Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-10-28 / 43. szám
681 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 682 A vidéki tauulúk számának nagysága szerint sorakoztatjuk tehát az iskolákat: vidéki tan. helybeli 1. Sepsi-Szt.-Györgyön 213 85*8% 35 14*2% 2. Sárospatakon 433 85-7 „ 72 14*3„ 3. Gyünkön 62 75 5 „ 20 24*5„ 4. Csurgón 208 74*5 „ 66 25*5„ 5. Rimaszombaton 233 74 2 „ . 81 25*8„ 6. Halason 201 74 1 „ 78 25 9„ 7. Nagy-Euyeden 230 73 4 „ 83 26*6„ 8. Szászvároson 133 71.5 „ 53 28*5„ 9. Kunszentmiklóson 62 69*6 „ 27 30*4„ 10. Székely-Udvarhelyen 128 68 5 „ 44 31*5* 11. Pápán 206 67*5 „ 99 32*5„ 12. Zilálton 134 63*5 „ 77 36*5„ 13. Maros-Vásárhelyen 167 62*0 „ 90 38*o„ 14. Kolozsvár 187 57 0 „ 141 43*0“ 15. Szatntáron 137 54 1 „ 116 45*9„ 16. Kisújszálláson 85 547 „ 65 45*9„ 17. Debreczenben 370 53*0 „ 328 47*0„ 18. Mezőtúron 119 50*8 „ 115 492„ 19. Máramaros-Szigeten 144 507 „ 140 493M 20. Kecskeméten 106 46*9 “ 120 537,, 21. Miskolczon 173 46*3 ,, 200 537„ 22. Nagy-Kőrösön 127 45*0 „ 153 55*0„ 23. Hajdú-Böszörményen 40 42’5 „ 54 57*5„ 24. Karczagon 53 39*5 „ 81 60*5„ 25. Hódmező-Vásárhelyen 117 367 „ 185 633„ 26. Békésen 41 34-9 „ 76 657 „ 27. Budapesten 166 31*6 „ 399 68*4“ 29. Hajdu-Nánáson 21 28*0 „ 54 72*0„ Összes középiskoláinkban vidéki volt tehát 4296, vagyis az egész tanuló ifjúságnak 58*4%, helybeli pedig 3052, vagyis az egésznek 41*6%. Helybeliek és vidékiek száma együtt 7348, vagyis 36-al több mint a vizsgálatott tett tanulóknak előző közleményünkben kimutatott szánta (7312). Ennek a furcsa eredménynek oka az, mert némely értesitők hibásan adják a statisztikai adatokat. így a budapesti értesítő 40 el több tanulóról adja a lakhelyre vonatkozó adatokat, mint kellene, mivel a kimaradt tanulókat is beszámítja, holott csak a vizsgát tetteket kellene. A csurgói értesitő a kellőnél 5-el kevesebbről, mivel elhagyja a vizsgálatot tett 5 magántanulót. A halasi szintén 8-al többről, a kisújszállási pedig 7-el kevesebbről számol a kellőnél, mivel az előbbi a budapestihez hason loan a kimaradtakat is beszámítja, az utóbbi pedig a vizsgálatot tett magántanulókat elhagyja. Ezeket nem megrovásképen mondom, hanem inkább csak azért, hogy kul. csát adjam az én adataim közt levő eltérésnek és látszólagos hibának. Bár az is igaz, hogy a statisztikai adatok kiállításánál nagyon szükséges a teljes egyöntetűség, mert \-csak úgy használhatók fel kellően. Ha már most következtetést akarunk vonni a helybeli és vidéki tanulók viszonyából az iskola állapotára, azt kell mondanunk, hogy legkedvezőbb helyzetben vannak azok az inézetek, hol meglehetősen egyenletes számban -oszlanak meg a vidékiek és helybeliek. Mert ez azt mutatja, hogy az illető iskola saját városában elég nagy intelligens, taníttató közönségre támaszkodik s e mellett múltjánál, alapítványainál, vagy egyéb viszonyainál fogva a vidékre is nagy vonzerőt gyakorol. Messze, nagy vidékekre gyakorolt feltűnő vonzerejére nézve különösen kiválik a sárospataki iskola, melynek helybeli, szintén tetemes számú (72) növendékével szemben 433 jött más helységekből. A tanulóknak előmenetelét, illetve a tanítás eredményét feltünteti a következő kimutatás: jeles volt — — 562 tanuló, vagyis 7*6% jó „ - — 1398 „ „ 197% elégséges volt — 3569 „ „ 48*8% egy tárgyból elégtelen 794 „ „ 10*8% két vagy több tárgyból 987 „ „ 13 4% Összesen 7310 tanuló. (Vizsgálatot tett pedig 7312 tanuló. A 2 főnyi eltérést az okozza, hogy sajtóhiba, vagy más tévedés folytán a hajdu-nánási értesítő több tanulóról számol be, mint kellene, a csurgói pedig itt is számításon kívül hagyja az 5 magántanulót. Ezen adatok alapján bátran elmondhatjuk, hogy iskoláinkban a tanítás eredménye általában megnyugtató s e mellett — a mi szintén lényeges — az osztályozás elég” szigorú. Feltűnően eltér ez átlagos eredménytől Hajdu- Nánás, hol 77 tanuló közül csak 5 kapott elégtelen osztályzatot, vagyis az egésznek 6-4%; és Kunszentmiklós, a hol 89 tanuló közül csak 6 bukott el, vagyis 67%- Az osztályoknak aránylag csekély létszáma érthetővé teszi ugyan, ha az ily helyeken jobb az eredmény, mint a nagyobb népességű iskolákban, de ez már oly túlságos jő eredmény, melyet hamarjában csak úgy tudunk kimagyarázni, ha föltesszük, hogy vagy a norinbergi tölcsér birtokába jutottak, vagy pedig kissé enyhén osztályoztak. Mert ha kevés a tanulók száma s igy a tanár oly szerencsés helyzetben vau, hogy sokkal többször és huzamosabban foglalkozhatik mindegyikkel, akkor ép oly arányban emelni is kell velük szemben a követelményeket. Ha a mi pápai iskolánkban elért eredményt hasonlítjuk össze ez általáuos eredménynyel, úgy találjuk, hogy bár közel jár ahhoz, egy pár pontjában azonban sokkal jobb annál. Jeles volt ugyanis nálunk 7*2%, jó 18*3%, 567°'0, egy elégtelent kapót 10*1 %, két vagy több elégtelent 7*5%. Érettségi vizsgálatra bocsáttatott a 20 nyolczosztályu gymnásiumbau 544 tanuló, kik közül a vizsgálatot sikerrel kiállotta 493, vagyis az egésznek 74%, vísszavettetett '32 tanuló, vagyis az egésznek 24*2°/0, 9 pedig vizsgálatközben visszalépett a kecskeméti főgymnázimnban Ama 132 tanuló közül, kiknek érettségi vizsgálata nem sikerült, 85-öt vagyis 15*6%-ot utasítottak vissza 2 hónapra, 47-et pedig vagyis 8 6%-ot egész évié vagy véglegesen. Ez az eredmény egyáltalán nem mondható kedvezőnek, mivel az előző tanévben az érettségin elbukottaknak országos átlaga csak 207%, a református iskoláknál elbukottaknak százaléka pedig még ennél is kedvezőbb volt valamivel, t. i. épen 20%. S ime, most egyszerre 26%,-ra ugrottunk. Borsos István.
