Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-08 / 27. szám
425 DUNÁNTÚLI PKOTESTANS LAP. 426 közi látogatások és a zárvizsgálatok alkalmával tett megfigyeléseik alapján. Az előterjesztés következtében megindult vita folyamán constatáltatott, bogy a lényeget illetőleg az igazgatói jelentések és a bizottsági előterjesztés között eltérés nincs, a feltüntetett eredmény úgy tanulmányi mint egyéb tekintetben örvendetes, tehát mindkét jelentés örvendetes tudomásul is vétetett. E mellett azonban ajánltatott, hogy a hallgatók önmunkásságának fokozására a tanári kar különös gondot fordítson, az énekkar működését éber figyelemmel kisérje s az eredményről időközönként jelentést tegyen az elnökségnek, mert nagyon óhajtandó volna, hogy a mily meglepően fényes a zenetanitás eredménye a vizsgálaton jelen voltak egyhangú véleménye szerint, olyan legyen a főiskolai énekkarnál is. Ez az óhajtás pedig annyival inkább jogosult, mert a nagy közönség érdeklődésének a főiskola iránt ébren tartására leghathatósabb eszköz eg}^ kitűnő ének- és zenekar. Keméljük is, hogy a jövő tanév végén a kitűnő zekarral az elismerés babéijáért egy kitünően szervezett énekkar fog versenyezni. 4. Az első napon tárgyalt ügyek közül különösen nagy jelentőségű a kerületi számvevőség által a kerület múlt évi rendes közgyűlésére beterjesztett pénzkezelési szabályzat. Ez az ügy a gazdasági tanácsnak adatott ki annak idején véleményezés végett, s jelentése már az előző igazgató tanácsüléseken is szóba hozatott, de mert az nem a kívánt alakban terjeszttetett be, a kerület határozata értelme szerint leendő átalakítás s újból beterjesztés czéljából visszaadatott. A gazdasági tanács elvi álláspontját e tekintetben már ismertettük, s igy az ismétlést elkerülendők, csak annyit jelzünk, hogy az a javaslatra nézve nem volt egész terjedelmében kedvező; mert valóban, midőn a főiskola vagyoni ügyeinek kezeléséről van szó, igen bajos dolog is megtalálni azt az eljá rásmódot, mely minden felfogásnak, de egyúttal a sajátszertt helyzet mellett az eddigi fejlődés és a mostaui állapot jogos követelményeit kielégíteni tudná. Köztudomású ugyanis, hogy még a szó közönséges értelmében vett „pénzintéze'ek“ sincsenek mind kivétel nélkül abban a helyzetben, hogy a gyakorlat által is igazolt elméleti szabályokat ügykezelésük egész vonalán minden eltérést kizáró következetességgel viliessék mindig keresztül, annál kevésbbé gondolható az. hogy helyi viszonyaikból folyó sajátos intézkedéseik ne legyenek. Ha ez igy áll — pedig -azt hisszük, hogy a mondottaknak az élet által igazolt voltát el fogja ismerni mindenki-—-, akkor nagyon érthető, hogy a gazdasági tanács mint helyi testület, mely a főiskola vagyoni ügyeit felelősség mellett kezeli puszta buzgóságból és egyházunk iránti szeretetből, nem igen hajlandó eltérni azon eddigi eljárásmódtól, mely mellett nemcsak minden veszteségtől sikerült eddig megmenteni a főiskolát, de e mellett még annak vagyonát is igen jelentékenyen növelni. Minthogy azonban a gazdasági tanács is látja, hogy a kerületi számvevőséget javaslata készítésében s benyújtásában a legnemesebb indok vezéreli, t. i. a pénzkezelés lehető egyszerűsége mellett annak könynyen és biztosan áttekinthetése, tehát egyúttal minden fenakadás nélkül bárki által ellenőrizhetése is: már tanácskozásai alkalmával többször nyert kifejezést az a nézet, hogy a fölmerült ügy kedvező elintézése legbiztüsabbban a számvevőség nagyérdemű tagjaival való együttes tanácskozás utján volna a legbiztosabban megoldható, s egyúttal érvény szerezhető azon mindig hangoztatott s el nem is ejthető felfogásnak, mely szerint a pénztári alkalmazottakat nem egyszerű hivatalnokoknak, hanem inkább per eminentiam bizalmi állású férfiaknak tartjuk, s akarjuk mások által is tartatni. Az e felett kifejlett érdekes, és valjuk be őszintén, igen tanulságos vita végeredménye az lett, hogy egy bi/.ottság küldetett ki oly utasítással, hogy a munkálatot az igazgató tanács üléseinek elvégeződése után, azonnal készítse el, nyomassa ki, az igazgató tanács valamint a kerületi közgyűlés tagjainak küldje meg, hogy igy az igazgató tauács és kerület teljesen tájékoztatva lévén, a végleges határozat meghozása az őszi gyűlésen megtörténhessék. A bizottság tagjaiul Kis Gábor ur elnöklete alait Antal Gábor, Konkoly Tliege Gyula. Barthalos Istváu, Horváth József, Baly Albert, Antal Géza urak választattak meg. 5. Finis coronat opus, mondja a latin példaszó és pedig igen helyesen, mint ezt a mi első napi tanácskozásunkban hozott utolsó határozat is igazolja. — Midőn ugyanis felolvastattak az igazgató ajánlásra vonatkozó tanárkari jegyzőkönyvi kivonatok, felállott Czike Lajos főiskolai gondnok ur és Szilágyi József főgímnáziumi igazgató urnák — ki ez idő szerint mindnyájunknak legőszíntébb fájdalmára súlyos betegen fekszik — főiskolánk körül szerzett fényes érdemeit, melyek előtt tisztelettel fog meghajolni mindenkor nemcsak kerületünk minden egyes tagja, hanem a tauügynek is minden igazi barátja, méltató, a legmelegebb érzéstől áthatott s ezért mindnyájunkat megindító rövid, de azért mégis nagyon sokat mondó beszéd után indítványozta, hogy az igazgató tanács egyhangúlag hozott határozatával melegen ajánlja, hogy Szilágyi József urat, tekintettel főiskolánk körül csaknem félszázadon át szerzett érdemeire, válassza meg a ft. egyhk. főgimn. igazgatónak a következő fi évre, s egyúttal egészségének helyreállítása végett adjon neki egy évi szabadságot teljes fizetés mellett. A főgimn. tanári kar bizassék meg, hogy Szilágyi József igazgató ur tantárgyainak beosztásáról kellő időben gondoskodjék s intézkedéséről a jelentést az igazgató tanács elé, annak idejében, terjeszsze be. Ezen egy évi szabadság idő alatt az igazgatói teendők vitelével -- mint helyettes — a tanári kartól 2-oá sorban ajáulott Kis Ernő tanár bizassék meg. — A mily egyhangúlag fogadtatott el a kegyeletes érzés és hálás elismerés szülte indítvány, ép oly egyhangúlag nyilvánult azon buzgó óhajtás is. hogy vajha minél előbb ott láthatnánk kedves Szilágyi bátyánkat az ő legméltóbb helyén : középiskolai oktatásügyünk élén, örömünkre mindnyájunknak, büszkeségére főiskolánknak! 6. A második napnak egész délelőttjét, mint szinte a délutánnak is igen jelentékeny részét azon tanácskozás foglalta el, melyet az igazgató tanács Csiky Kálmán műegyetemi tanár úrral, mint a cultusmiuister urnák az államsegély ügyben kiküldött megbízottjával, folytatott. Mivel ' azon véleményben vagyunk, hogy ez a tárgyalás mindén részében inkább csak bizalmas jellegű, annak egyes . .. • - . m ; > ' , . t
