Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-11-18 / 46. szám
723 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 724 A jelzett keret felöleli ugyan a főbb mozzanatokat, de e mellett figyelmen kívül hagy némely olyan pontokat, a melyeknek felvétele nélkül nem nyújtliató teljes kép semmi esetre sem a tanintézet szervezetéről és beléletéről. így például, különösen a felekezeti gimnáziumok szervezetének hü feltüntetbetése végett elengedhetlennek tartom azt, bogy az értesítő a tanári személyzeten kívül a fenntartó testületről s az igazgató-tanácsról is megemlékezzék évről-évre. Nem kívánja a minisztérium az intézetek anyagi viszonyainak feltüntetését sem, s e tekintetben megelégszik azzal, hogy az igazgatóknak kötelességévé teszi az iskolára fordított költségeknek a felsorolását a következő tételek alatt: a) Honnan fedeztetnek a költségek (ki tartja fenn az intézetet?) Mekkora a költségek összege? b) Mekkora az igazgató, egy rendes tanár, egy helyettes tanár fizetése'? Mekkora az óraadó tanár dija? Mekkora a tandíj és a felvételi dij s mekkorák más dijak fejenként? ügy de minthogy az igazgató évi zárj elöntése nem képezi minden részletében az értesítőnek anyagát: az intézet anyagi viszonyait feltüntető adatok, a melyek pedig szintén jellemzők az iskola történetében, kimaradhatnak az értesítőből. Szükségesnek tartanám egymás viszonyainak teljes megismerhetése végett s a leendő történetíró feladatának könnyebb és biztosabb megoldhatása tekintetéből az intézetek anyagi viszonyainak — különösen a felekezeti iskoláknál — évről-évre való hü közzétételét. Ez a rész mában foglalná az iskola évi költségvetését, s feltüntetné, mennyi fordittatik építkezésre, a tanári fizetésekre, a könyvtárak, szertárak és taneszközök gyarapítására, a tanintézetben levő vagy vele kapcsolatos intézmények segélyezésére. IJgy szintén megemlitendők volnának a nyugdijviszonyok is. (Vége következik.) Dr. Szakal Károly. Egyházkerületünk határozata az egyetemes lelkészgyámolda ügyében. A folyó hó 20-ra összehívott konvent tanácskozásának, a meghívó határozott kijelentése szerint, legfőbb tárgya leend a lelkészgyámolda ügyében való intézkedés. Hogy a tárgyalás menetét az ügy fontosságához mért figyelemmel kísérhessék lapunk t. olvasói, a legközelebbi számban közöltük az alsó-szabolcsi egyh. megye kisebbségének munkálatát, melyet, mint a bevezető sorokban jeleztük, elfogadott a tiszántúli egyházkerület is. A dunamelléki kerület érdemleges tárgyalásba nem bocsátkozott, hanem, mivel az egyh. megyék a konvent által kibocsátott tervezettel szemben egymástól nagyon eltérő álláspontot foglaltak el és igy megegyezést hozni létre közöttük a főbb pontokra nézve sem sikerült, halasztási inditványnyal lépett fel, kérve a konventet, hogy a bővebb megfontolásra még egy évi határidőt adjon. Kerületünk ezen fontos ügyben, régi jó szokásához híven, szinte kikérte az egyházmegyéknek, mint első sorban érdekelt autonomikus testületeknek véleményét, hogy ezek alapján körvonalozhassa a maga álláspontját. A beérkezett véleméuyes jelentéseket s az ezek alapján hozott kerületi határozatot a j.-könyv 208-ik pontjában találhatjuk, amint következik: Főt. püspök ur felhívása folytán a pápai egyházmegyén kívül a többi egyházmegyék beterjesztették véleményes jelentésüket az országos ev. ref. lelkészi özvegy-árvái gyámintézet alapszabály tervezetére nézve. Ezek szerint általánosan mindnyájan helyeslik és örömmel fogadják a lelkészi özvegy-árva gyámintézet megalkotását, de a részletekre nézve óhajtanak némely módosításokat. a melyekre nézve azonban véleményeik általánosságban ritkán találkoznak. Ugyanis: 2. §. A czímet igy kívánja módosítani egy egyházmegye; „Országos ev. ref. lelkészi gyámintézet“. 4. §. Egy egyházmegye a theologiai tanárokat és lelkésztauitókat is felvétetni kívánja. 6. §. A lemondott, vagy elmozdított lelkészeket is tagokul kívánja meghagyatni, ha járulékaikat tovább is fizetik, több egyházmegye. 7. §. A szolgálati időre való tekintet nélküli segélyezést kívánja 2 egyházmegye. 14. §. Az állandó évjáradékkal való segélyezést kiváuja minden egyházmegye, tehát a 10 évi szolgálati idő feltételét mind elveti, mégis azon különbséggel, hogy egy egyházmegye öt évre visszamenőleg az illetékek kamatainak befizetését kivánja azoktól, a kik régebb, idő óta szolgálatban vannak. 15. §. Az özvegyi évi járadékra nézve a 700 forinton aluli és felüli fizeiés megkülönböztetést elveti minden egyh. megye. 16. §. Némely egyházmegyék az évi járadékot mindenkire egyenlően, például 350 írtban kívánják megállapittatni. Mások elfogadják a szolgálati idő szerinti fokozatot, de 1 évtől 50 évi 8 fokozatban 100 írttól 25 írttal felfelé 300 írtig. Ismét mások a tanítói nyugdíjtörvény mintájára a legutóbbi fizetés alapján való megállapítást fogadják el 600 frt fizetésig 50%-ban, a fizetés azon felüli részére 207o*l)an-17. §. Az árvák V6 járulékát minden egyházmegye
