Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-02-11 / 6. szám
Ötödik évfolyam. 6. szám. Pá^a, 1894. február 11. DUNÁNTÚLI ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréből ÁBIŰTÍLI EV. KEF. EGYHÁZKER. HIVATALOS KÖZLÖNYE HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyizeríért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdíj 30 kr. #-Jí MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ®* TARTALOM: A kath. nagy gyűlés tanulságai. Dr. T. J. — A csodák vagy két tévedés. Csizmadia Lajos. — Tervezet és indokolás az egyetemes leltár készítéséhez. Beöthy Zsigmond, Fejes István. — A csodák vagy két tévedés. Csizmadia Lajos. — Tár ez a. Az arácsí reformált egyház múltja. Thury Etele. — Vegyes közlemények. — Hivatalos rész. Pályázat. A kath. nagy gyűlés tanulságai. Nagy fónynyel és pompával, királyi és pápai szives üdvözlettel tartották meg kath. honfitársaink a budapesti nagy gyűlést. Eltekintve a „szent csalásitól, —- eltekintve az előadók fölolvasásainak hamis és tarthatatlan alapjától, minden esetre érdemes a gyűlést nekünk, protestánsoknak is figyelmünkre méltatni, mert bizonybizony érezhetni már a kultur harcz szellőjét, sőt bizonyos tekintetben már a tüzcsóva bedugását is észrevehetői a békesség lakóházainak fedeleibe. Ha figyelmünkre méltatjuk ama gyűlést, a következő tanulságok ötlenek szemünkbe: Először és mindenek fölött az, hogy az esztergomi érsek, megtagadva a maga jelszavát, rpax“ helyett „fax“-ot akar s hamis állításokat bocsát világgá, a melyek egyúttal azt is magukban loglalják, hogy a volt történet tanár, ki irodalmilag is művelte a „lux veritatisö-t, megtagadja a magyar országgyűlés végzéseit, — meghamisítja az eddig tiszta igazságot s elég vakmerő ilyen állítást koczkáztatni: „az 1790—91-iki XXVI. törvényczikket a r. kath. adták meg a protestánsoknak Vájjon nem pirult-e el Ö eminentiaja, mikor ilyet mert nyilvánítani? Hát ilyen szembeszökő valótlanságot is lehet állítani annak, ki az igazság hirdetője tartozik lenni?!.. Bizony keserű, de szemeinket felnyitó tanulság, hogy a történelmet is meghamisítják azok, kik az Urnák oltára körül forgolódnak!.... És csak sajnálni lehet, hogy az egyetlen Herman Ottó volt a magyar országgyűlésen, ki tiltakozott ez alaptalan s hamis állítás ellen, melyet senki sem hagyhat helyben, ki ismeri a történelmet s szereti az igazságot....... Nem, bíboros űr! nem a kath. adták ezen törvényeket! Kivívták azt a protestánsok, miután már előbb vérüket hullatták őseik a bécsi, nikolsburgi s linci békekötésekért, a melyeket aztán a r. cath. főpapok mind megsemmisítettek, mert Magyarországot pápistává kellett tenni, hiszen Leopold Máriának ajánlotta azt föl. Egy második s nem kis fontosságű tanulság az, hogy mereven követelik a katholikusok felekezeti érdekeiknek sértetlenül hagyását, a mely természetesen magában foglalja azt is, hogy a többi egyházak érdekei ne vetessenek figyelembe. Mert, hogy a r. kath. egyház érdekei sértetlenül maradjanak, az csak akként történhetik meg, ha a többi egyházakra nem lesz az állam tekintettel.......Keserű tanulság ez is, de hát megszokhattuk ezt is, mert ők az „egyedül idvezítő egyház“ hívei, mi pedig csak „eretnekek“ s nem egyháznak, hanem „felekezetinek vagyunk tagjai... Egy harmadik tanúlság az, hogy az iskolai ügyekben külön is jónak láttak nyilatkozni, mintha éreznék, hogy az állami beavatkozás ott is, közöttük is találhatna nem megfelelő dolgokat s épen azért „ne nyúlj hozzám“-nak mondják ki az oktatást és követelik, hogy mindenütt állíttassák r. kath. iskola.... Lám, lám! Az állam nem tud mindenütt állami iskolákat lótesi-6
