mellőzött vidéki tanárság s a sokszor anyagi akadályokkal is küzdő, bár törekvő, de lenézett „filozópterek“ ajakára.
