Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-04-07 / 14. szám
Hatodik évfolyam 14. szánt. Pápa, 1885. április DUNÁNTÚLI ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréből MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5. egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdíj 30 kr. TARTALOM: Őszinte szó. Szabó János. — A vallásos érzelem. (Vége.) Palay Károly. — Öröm és gyászszünnep Nagypiritben. Egy jelen volt. — Tár ez a- Egyházi régiségek. (Folyt.) Földváry László.— Apróságok külföldről. Borsos István. — Válasz Németh. Zs. b.-somogyi egyh. megyei pénztárnok ur „igaz.ságá^-nak helyre igazítása tárgyában. Körmendy S. Vegves köziemén y e k. ff Őszinte szó Igazán csudálatos időket élünk. Annyi a panasz, az igazítani való minden téren, de azért ez irányban alig tétetik valami. A közterhek könnyítése helyett azok emelése. — az emberbaráti intézmények gyér létesítésével szemben az önzés, a vezérkedő elem érdekeinek előtérbe tolása nyomul előre minden téren. A megélhetés tekintetében soha sem volt szomorúbb, nehezebb a társadalom legalsóbb rétegének helyzete, mint a mai időben, de azért ez figyelembe nem vétetik, nem csak, hanem a vezérkedő elem folyvást azon töri magát, hogy hol és micsoda utón s módon lehetne sok tekintetben az emberi társadalomra nézve káros hatású munkáját még jobban megfizettetni. Szinte erős verseny van ezen a téren a társadalom javadalmazott osztályai között; mindenik éber szemekkel vigyáz, hogy mikor konezosztás van napi renden, hát ő is ki ne maradjon, nem csak, hanem a mennyire lehet, másokat is megelőzzön. Ma holnap két osztályra lesz tagolva az egész emberiség; az egyik, a melyik eszik, — a másik, a melyik dolgozik; az egyik, a melyik nyugdijt húz, a másik, a melyik fizeti; — s mégis csudálkoznak rajta, hogy terjed a szóczíalisinus. A szellemi munkásnak, aki a munkának csak kereteit végzi, nagyon kevésnek látszik b, 10, 50 frt dijazás is naponként, — az anyagi munkásnak pedig — ki a keret leghasznosabb részeit tölti be, alig jut naponként 20—30 kr is — a mindennapi kenyérre. Fájdalom igy van ez nem csak a politikai társadalom, de nagy mértékben még az egyházi élet terén is. Minduntalan hangzik hol gyengébb, hol pedig erősebb tónusban, hogy egyes gyülekezeteink gyengülnek, vesznek, hullanak, — s mégis kérdem : volt-e valaha olyan korszak, melyben annyi teher-emelés történt volna, mint a *) *) E czikkel nem mindenben értünk egyet. Érdemesnek tartottuk azonban közölni több érdekes és megszivlelésre méltó észrevétele és megjegyzése miatt. H. s z e r k. mai időben '? Volt e valaha olyan vezér-eleme felekezetűnknek, melynek működése ann3Ti pénzbe került volna, mint a mennyibe kerül a mostani vezérek szereplése ? Fizetés emelés, emelkedő irányzatú úti és napi dijak napi renden vaunak, de a pusztuló gyülekezetek megmentésére alig tétetik valami, nem csak, hanem még oly anyagi segélyek is — mint a milyen az évi államsegély — nagyrészben czéljaiktói elvonatnak. Gazdálkodási rendszerünk is egészen felháborítód—a mennyibe® minden erőt a központban gyűjtenek össze, hogy aztán azok ott egymást megemészszék. Összegyűjtenek minden pénzt; — és nem tudják hasznosan gyümölcsöztetni, hanem a bankokban helyezik el, hogy azok tegyék el azt a nyereséget, a melvre nekünk is oly égető szükségünk volna; megdrágítják a kezelést, melyet olcsóbb dijazás mellett is elvégezhetnének. I)e ki tudná előszámlálni korunk vezérembereinek végzetes hibáit, melyeket már oly sokan és oly sokféleképen elmondtak és pedig minden siker nélkül. Igazán csodálatos, de úgy van, bogy a mostani kormányzatnak még jót akaró intézkedése is kárt tesz, a mennyiben az országos közalapi intézmény is inkább sebeket ütött felekezetűnk testén, a helyett, hogy annak életét virágzóbbá tette volna, mert onnan is szedegeti el az erőt, hol már vérszegénységben szenvednek az egyes gyülekezetek ; vissza pedig nem foly, a mennyiben nagy részét felemészti a kezelési költség s oly irányzat és szükséglet, mely a felekezetnek inkább megölője mint éltetője, - mint a milyen a többek között a misszió ügy is. Ily áldástalan lesz véleményem szerint az országos gyámolda is, a mennyiben csak nyomort és executiot fog eredményezni, oly nagy adózással szándékozván terhelni az egyes lelkészeket, melyet azok az adott körülmények között meg nem bírnak. Ha azonban a tehernek megfelelő segélynyújtást helyezné kilátásba, talán megnyugodnám benne, bár nekem még a menyország sem kell, ha előbb a pokol kínjaival kell érte megadőznom; — igy azonban a mostani kilátásba helyezett adózási rendszeré-13 MAMI Sí.MF. EGYHAZKHL HIVATALOS MIMÉ.
