Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-11-25 / 47. szám
739 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 740 állapod ásra. ha az írásbeli dolgozatokról az értesítőben egy pár éven át olvashatnék az adatokat. Eddig arról szóltam, a mi nem kívántatik meg az állami rendtartás által, most pedig arról fogok, a mi megkivántatik, pedig szerintem felesleges. Ilyen mindjárt az, hogy az értesítő tudományos értekezéssel kezdődjék. Mi legyen annak az értekezésnek aczólja? Mennyiben jellemző az az értekezés a tanintézetre nézve? Egyedüli czélja az lehet, hogy írójának, azon szak tanárának, a mely szakból az értekezés tárgya véve van, írói képességéről s a tárgyra vonatkozó ismereteiről tegyen bizonyságot. De arra, hogy valamelyik tanár írói képességét érvényesítse, nem az értesítő való; nem, mert ehhez a lefolyt tanévnek vajmi kevés köze van; nem, azért sem, mert az értesítőt kevesebben olvassák, mint a szakközlönyöket; nem, mert az értekezésekkel csak nagyobbodik az értesítő kiadási költsége, a szakközlönyök pedig még az irót is díjazzák értekezéséért, ha az arra való, hogy napvilágot lásson. Még arra sem való az értekezés, hogy mintegy a tanári karnak irodalmi működését reprezentálja, mert a tanév történetétől — nagyon helyesen — úgy is megkivántatik, hogy ismertesse a tanári karnak irodalmi tevékenységét. Egyedüli kivételt az képez e tekintetben szerintem, ha az értekezés olyan heljd érdekű tárgyról szól, a mely a tanintézetre nézve jellemző, vagy az ifjúságot és taníttató szülőket közelről érdekli. Nem tartom szükségesnek azt, hogy a rendeletek is közöltessenek az évi történettel kapcsolatban, mert azoknak nagyobb része nem magára az egyes tanintézetre nézve jellemző, s a mennyiben pedig erre nézve volna jellemző s e mellett olyan fontosságú volna, hogy nyilvánosságraliozatalt s az értesítőben való megörökítést érdemelne: akkor meg azt is megérdemli, hogy földolgozva, a tanév történetébe egészen beleillesztve, jegyeztessék fel, Ezek azok az észrevételeim, a melyeket a rendtartás utasításaival kapcsolatban akartam elmondani. Ezeken kívül egy észrevételem van még, nem az értesítő anyagának teljességére, vagy hiányosságára vonatkozólag, hanem az értesítő egy fontos részének, nevezetesen a tanév történetének megírási módját illetőleg. Sok értesítőben a tanév története nem egyéb a legszárazabb statisztikai adatok csoportosításánál, Pedig a száraz adatokból sokan nem veszik ki azt, a mit a tanév történetének teljesen és lelkesen kikerekitett egészéből mindenki világosan láthatna: a tanintézet szellemét. Pedig hogy azt mindnyájan akarjuk s óhajtjuk ismerni, mint a legnagyobb mértékben jellemző körülményt: azt mindenki érzi, a ki a tanintézetek szellemének érdemleges fontosságot tud tulajdonítani. Ha egy hazafias ünnepélyről, egy-egy tanártársunkat érdeklő dologról, a haladást képviselő egyik-másik szabadelvű eszmének a tanintézet kebelében történt megtestesítéséről vagy legalább támogatásáról, az ifjúság lelki-testi életének gondozásáról stb. írunk az elmúlt tanév történetében: úgy Írjunk, hogy az olvasó lássa s egyúttal érezze is, hogy a hazafiság; a szép kollegiális viszony, az elfogulatlan, szellem; az ifjúság igaz érdekeinek lelkiismeretes ápolása, stb stb. •— az intézet kebelében erősen ól s uralkodik. Hogy mennyire igazam van e tekintetben, erre csak egy sajnálatos példát hozok fel. Mit gondolhat annak az értesítőnek az olvasója az illető tanintézetben uralkodó kartársi szellemről, a hol egy mindenkitől tisztelt, szeretett, ügybuzgó agg tanárnak halála után igy őrzik meg emlékét az értesítőben : „H. TI. r. tanár halála,“ N. N. r. és N. N. h. tanár eltávozása folytán az I893|94 tanévre három tanári állás üresedett meg az intézetben.“ Tehát még itt is csak mellékesen emlittetik az elhunyt derék munkás neve, más helyen pedig elő sem fordul. Legyen elég ebből ezzel az egy példával. Az elmondottak után a következő rovatokat tartanám felölelendőknek : 1. A tanintézetek képe (ez csak a fennt említett esetben). 1. A fenntartó testület. 3. A tanári kar névsora a szaktárgyak és a munkakör megjelölésével. 4. A tanulók névjegyzéke az érdemsorozat feltüntetésével. 5. A tanulókra vonatkozó statisztikai adatok. 6. A lefolyt tanév története, a tanintézet fejlődését, a tanári kar irodalmi és közművelődési működését, az ifjúság állapotát és munkásságát jellemző adatok kiemelésével. 7. A bevógzett tananyag közlése az általánosan bevett módon. 8. Az Írásbeli dolgozatok tárgyai, javítási módja, eredménye és száma. 9. Önképző egyletek.
