Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-14 / 41. szám

651 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 652 dokolatlan kívánat, ha a két prot. felekezet tábori lelké­szei, tekintve a hadsereg létszámának tetemes emelkedé­sét, saját létszámuk aránylagos szaporításán és auyagi helyzetűk méltányos javításán fáradoznak. Erre vonatko­zólag e napokban vettünk érdekelt körökből statistikai adatok kíséretében egy iratot, melynek alapján mindkét rendbeli óhaj még tekintetbevételre méltóbbnak tűnik fel. A hadsereg telekkönyvi állása szerint 1883 ban (888,871 ember) volt ezer közül 871 róm. kath., gör. kath. és gör. kelett vallásu katona, kiknek lelki gondozását 136 táb. lelkész teljesítette; evang. és evang. reform, val­lásu katona volt ezer közül 97, ezek számára 8 (4 ev. és 4 ev. ref.) tábori lelkész. 1892. végén a hadsereg létszáma 155,000 emberrel több lett (1,043,872 ember.) Ezek közül ismét közel 97 ezer közül a protestáns, az az 101,255 ember. A kath. tábori lelkészség ennek révén 15 lelkész­szel és 9 hitoktatóval, az az 24 egyénnel több lett, tehát 160. A prot lelkészek létszáma megmaradt az aránytalan 8 mellett. Egy protestáns lelkésznek 12,656 hive van, egy róm. kath. tábori lelkészre csupán 5891 hivő esik. A prot. tábori lelkészek létszáma tehát éppen 12-vel volna sza­porítandó. Nem szenved kétséget — igy folytatja a „Reichs­wehr“ — hogy a prot. lelkészek apostoli hivatásukat most is, hitsorsaik szaporulásával hasonló buzgósággal teljesí­tik, mint az előtt, de ha csak egy futó pillantást vetünk is ezen lelkészek anyagi helyzetére, az azonnal meggyőz, hogy azok fizetése nem áll arányban a kath. collegáik díjazásával és nincs összhangban a mai megélhetési vi­szonyokkal. Mig kath. tábori lelkészeink az 5-dik rangosztályig emelkedhetnek (egy nagy-váradi kanonoki fizetés kísére­tében), addig a prot. tábori lelkészek — ott a hol kez­dik — a 9-ik rangosztállyal befejezték a carriért. Sőt mi több, maga a protestáns tábori superintendens rangban, fize­tésben semmivel sem áll felette a kath. tábori káplánnak. A prot. t. lelkész */* éven át missiokörutján van napi 1 frt diäta mellett. Lakhelyén állásához illő háztartást vezet, gyermekeit megfelelő intelligens nevelésben része­síteni kénytelen, a nélkül, hogy a tiszteket és katonai hivatalnokokat illető beneficiumokat élvezné. Ha ezen felül tekintetbe vesszük, hogy a prot. lel­készek a tettleges állományba való átvételkor „jeles v jó“ segédlelkészi-, lelkészi diplomát és conduitákat kény­telenek felmutatni és 3 nyelvet kell birniok ; továbbá, hogy közülök majdnem mindegyik 10—15 évet szolgált már részben mint segéd, részben és legalább 6 évig mint önálló lelkész és igy — feltehető, hogy valamennyi nős, családos; és ha végül tekintetre méltatjuk, hogy az átvé­tel előtt a civil-szolgálatban a 8-dik langosztályban volt mint önálló parochus, az átvétel után pedig a 9-ik rang­osztályba degradáltatik, — úgy azon kérelem sürgetése, hogy a leendő 20 vagy 16 protestáns tábori lelkész fele­részben, vagy legalább a jelenlegi 8 t. lelkész a 8-dik rangosztályba emeltessék, bizonyára jogos és eléggé in­dokolt kívánat. Protestáns államokban a kath. tábori lelkészek a protestánsokkal teljesen egyenrangúak, hasonló eljárás sürgetése tehát bizonyára nem szerénytelenség. És egy nehány prot. lelkészi állomás létesítése is oly jelentéktelen kiadás a hadügyi butgetben, hogy en­nek keresztülvitele nem találhat alapos ellenvetésre. Nem egy magas tiszt — igy fejezi be czikkét a „Reichswehr — fejezte ki már a szigorú és terhes szolgá­lat helyes méltatásával, a protestáns lelkész életviszo­nyaira gondolva a róm. kath. tábori plebánusokkal való egyenraugusitásának óhaját és bizton tudom: sok hű baj­társ örömmel üdvözli, ha ezen kérelem minél előbb tel­jesítve lesz. KV Y VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — A pápai fögymnásium államsegélye ügyében okt. 9-én értekezlet volt b. Eötvös Lóránt cultusminíszter elnöklete alatt. Jelenvoltak a ministerium részéről Pulszhy Ágost államtitkár; és Klamarik János min. tanácsos, — az egyházkerület részéről pedig Tisza Kálmán fogondnok, Pap Gábor püspök és Darányi lgnácz főiskolai gondnok. A ministerium álláspontját Klamarik János min. tanácsos adta elő s az államsegély mérvét 14500 írtban kívánta megállapittatni. Ezzel szemben Darányi lgnácz főiskolai gondnok beható indokolás kíséretében a szükségletet 16112 írttal mutatta ki. B. Eötvös cultuszminiszter erre az államsegélyt 16000 fit kerekösszegbea oly kép megálla­pította, hogy az 1895. évben 8000 frt, 1896-ban pedig — a törvényhozás jóváhagyása reményében — az egész 16000 forint már fotyóvá fog tétetni. Az értekezlet végén Tisza Kálmán főgonduok a minísternek előzékeny magatartásá­ért az egyházkerület nevében köszönetét mondott. — A szerződést a kormány részéről b. Eötvös miniszter, a kerü­let, illetőleg főiskola részéről pedig Tisza Kálmán főgond­nok, Pap Gábor püspök, Czike Lajos és Darányi lgnácz főiskolai gondnokok fogják aláirni. Pap Gábor püspök ez alkalommal azt is szóba hozta, hogy a főgymnásíumi val­lás-tanárok is vétessenek fel az országos nyugdíjintézet kötelékébe. A minister válasza e részben is kedvező volt, s e szerint ezen kívánságunk teljesedésére is jogos a re­ményünk. — Az egyházpolitikai törvényjavaslatokkal a főrendiház ugyancsak [czífra tánczot járatott. A vallás szabadgyakorlásáról szóló javaslatot, mint már múlt szá­munkban emlitettíik, egy szótöbbséggel először elfogadta általánosságban. De a felekezetnélküliséget s vele a ja­vaslat legfontosabb részeit mint előre látható volt — a részletes tárgyalásnál törölte. Végül pedig a harmadik ol­vasásnál nagy többséggel az egészet elvetette. Ugyanis ekkor már a liberálisok nagy többsége is ellene szava­zott az agyon módosított javaslatnak. A vitának magasan kiemelkedő pontja volt Pap Gábor püspök urunknak or­szágos feltűnést keltett beszéde, melyben híven eddigi politikai szerepléséhez, híven a Protestantismus szelleméhez s ezen szellem kívánalmaihoz, helyesli a javaslatot, mint a mely a kor követelménj^e; s elfogadja a felekezetnélküli-

Next

/
Thumbnails
Contents