Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-08-12 / 32. szám
SOI DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 502-De már a vallás egészen önálló, alkotásai örök ma. radandók, melyek tiszta igazságokból erednek, és annyira létjoggal bírók, hogy eltörölni lehetetlen. Hogy milyen volt a vallás kezdetben, hol, miként áll elő? Lehetne rá azt mondani, vagy tán mondják is némelyek, hogy arra felelni lehetetlen!? Pedig nagyon is lehető, egyszerűen tiszta. Csak meg kell olvasni Móses „geuesisét“, ott annyira egyszerűen, mélyen, rövid néhány szóban, rengeteg tartalom van megörökítve. Látjuk, amint föntebb mondám — hogy ahol, a mikor ember volt, ott vallásnak is kellett lenni, hiszen már ebben az első, criticus kérdésben „hol vagy Ádám? benne volt oly sok abból, a mi a vallásban ma is meg van, a bűnöst kereső Isten, aki látta és látja az eltévedt embert, szelid atyai szóval föl keresi, szigorú igazsággal kikérdezi. - Később a vallás át ment a szemlélődés terére, az ember látott, és hallott körülte. fölötte, és ha csak kissé tudott figyelmezni, egy, nálánál nagyobb erő létezéséről kellett meggyőződnie, aki előtt mégis hajolt. A társadalmi világban, épp úgy az emberiség életében, elismerjük a tekintélyeket, tudomány, művészet teremtményei, a lángész nyilatkozatai «előtt meghajlunk, az erény meg hat, a nemes példa tanít; ugyan mi különös van abban, midőn a vallás első nyilatkozatául, a rá hatás, szemlélődés mivoltát fogadjuk el?/ — Az ős kutatásnál, egy obscurus, alaptalan állításba botlunk, abba ugyanis, hogy a vallást a papok találták föl!? Még akkor sem lehet figyelembe venni azt a nyomorúságos állítást, midőn vallási külcselekményékről vau szó, p. o. böjt, áldozat, mosódás, vezeklések, mivel ezeket a szemlélődő, magában elmélyedt ember, szinte kény szel itőleg, önmagától találta ki, igy hát papja volt önmagának. — Hát a vallási elhajlások, kinövések, miként származtak? Mi hozta létre az antropomorfísmust, fetisismust? Tán a papok? Lehet, hogy segitették előbbre vinni, fölhasználni, vagy éppen vele viszszaélni? De csak úgy, mint meglevőt. — Hiszen azt, az Evangeliomi legtisztább vallásnál is találjuk, melynek igazságait vagy elferdítik, vagy eltakarják, vagy pedig az érdeknek fölhasználják. Hát az miként lehet, hogy a legdurvább, az emberiség legalsó fokán álló vad népnél is van vallás, olyan a milyen!? Erre az archaeología felelhet, mely tisztán kimmaija azt, hogy a vallás, és az ember, egy és ugyanazon fogalom, nem a tudományé, mely sokkal későbbi eredetű, hanem az emberé, aki arra született. így aztán, lia az eredetit megtisztítjuk a vegyitéktől. melyet tán a a papok raktak bele, előttünk áll az igazság, mely szerint vallás, az egy Isten imádásban nyilatkozott először; és ez a forrás, melyből minden vallás tengere támadt, ha pedig | a különléle vegyülök mikéntiségére akarunk fölvilágositást nyerni, azon hasonlattal élhetünk, mely szerint a folyam mind ezen föld rétegek színét magára veszi, melyeken át megy. — Chinában látjuk p. o. azt, hogy az eredeti tiszta fogalmat megzavarja Laócsau, bevivén a rationalismust; vagy a Hindu „trimurti“, mely nem más, mint az „egy Bráhma“ elemezése; Persíában az ős „Zervané“ nemzi a két al istent, Görög országban az úgy nevezett „Avatottak“ az Ős erőt imádják. — Pál apostol elég tisztán adja elő az egy Isten imádásának elfajulását Római levél 1. r. 21—25 v. „a romolhatlan Isten dicsőségét föl cserélték romlandó ember, madarak, négylábúak, csúszó, mászó állatok képének hasonlatosságával“------— így könnyen ki magyarázhatjuk a dualismust is, a jó Isten mellett egy rosszat is gondolni (lásd a Faust mondát) és pedig, szinte a szemlélődés és tapasztalat utján, az élet eseményeit, változatait igy magyarázva ki. — Hogy aztán, a vallás különfélesége mellett az egy Istennek hányféle neve volt?! azt egyenesen abból lehet megérteni, amint azt az egy Istent képzelték, vagy pedig, a milyen természetűnek hitték. Jupiternek és a többi istennek különféle neveik voltak s bizonyos tulajdonokat ruháztak azokra, így látjuk a zsidóknál, Jáhve, Elohim, Sabaóth, Sehudei, Adonáj. — A nagy Humboldt S. állította, hogy a nyelvek ős eredete az egy Isten közvetlen nyilatkozata!— hogy az mennyiben igaz? Nem vitatom. Elég azt említeni, hogy az ünnepek, jósok, más élet-------mindenütt feltalálhatok, más és más alakban. Különben Móses theokratiai rendszere elég tisztán mutatja az egy Isten ős eredeti fogalmát, határozottan, szabatosau körvoualozva annak be és külre hatását. Átok, és büntetés azokra, kik annak ellenében másként hisznek, sőt ebből kiindulva, az igaz zsidónak gyűlölni kell minden más népet. Aki ezért Mósest elitélné, jusson eszébe ama pápista dogma: „egyedül üdvözítő anya szent Egyház“! Ennél az is okosabb, midőn Plato azért adott hálát az isteneknek, hogy Athénében, és Görögnek született! (Vége köv.) Szabó József. r. lelkész. A komáromi ev. ref. egyházmegye közgyűlése. E hó 7 napján Vályi Lajos esperes szivhez szóló szép imája után a következő alkalomszerű s magvas remek beszéddel nyitotta meg Beöthy Zsigmond val. b. t. t. egyházmegyei gondnok ur Ő Excellentiája az egyházmegye közgyűlését: „Nagytiszteletü s Tekintetes egyházmegyei közgyűlés ! Mióta egyházmegyénk ügyei fölött a nyilvános tárgyalásokat bezártuk, hazánk politikai, egyházi és társadalmi életében sok oly nevezetes esemény történt, a melyek a prot. egyházat lényeges érdekeiben érintik. Az 1891 — 93 ik évi ev. ref. országos zsinat törvényei az egyházi kö/elet igazgatási szervezetében sok oly hézagot töltöttek be, s másfelől az administrate különböző szálaiban annyi sok reformot alkottak, melyek a fejlődő shaladó kornak a prot. szellem stagnatiot vagy megállást nem ismerő igényét kielégítették. Ezek közé tartozik az ev. ref. egyház államjogi helyzetének politikai tekintetben szabadabbá s függetlenebbé tétele, mely nagy erkölcsi 32*
