Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-28 / 43. szám

Ötödik évfolya m.

43. $/áin,

Pápa, 1894. október 28.

XELOFIZETESI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 írt, félévre 2 frt.

Az egyház és iskola köréből

HIRDETÉSEK DIJA:

■4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdíj 30 kr.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

TARTALOM: Tanító-hiány. Fülöp József. — Szemelvény Szent Ágoston confessióiból. Csizmadia Lajos.— Lelkész beiktatás és kibocsátás Madban. Udvardy Gyula. — Iskolaügy. Ev. reform, középiskoláink az 1893—91-ik tanévben. Borsos István. — Tárcz a. Szemelvények Kocsi Csergő Bálint művéből. — Vegyes közle m é n y e k.

Tanitó-hiány.

(Folyt, és vége.)

Szoktak beszélni tanítóink egy részének vallási közönyösségéről is, a mi annál elszomorítóbb, hogy az eddigi gyakorlat szerint az elemi vallás tanítás teljesen kezükbe lévén letéve, az egyház leendő tagjainak hitbeli erősségét tekintve, nem valami biztató kilátást nyiíjt; azonban ezt most nem részletezem. Csak azt jegyzem meg még, hogy nem azon fordul meg a dolog nézetem szerint — értvén a buzgó egybáziasságot—hogy egészben vagy részben huzza*e a tanító az egyháztól fizetését, mert a vallás nem anyagi valami, hanem a lélek dolga. S a kibe ez beoltatott s a ki ezt az idvesség forrásának tanulta megismerni, az mohamedán tanintézetben is meg fogja őrizni.

Szóval; ha a tanitóhiányon, mint egyik eszközzel, a még kedvezőbb fizetés rendezéssel, hol kívántatik, segítve lesz: a mi teendőnk — felekezetűnk leendő tanítóit igazán buzgókká, iga zán egyháziasokká nevelni.

A másik oka a tanitó-hiánynak a tanitóképezdék kevés száma. Ez ismét oly tény, a mely ellen argumentálni lehetetlen. Csak nézzünk szélylyel: itt a nagy dunántúlon van egy pár felekezeti, s egy pár állami képezde, de a melyeknek végző növendékeit elnyeli az a kis vidék is, hol a tanintézet van. Másutt - különösen távolabb vidéken — se édes szóval, se kötéllel nem lehet tanítót szerezni. Főkép az állami intézetek növendékeiről előre gondoskodva van; de miért is engednék át a felekezeteknek, mikor maguk

is érzik a szükséget. Most vegyük még ehez, hogy újabb meg újabb tanítóságok állíttatnak föl, s a mi fő: a milleniumra 400 új elemi iskola állítása és megnyitása van tervbe véve, hogy leszünk mi akkor? Mert az iskolák — a mint illik — lassan bár — de most is szaporodnak: mig a tanitóképezdék nem. Fájdalom! elhamarkodásból mi is elvesztettünk egyet. P(edig mi érezzük még csak igazán a tanítók hiányát. Azért minden eszközt meg kellene ragadnunk s illetékes helyen minden lépést megtennünk, hogy kerületünkben s mint legalkalmasabb helyen: Pápán egy tanitóképezde állíttatnék fel. Még jobb lenne ha több is létesülhetne. S most újra mondom, a mit már mondottam előbb is a főiskolai székhely-kérdésnél, hogy a szép alkotások iránt anyira fogékony s áldozatokra kész komáromi egyház és a mellette volt érdekeltség örök hálára kötelezné le kerületünket egynek a fölállításával. S mivel hely úgy is van, esetleg államsegélylyel.

Én csak azért jelöltem meg Pápát első helyen — nehogy rokonszenvvel vagy családi öszszeköttetéssel vagy mással vádoltassam — mert nézetem az, hogy a hol oly népes gymnasiumunk van, onnan sokkal könnyebben nyerhet egy képezde növendékeket és pedig nagyobb számmal felekezetűnkhöz tartozó növendékeket. Mert a mint tudott a gymnásiumra adni a múltban, még inkább tudna adni egy jól szervezett kópezdének a jövőben.

A tanítói pálya vonzóbbá tétele végett kívánatos volna tanitóválasztási szabályzatunknak

43

iDiMU PM ECiHÄffl. HIVATALOS KÖZLÖNYE.;