Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-11-11 / 45. szám
711 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 712 ténykedését irányozni, azt ellenőrizni, egyáltalán nem képes ; világosan meghatározva, hogy a lelkész nyugdíjazása, saját kérelmére , 50 éven túl terjedő szolgálat után ; gyógyíthatatlan betegség vagy a fentebb ériutett esetben előbb is, az egyházi felsőbb hatóságok intézkedése alapján — s végre az egyházak kérelmére, 50 évi szolgálaton belől, csak azon esetben történhetik, hogy ha az esedékes nyugdíj felét maga a uyugalmazást kérő egyház, a lelkészi fizetés érintése nélkül — magára vállalja Azután meg, bármily szolgálati idő mellett is, a teljes fizetéssel leendő nyugdíjazásról nálunk szó sem lehet. Legfeljebb a fizetés minimumára (800 írt) vagy a fizetés 50°lo-ára tehető az, mert minden nyugdíjazáshoz oda kell gondolni, hogy nyugdíj nem létében a káplántartás a jövedelem felét úgyis igénybe venné. Ezek rövid előrebocsátása után lássuk, hogy minő teherrel állana szemben az egyetemes gyámintézet? Első dolog annak megállapítása, mily segélyt adjon az egyetemes intézet azoknak, kik 10°/()os belépti-dijjal az intézet új tagjai s mily segélyt adjon azoknak, kik a már meglevő tőkét az egyetemes intézet részéül kamatoztatják ? 1. Az új tagoknál a segélyezést 120 írton kell kezdeni; melyhez 50—50 frt gyermeknevelési pótlék járul. A régibb tagoknál a segély összegét, a hozzájárulás arányában, melyre nézve egy kulcsot veszünk fel, kell inegállapitni. — így például, a kiknek most gyámintézeti tőkéjükből (hozzászámítva az eg3rházkertiletek kezéban levő tőkét is) egy-egy lelkészre nem esik 700 frt tőke, azok 150 forintra; akikre nem esik 1100 frt tőke, azok 200 írtra; a kikre 1100 írton felül jut: azok 300 írtra tartanának igényt. — Hogy e tekintetben hogy állanak a gyámintézetek, azt kimutatja az I-ső táblázat. E táblázat azt mutatja, hogy az egyetemes intézet átlag évenként: 1. 25 Özvegynek fog adni 150 írttal = 3750 frt. 2. 10 „ „ ,, 200 „ = 2000 „ 3. 6 „ „ „ 300 „ = 1800 „ 4. 47 árvának „ „ 50 „ = 2350 „ Az eddigi szükséglet volt az egyházmegyéknél (1892. decz. kimutatás) 51915 frt; az egyházkerületeknél 8200 frt, együtt 59115 frt, a régi és új segély tehát 68416 írtban állapítható meg. A jövedelem-forrásokat alkotná : 1. Az egyházmegyei gyámtőkék 3/t-e 887,682 frt 2. A tiszáninneni kér. tőkék %-ének %-e 130.605 „ 3. Az erdélyi 105 ezer frt 3/,t- e 78,750 „ 4. A dunántúli 23 ezer frt 3l/It-e 17,250 „ együtt 1.114,287 frt tőke 6%"os kamata. 5. A közalapnál levő 37 ezer frt %-e 27,750 frt tőke 4°l0-os kamata. Együtt a tőke 1.142,037 „ 6. Az uj belépők fizetésének 10 °'0-a Összesített jövedelem. 1. Tőke kamat .... 67.997 frt 2. Lelkészek 2%-os tagdija . . 29,907 „ 3. Egyházak 12 frtos tagdija . . 23,700 fit 4. A közalap évi 10°/o . . . 9,200 „ 5. A Baldácsy-alap évi járuléka . 2000 „ 6. A közalapi 100 ezer frt első évi °/n 1,000 „ Összesen 133.774 frt Az összes első évi szükség 68,415 írtra menvén, az első években 65, 60 stb. ezer frt tőkésíthető. Számításunk szerint a most segélyt nyerő özvegyek száma maximumnak vehető fel. — A régi szükségletből (59115 frt) húsz év múlva alig marad valami.— A nők életkorát átlag 65 évre téve, az új segélyezettek legfeljebb 25 év alatt, a 2350 írtra felszámított gyermek-neveltetési járulék pedig 20 év alatt elfogy, múltán a gyermekek átlag 20 éves korukig kapják a neveltetési segélyt. E szükségletet s gyarapodást a 3-ik tábla tünteti fel A nyugdíj-tőke, az első húsz év alatt, megközelíti a millió forintot, a mikor áldásos működését is megkezdheti.— Megkezdheti anuyival inkább, mert a lelkész nyugdíjazása, átlag 800 frt fizetést véve föl, 400 fii évi díjnál többre nem tehető s mert egy-egy nyugdíjazott, akár korát, akár a beállott testi vagy lelki fogyatkozást vegyük fel, legfeljebb 3—5 évre igényli ez összeget: a nyugdíjazottak létszáma a legmagasabb számítással sem fogja azt a számot elérni, hogy egy millió forint kamatát (150- szer 400 annyi, mint 60,000frt) igénybe vegye. Ezekben bocsátjuk azok kezére tervezetünket, kik érdeklődnek gyámintézeti ügyünk iránt. Hogy jót s minden mellékes érdek nélkül az intézet ügyének használni — akarunk: azt hisszük, kétségbe nem vonja senki. Igaz, hogy különbséget állítunk fel igy a lelkészek között. — A mostani nemzedékre nézve nagyobbat, mint amilyet a tervezet a 700 frt fizetésen alóli, és 700 frt fizetésen felüli jövedelmet élvező lelkészek közt csinált.— De az egyetemes intézet kérdését a teljes erő egyesítés mellett, másként keresztülvinni úgy sem lehet Önzéssel nem vádolhat e ktilömbség tételért senki, mert kétségtelen tény, hogy azon nagyobb erővel rendelkező gyámintézetek, melyek most 2—300 frt segélyt adtak ki már saját erejükből, sokkal többre tudnának menni rövid idő alatt, mint az egyetemes intézet a tervezet szerint 20 év múlva. — Ennélfegva ha lemondásról lehet szó: ezt ezen nagyobb gyamintézetek gyakorolnák itt, még pedig határozottan a gyengébbek s az egész egyetem javára. Végül még csak egy megjegyzést. Számításunk 20 évre terjed ki. — Ez időn belül új tag elhalását számításba nem vettünk, nem pedig azért, mert az évi halandóságban ezek összege is benne van s ha netán halomásuk történik: az az előirányzatot nem terhelni, hanem könnyíteni fogná. — A tiz éves revíziót helyesnek találtuk s azou édes reményben élünk, hogy tiz év alatt legalább 10°/o-al lehet javitni a segélyösszeget.
