Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-08-26 / 34. szám
537 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 538 s amúgy is szegény egyházaink ezen nem tőlük függő mulasztás miatt a segélyezésnél hátrányt szenvednek. Pedig egyre gyengülnek, s gondjukat nem vesszük fel. Múlt évi tőkesegélyes kérvényünkkel az idén elhallgattunk, egyszerűen évi állandó segélyre ajánljuk B.-Kövest 200, Arácsot (míg a társulás lehetősége bekövetkezik) 300, B.*Udvarit 200, Zánkát 300, M.-Barnagot 200, Tihanyt 100, Litert (mig a társithatás alkalma beáll) 200. öszz. 1500 forintra. Mindenestől fogva megemésztetnek, ha legalább annyi évi állandó segélyt nem kaphatnak. De mi lesz most? A főt. egyházkerület múlt évben megszavazott 600 irtot, hogy az idén mennyi jut innen, ki tudja? De hova vezet ez, ha a veszprémi egyházmegye hét egyházának örök időkre kell 1500 frt? Mikor jut a többinek, mert még van elég szegény, alig-alig tengődhetnek. Gondolkodjanak kerületünk őrállói számukra egy megfelelő tőkesegélyről, a tőkét 5°/0-al számítva adja ki most ennek a hétnek, az évi járulékkal azt törlesszele, s időmultával újra lehet a felszabadult 1500 frtal a segélyezést kezdeni. A főt. kerület bölcsesége bizonyára szegény egyházaink javára fogja elintézni a segélyezés fontos ügyét, mert velünk együtt élezi, hogy itt tenni kell valamit. Tanácsbíráink számát 4 ről 5re emeli egyházmegyénk, mert könnyen megtörténhetik igy (két tanácsbiránk testvérségi, kettő sógorsági viszonyban lévén) az, hogy nem lehet törvényszéket tartani. A főiskolai igazgató tanácsba szeretve tisztelt gonnokunk Véghely Dezső kir. tanácsos urat választottuk meg egyhangúlag. Kerületi képviselőink lesznek Segesdy Miklós, Nyikos Kálmán, Dr. Kenessey Pongrácz és Sörös Zoltán urak. Az 1893. évi XXVI. t. ez. rendelkezése szerint, 1894. szept. 25-től kezdődőleg minden tanitói állomás javadalmazásának legalább 300 írtnak kell lenni; a hol annjfit a fentartató testület (az egyház) nem képes adni, ott a miniszter ezen összegre kiegészíti a javadalmat, ha kérik tőle. S mind, azok, a kik nem kérik, jóllehet náluk a javadalom 300 frt nincs és nem is volt, úgy fognak tekintetni, hogy a tanitói fizetés minimumát (300 frt) önerejükből fedezik, s ha ezt maguk el nem határozták is, a miniszter rajtuk a 300 frtot be exequáltatja. A törvény világos, a végrehajtására kiadott miniszteri utasítás szinte közérthetően elmondta, hogy a vármegyei törvényhatóságok utján kérvényezzenek az illetők szept. 25-ig, mégis úppen azon egyházaink, melyeknél ezen kérdés legégetőbb, nem tettek semmit, s most az egyházmegye — ha aug. 30-ig elmulasztanák — lelkészeik és gondnokaikkal szemben az anyagi felelősséget kimondotta. Összefügg evvel a konventio kérdése, a tanitói hiány is. Felterjesztjük, hogy hat tanitói állomásunk üres. Az 1894. XXVI. t. ez. pedig azt mondja, hogy az egyházi főhatóság indokolt felterjesztésérfe a miniszter az országgyűlés által évenként megszavazandó összegből 400 írtig is adhat segélyt. Mindjárt nem lenne tanító hiány, ha megfelelő javadalmat tudnánk nyújtani. Ha rám volna bízva, mindannyinak kérném az államsegélyt egész 400 forintig. I Közalapbizottságunk — költség kímélésből - eddig egyházmegyei gyűléskor ülésezett. Ezután februárban összeül, mert rendnek muszáj lenni. Egyházmegyénk — saját népiskolái számára legalább — kéri a kerületen, hogy a mostani egyszeri vizsga^ rendszert hagyja meg. Hisz ha két féléves vizsga lesz, ehhez előbb Tanterv készítendő, mert a mostani egész I évre osztja be a tananyagot. Tanügyi jelentésünk örvendetes tudomásul vétetett, mert legtöbb iskolánk tanítási eredménye jeles. Számvevőszékünk jelentése alapján szigorú határozatokat hozott egyházmegyénk azon egyházainkra, melyekben rendetlenség észleltetett a számvétel körül. Ideje, hogy egyszer már e téren is felébredjünk. Vagy 50 tárgy elintézése után kiváló érdeklődéssel és feszült figyelemmel hallgatta közgyűlésünk az országos lelkészi özvegy árva gyámintézet alapszabály tervezetére készített előadói véleményt, melyet Dr. Segesdy Ferencz tanácsbiránk terjesztett elő, melyért köszönetét, elismerést szavazott egyházmegyénk, s azt mint saját véleményét felterjeszti a kerületre. A rendkívül érdekes vélemény a következő *). Egyházmegyénk az egyetemes kouvent által megállapított ezen alapszabály tervezetet általánosságban hálás örömmel fogadja, az egyes részletekre nézve azonban arra való tekintetből, hogy egyházmegyénk óhajtása az, miszerint a lelkészi özvegyek és árvák helyzete, a hasoaió javadalmazással biró állami tisztviselők özvegyei és árvái helyzetével az adott viszonyok között lehetőleg hasonló niveaura emeltessék: az egyes §-ok rendszere szerint haladva az alábbiakban szövegezett módosításokat ajánlja elfogadásra. I. A 8. §-hoz felvétetni javasolja egyházmegyénk a következő határozmányt: „A jelen szabályzat életbe lépte napjáig tényleges szolgálatban levő s a 3. §-bau megnevezett lelkészeknek megengedtetik, hogy ezek közül azok, akik öt éves, vagy ennél több beszámítható szolgálati idővel bírnak, a 21. §- 1. pontjában körül irt belépési járulékokat s ennek 5 évi 4°/0 os kamatát; úgy a 2. pontban körülirt 2% évi járulékokat ugyanazon időre, — az 5 évnél kevesebb szolgálati idővel biró lelkészek pedig azon évekre, melyeket a szabályzat életle lépte napjáig tényleg egyfolytában el-, töltöttek, a 25. §-ban meghatározott három évi időtartam alatt utólag befizethessék, s ez esetben beszámítható szolgálati idejük a most említett időpontoktól kezdődik. E kedvezményt igénybe venni óhajtó lelkészek megfelelő kötelező nyilatkozatukat, illetékes egyház főhatóságuk utján, a jelen szabályzat életbe léptetése napjától számitandó 5 hónap alatt tartoznak benyújtani, a később érkező nyilatkozatok figyelembe nem vétetnek“. Ezen rendelkezés felvétele által hosszabb beszámítható szolgálati idővel biró lelkészeink megkiméltetnének *) Felhívjuk ezen érdekes munkálatra olvasóink figyelmét, mivel a lapunkban kőzlött. e tárgyra vonatkozó munkálatok közül egyedül ez fogadja el határozottan alapul a hivatalosan kiadott alapszabálytervezetet.
