Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-04 / 5. szám

79 dunántúli protestáns lap 80' Mátyás, Bőd Péter, Pray, Katona, Kollár s mások élete s tudományos működéséről. A szövegillusztrácziók közt vannak arczképek (Benyák Bernát és Pállya István pia­rista drámairók, Bél Mátyás és Bőd Péter), kéziratok (Amadé híres katona-dalának első versszaka. Pray és Ka­tona névaláírása) továbbá a Magyar Athenns czimlapja,, egy iskolai dráma díszes kézirati szinlapja stb.; külön mellékletül pedig: Pázmány levele Thurzó nádorhoz ha­sonmásban és Koháry István arczképe. A füzetet tartalom­­mutató zárja be, mert e füzettel be van fejezve a nagy­szabású mű első kötete, melyhez azonban — mint a borí­tékon olvassuk — még több színes és fekete nyomású mű­­mellékletet fog adni a kiadóhivatal. Valóban a szerkesz­tőség a dolgozatok és illusztrácziók megválogatásában annyi gondot s ízlést tanúsított, a kiadó Athenaeum-czég a műmellékletek kíálitásában oly anyagi áldozatot hozott már a mű első felének kiadásánál, hogy azt nemcsak hé­zagpótlóvá, hanem egyszersmind páratlanná tette irodal­munkban. Ezért szívesen hívjuk fel az irodalom barátai­nak figyelmét e díszmunkára, mely füzetenkint 40 krért bármely könyvárusnál megrendelhető. — Gyászhir. Fájdalmas csapás érte a barsi ev. ref. egyházmegye egyik kedvelt és tevékeny világi tanácsbi­­ráját tek. Mocsy Lajos urat és családját, kedves neje Kidegh Erzsébet elhunytával. A gondos és hű nő, szerető édes anya, házának, családjának boldogságát Mártha szor­galmával, Mária bölcsességével s kegyességével építő val­lásos házi nő f. évi január hó-24-én rövid ideig tartó szen­vedés után jobb létre szenderült. Rövid, alig három na­pig tartott szenvedése a szerető nő és édes anyának. — Annál súlyosabb a csapás, annál mélyebb a seb, mely a bánatos férj és a jó anya után zokogó hat árva szivén esett. — Itt is igazolva látjuk az ének iró szavait: nMa ragyog vidám nappalunk, holnap meglehet meghalunk.u A boldogult nő az életnek még delén volt; még sokáig ra­gyoghatott volna a nap földi élete felett; családja, gyer­mekei körében még sok munka várt tevékeny kezeire; még csak 47 éves volt a boldogult, midőn az Ur parancs szavára innét távozni kellett. — Nem csak a sokat vesz­tett bánatos családot, de mindnyájunkat, kik csak ismer­tük őt, fájdalmasan érintett a gyászhir. A boldogult nő­nek temetése január 27-én volt. — Ott volt a környék intelligens közönsége, rokonok, barátok, ismerősök, kik­hez a gyászhír csak eljutott.— Ott volt a község nagyja, kicsinje. — Sietett mindenki a fájdalom részvétét meg­osztani, a kegyelet s tisztelet adóját leróvni a család s boldogult nő iránt, ki a Péld. könyv Írója szerint „kedves vala s a tisztességet megtartotta, miképen a hatalmasok meg­tartják a gazdagságot.1,1 A család a következő gyászjelen­tést adta ki: Mocsy Lajos ügyvéd s gyermekei: Zolna, Zoltán, Aba, Aranka, Attila és Jolán fájdalomtól megtört szívvel jelentik a felejthetlen jó nőnek és páratlan édes anyának Mocsy Lajosné szül. Ridegh Erzsébet úrnőnek, 1894. évi január hó 25-én váratlanul történt gyászos ki­­multát. A boldogultuak hült tetemei f. hó 27-én délután 3 órakor fognak a Gr.-Vezekényi sirkertbe örök nyuga­lomra helyeztetni. — Gr.-Vezekény, 1894. január hó 26. Áldás lengjen sírja felett! Igen, mi is azt kívánjuk, hogy áldás és béke lengjen a páratlan jó nőnek sirja felett! Cs. D. HIVATALOS RÉSZ. Nagytiszteletü Esperes Űri A prot. országos árvaegylet választmánya ez évben is megkeresett az iránt, hogy ezen egyletet a hatóságom alatt álló lelkészi kar, s nemes szivü hitrokonaink mun­kás, áldozatokban megdícsőülő szeretetébe ajánljam. Ezen árvaház eddigelé már 437 elhagyott árvagyer­meket gondozott és nevelt föl, ez idő szerint pedig 101 növendék talál otthont ezen árvaházban. Hogy a fokozódó igényeknek megfelelhessen', s az egyre szaporodó árvákat elutasítani kénytelen ne legyen: a jószivü emberbarátokhoz, adakozó hitrokonainkhoz fordul, kérvén őket, hogy anyagi tekintetben segélyezzék. Felkérem nagytiszteletüségedet, hogy a hatósága alá tartozó egyházközségek lelkészi hivatalait ezen árvaház pártolására buzdítani szíveskedjék. Kiváló tisztelettel vagyok R.-Komáromban, január 31. 1894. Nagytiszteletüségednek 1422 1894. kész szolgája Pap Gábor püspök. Eagytiszteletü Esperes Úri Az 1893. évi deczember 23-án 60997. szám a. kelt Cultusminíszteri leirat alapján felkérem, hogy nevezett minisztérium által 1881. évi augusztus hó 17-én 23736. sz. a. kibocsátott azon körözvényt, mely a tényleges szol­gálatban elhunyt, legénységi állományhoz tartozó va­gyontalan honvédek tetemeinek a lelkészek által díjtala­nul leendő eltemettetését rendeli el, — a hatósága alá tartozó lelkészi karnak újólag figyelmébe ajánlani s egyúttal a m. kir. honvédelmi miniszter 1893. évi decz. hó 12-én kelt rendelete alapján még azzal megtoldani szíveskedjék, hogy a tényleges szolgálatban elhunyt va­gyontalan csendőrök tetemei szintén díjtalanul temeten­­dők el. Kiváló tisztelettel vagyok R.-Komáromban, január 31. 1894. Nagytiszteletüségednek kész szolgája 1423. sz. Pap Gábor. 1894. püspök. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 18y4. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Kis Tivadar.

Next

/
Thumbnails
Contents