Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-09 / 36. szám

576 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 576 (Aiz. Ev. Klg.) E között a 16 más ország- között van a mi ha­zánk is, de fájdalom -oly csekély számmal képviselve, hogy valóban elszégyenelhetjük magunkat, mikor még Belgium és Olaszország is, hol pedig oly kevés a protestánsok száma, messze felülmúlnak bennünket. Pedig hogy mily nagy hatással vannak az ilyen ifj. egyesületek a hitélet és buz­­góság fejlesztésére, mi is láthatjuk a kath. legényegyle­tek példájából és működéséből. Nagyon hasznos dolgot cselekednének tehát, kik ilyen egyesületek létesítésére fordítanák figyelmüket vidéki városainkban és nagyobb községeinkben is. — A főiskolai ig. tanács ülése. Folyó hó 8-án d. e. 9 órakor kezdődött meg a főiskolai igazgató tanács ülése, melyre a tagok — tekintettel a tárgyalandó fontos ügyekre —, nagy számban megjelentek. Jelen voltak: Pap Gábor püspök, Darányi Ignácz és Czike Lajos főiskolai gondnokok, Antal Gábor, Szekeres Miholy. dr. Segesdy Ferencz, Körmendy Sándor, Antal Károly s az összes helybeli igazgató tanácsi tagok. A gyűlés megnyitása után először is a tornaterem miként való építésének ügye vé­tetett tárgyalás alá. Minthogy épen Balázs Ernő műépí­tész is jelen volt s minthogy a leghelyesebbnek a jó ha­tározat hozatalra ez az ut látszott: az egész gyűlés fel­­kerekedett és helyszíni szemlére ment az épülő új isko­lához. E helyszíni szemle megejtése után a gyűlés több­sége a mellett nyilatkozott, hogy a tornaterem, mint egy­úttal leendő nagy diszterem, az eredeti tervezet s a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés határozata szerint az épület központjában, a főbejárattal szemben állíttassék fel, azon­ban nem hosszában, hanem keresztben. Barthalos István­nak különvéleménye, hogy t. i. a tornaterem a színház utcza hosszában, a telek hátterében építtessék, szintén felterjesztetik a kerületi közgyűlés elé. 2. Második tárgy volt az uj gymnáziumi épület alapkőleiételi ünnepségé­nek megállapitása. E szerint az ünnepély a kerületi gyű­lés első napján, f. hó 10-én tartatik meg a következő programmal: I. Énekkel a főiskolai énnekkar. II. Főtiszt, és Mélt. Pap Gábor püspök ur beszédet tart. 111. Az alap­kőben elhelyeztetik a Kis Ernő h. igazgatótól irt, isko­lánk történetét vázlatosan előadó irat, melybe egyúttal feljegyeztetik a kerületi elnökség, főisk. ig. tanács, gaz­dasági tanács s a főiskolai tanári kar tagjainak névsora, az iskolára és egyházkerületre vonatkozó statistikai ada­tok. 3. Horoáth Lajps indítványára a gyűlés elhatározta, hogy — mint középületeknél szokásos — az épület fő bejáratánál emléktábla helyeztessék el az iskola építés ügyében kiváló érdemeket szerzett férfiak neveivel. 4. az építés ügyében a gyűlés elhatározta, hogy a Szinház­­utcza hosszában a régi kőkerítés marad meg, a Jókai­­utcza felől pedig díszes vasrácsozat leszen, melynek maximális költsége az építész számítása szerint 1100 frt. Hogy bokréta ünnepély t.-utassék-é és miként? — annak elintézése a gazdasági tanácsra bízatott. Mivel a nagy rajzterem egyúttal kisebb díszteremül is szolgáland, szük­ségesnek látszott annak kissé díszesebben építése. A mű­építész előterjesztésére az ig.-tanács elfogadta azt, hogy a menyezetet építsék díszesebbre s a terem kifestésére kell fordítani nagyobb gondot. Az épület cserepes mun­káira az összes pápai lapokban pályázat hírdettetjk. 5. Nagy és hosszú vita fejlődött ki annak eldöntésénél, hogy mi történjék a szétszedett Feherló épületanyagával. Indít­vány történt ugyanis már a múlt ig.-tanács gyűlésén. hogy7 az ó-kollégium területén uj építkezésekre használ­­tassék fel. A hosszas vita végre is arra az egyhangú ha­tározatra vezetett, hogy az ig.-tanács indítványozza a ke­­rületuek, hogy az ó-kollégium épülete adassék el. Ha eh­hez a kerület hozzá nem járulna, akkor az ó-kollégium területén a két düledező bérház helyébe a lehető legszű­kebb körű építkezés foganatosítandó. Az ehhez szükséges anyagon kivül fenmaradó összes tégla és épüleifa minél előbb adassék el a gazdasági tanács utján. — — A gyű­lés további folyamáról jövő számunkban referáluuk. A Protestáns Árvaházi Képes Naptár már meg­jelent 1895-re Kenessey Béla árva-egyleti választmányi tag szerkesztésében. Az emberbaráti czélt szolgáló nap­tár évről-évre erősbödik s gazdagodik tartalomban. — Szépiroda1 mi része magas színvonalon áll s nemesebb értelemben vett népies irályával, mély valláserkölcsi fel­fogásával és a felekezeti türelmetlerségtől ment szabad­elvű irányával kíván a nagy közönségre hatni. Gazdag tartalmából különösebben kiemeljük Diósi Márton-nak a polgári házasságról és S. Szabó József debreczeni tanár­nak a ref. énekes könyv történetéről Írott czikkeit, Mar­ton Sándor Sztárai életrajzát, Forgács Endré-nek és Hörk József-nek elbeszéléseit, Sántha Káról}7, F. Varga Lajos és Gáspár István költeményeit. Közölve van továbbá br- Vay Miklós Kossuth Lajos és Zámonj Kálmán életrajza, a Jókai-jubilemn leírása, azonkívül egy áttekintés az év ne­vezetesebb politikai és egyházi történetéből. A szöve­get gazdag illusztrátiók díszítik. Áftal^tban a kiállítás igen csinos. A naptár Hornyánszky Viktor kiadásában jelent meg. Ára 30 kr. — Sajtóhiba. Múlt heti számunkban a „Debreczeni utunk“ ez. czikkbe a nyomdának munkával való túlhal­­mozottsága s az ebből keletkezett sietség miatt egy pár értelemzavaró sajtóhiba csúszott be, melyet szükségesnek tartunk kiigazítani. így az 557-ik oldal utolsó kikezdésé­nek 11-ik sorában kezdődő mondat helyesbítve, az értelem zavaró vessző nélkül, igy olvasandó: „hogy — — a deb­reczeni főiskola most is megérdemli az anyaiskola elne­vezést. Az 558-ik oldal első kikezdésében pedig „Dőczi Imrét“ helyett „Dóczy Imréét“ olvasandó. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 1894 az ev. ref főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.

Next

/
Thumbnails
Contents