Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-02 / 35. szám

Ötödik évfolyam. í.í. szám. Pápa, 1894. szeptember 2. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre pos­tai szétküldéssel egész évre 4 írt, félévre 2 frt. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsor több­szöri közléséért 5, egy­szeriért 7 kr sorja. Ezen­kívül bélyegdíj 30 kr. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: Véleménye» jelentés liorvát-szlavón missioi egyházaink ügyében. Németh István. — A tékozlófiú iránti pa­zar szeretet. Miklós Géza. — Domestikai évi járulék megállapításáról. Galamb. — Helyreigazítás. Pap Elek. — Debreczeni utunk. Borsos István. —V egyes közlemények. — Szerkesztői üzenetek. Véleményes jelentés horvát-szlavon missiói egyházaink ügyében. Fötüzteletü Egyházkerületi közgyűlési Midőn az egyházkerületünk kötelékébe tar­tozó missio-egyházakban a főtiszt, kerület meg­tisztelő bizalma folytán általunk végzett látoga­tásról szóló jegyzőkönyvet, mely az egyes pon­tok népességi s gazdasági viszonyai mellett az azokban élő hitrokonok óhaját és kérelmét fog­lalja magában, kedves kötelességünk szerint be­terjesztettük, úgy gondoltuk, hogy a ránk ruhá­zott nagybecsű megbízásnak csak félig felelünk meg, ha egyúttal a közvetlen érintkezés és hely­színén szerzett taposztalatokon alapuló nézetün­ket is kifejezésre nem juttatjuk; méltóztassék tehát a főtiszteletű egyházkerület megbocsátani, hogy imént említett meggyőződésünkből kifo­lyólag szólni bátorkodunk, először a slavoniai missió ügyről általában érintve az eddig tör­ténteket s véleményt nyilvánítva a jövőben követendő eljárásra nézve; azután pedig az egyes fontosabb pontokon már most teendőkre nézve terjeszteni elő javaslatot. Nem akarván a geographia vagy ethnog­­raphia vonatko/ó részének hosszadalmas ismét­lésével tárasztani a főt. egyházkerület becses fi­gyelmét, mint rendes dolgot egyszerűen csak megemlítjük, hogy Slavónia hazánk áldottabb vidékei közé tartozik, nelynél különb nem csak Magyarországnak, de Európának sem sok részé­ben található. Talán a vidék ezen természetes gazdagságában rejlik az eredeti behnTakók sok tekintetben való elmaradottságának az oka, mert bár a lakosság az emelkedettebb, de azért mi­­velhető összes pontokat lefoglalta lakhelyül úgy, hogy Slavonia egyes részei a falvak szakadat­lan lánczolatának mondhatók, mindazáltal a hegyi népek oly kiváló jellemvonásai közül az itt lakókban nincs csak egyetlen egy is. Állításunk támogatására, vagy helyesebben az ottani viszonyok illustrálására legyen szabad fölemlítenünk a következőket: A sövényből készült pajtaszerü ház közös tartózkodás helye úgy a családnak, mint a min­denféle házi állatoknak. A férfiak által faekével úgy a hogy felhasogatott földnek minden egyéb munkája rendszerint az asszonyokra vár, a férfi népség nehány magyar juhból, sertésből, apró csira marhából álló lábas jószágát őrizgeti. A házi kertben leütött karók közé rakott gaboná­ból a szükséghez képest többnyire az asszonyok csépelnek ki egy egész vagy egy félzsákra valót és szállítják a malmokba, melyek között a lapát malom még nem ritkaság. Ily viszonyok között egy kissé magasabb miveltségü, szorgalmas, ta­karékos népnek szinte lehetetlenség nem boldo­gulni. Oak természetesnek kell tehát találnom, hogy nem csak hazánk dunántűli részeiből, ha­­nam egész Ausztria és Magyarországból, sót még Német, Olasz, Francziaországból is tódul a nép Slavonia felé, hol pár évi nehéz küzdelem után rendezett, minden tekintetben kedvezőnek mond­ható anyagi viszonyok közé jut. 35 Az egyház és iskola köréből IDUÍMl ERI IGYHÁZKER. HIVATALOS KÖZLÜHTL

Next

/
Thumbnails
Contents