Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-02 / 48. szám

757 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 758 jenek, mint a milyennel a gimnáziumi tanárok birnak; ez pedig a gimnáziumi tanárok fizetés rendezésének a közel jövőben megtörténte után nem halasztható terhet fog róni a közpénztárra. Ugyanez az eset áll a theologiai tanárok nyugdijára vonatkozólag is, melyre nézve egyéb­iránt a főtiszt, egyházkerület már intézkedett s melyre vonatkozólag a bizottsági munkálat a gimn. tanároknak az állami nyugdijba való tény­leges belépése után azonnal el fog készülni. Hogy ez különösen addig, míg a régebbi nyugdij jo­gosultak, illetve nyugdijazottak nyugdijai egé­szen a meglevő intézményre nehezülnek, esetleg újabb kiadásokat ró a kerületre: az tekintve, a nyugdíjpénztár jellenlegi állását, épen nem lát­szik kizártnak. Az egyházkerület pénztárát s illetve a gyü­lekezetek áldozatkészségét esetleg rövid idő alatt újra igénybe fogja venni a tanitóképezdei internátus. Meglehet ugyan, hogy e kérdés a legköze­lebbi években nem válik még akuttá, de mint kerületünk jövő feladatainak egyik legfontosabb­­ját, számitásba kell vennünk az internátus eset­leges megvalósításával járó költségeket akkor, midőn a kerületi és főiskolai pénztárak kiadásait cca. 2000 írttal akarjuk napidijak czimén meg­terhelni. Számitásba kell vennünk e költségeket annyival is inkább, mert állami tanítóképzőnek Pápán leendő felállítása után kerületünket nem­csak saját érdeke, de az államkormánynak adott szava is kötelezi egy 40 növendéket magába fogadó internátus felállítására, S a mint megle­het, hogy ez a tanítóképző intézet csak évek múlva fog felállittatni: úgy megtörténhetik az is, hogy egyházkerületünk ezen óhaja már a leg­közelebbi jövőben testet ölt, s ennek következ­tében a szükségletek fedezésére kellő összeg már a legközelebbi jövőben folyósítandó leszen. Végezetre hagytuk, mint a legkisebb össze­get igénylőt a leányinternátusok kérdését. Nem érezzük magunkat illetékeseknek a kérdéshez azon szempontból hozzászólni, hol s micsoda eszközökkel lett volna a leány interna­­tus legkönnyebben megvalósítható. Vesszük pusz. tén az ez évi székesfehérvári illetve pápai kerületi közgyűlések határozatai által teremtett helyze­tet, s utalunk csak arra, hogy az évi 1500 frtnyi segély a két internátus részére a nőnöveldei alap csekély voltánál fogva legalább évi 500 írttal terheli meg a kerület pénztárát. Ha tekintetbe vesszük egyházunknak ezen itt röviden érintett szükségleteit; tekintetbe vesz­­szük, hogy úgy a kerületi közpénztár, mint a tartalékpénztár annyira meg vannak már is ter­helve, hogy a tőkeállományt kénytelenek fo­gyasztani; ha tekintetbe vesszük, hogy tisztsé­geinkre legtöbb esetben vagyonosabb lelkésztár­saink s anyagilag is egyházunkért áldozatot hozni képes világi férfiaink választatnak: azt hisszük, nem indokolatlan azon nézetünk, hogy adassék bizonyos tiszteletűi] mindazoknak, kik állandó munkát végeznek az egyházkerület vagy főiskola igazgatásában, adassék napidij és uti­­átalány azoknak, kik különös kiküldetés foly­tán esetleg távolabb vidékre utazni kénytelenek, de a napidijakban s utiáltalányokban való ré­szesülés ne terjesztessék ki azokra, kik éven­ként csak egyszer, vagy legfólebb kétszer telje­sítenek egyházunk érdekében oly szolgálatot, melynek jutalma úgy sem a napidij, hanem az egyház iránti buzgóság megnyugtató érzése le­het csak. Éppen ezért legyen szabad indítvá­nyozni, hogy a gazd. tanács a számvevői ja­vaslatnak elfogadását csak ezen megszorítással ajánlja a főt. egyházkerületnek. Db,. Antal Géza. Nyiltlevél. Nagy tiszteletű Kis József ev. ref. theol. akad. tanár úrhoz Pápán. Nagy tiszteletű Ur! Örömmel vettem szives értesítését, hogy sikerült muűkatársunkúl megnyerni a hitelszövetkezeti ügyben. Engedjen meg, hogy így, nyiltlevél alakjában vála­szolok, de annyi levelet kapok e tárgyban, hogy igen sok egyhangú levelet kellene Írnom és azokban sem fejt­hetném ki a szövetkezeti eszmét oly alaposan, mint azt egy mindnyájoknak szóló levél keretén belül tehetem. Mai társadalmunkon épült fel az államiénd. Mai társadalmunkon nyugosznak a vallási tanok. A mai tár­sadalom keretén belül lehet a különböző vallásuaknak egymás mellett egyetértésben megélni. — A mai társada­lom alapja az egyén anyagi és erkölcsi jólétének. Ha ezt a mindenek alapját képező társadalmi rendet megdöntetni engedjük, kiesik talpunk alól a biztos alap és bekövet­­kezhetik egy mindent felforgatni törekvő chaos, melyből a kibontakozás módját nem láthatja előre senki. Döngetik a mai társadalom kapuit az anarchisták és socialisták fegyelmezetlen tömegei. 4S*

Next

/
Thumbnails
Contents