Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-01 / 26. szám

407 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 4 08 lelkészre, 210 írt befizetésének elviselhetlen terhét rakná. Azt hiszi előadóval együtt az értekezlel hogy ily belé­pések s befizetések által a tervezet eddigi kiváló pontos és alapos s a gyarapodást feltétlenül ígérő alapjai, nem rendülnének meg, mivel ily számítást tanáraira nézve az állam is elfogadott. E módosítás mellett fogja az értekez­let a tervezetet az egyházmegyére is szívből ajánlani. Az egyházmegyei lelkészértekezlet által készíttetni kívánt szabályrendeletek kidolgozását, a köri lelkészek segélyével, alólirottra bízták. A népies iratok terjesztésének ügyét fölkarolandó, minden e körhöz tartozó lelkész megfogja azokat hozatni s csak az el nem adott példányokat küldi vissza. Jövő értekezletre megbeszélés! tárgyul kitüzetett: „Felekezeti, vagy állami iskoláink legyenek-e? Az értekezletre kerülő ügyek ezután az alapszabá­lyok 7. §. szerint előadónak fognak minden egyes eset­ben az elnök által kiosztatni. Szép Lajos. ev. ref. lelkész ért. jegyző. A barsi ev. ref. egyházmegyéből. F. évi junius 18, 19-ik napjain tartott egyházmegyei közgyűlésünkben, mindjárt az alakulás alkalmával, kínos vitára adott alkalmat az egyh. megyei gondnok távolléte, kihez tiz évben alig lehet egy órára szerencsénk, ki még csak arra sem méltatja egyh. megyénket, hogy elmaradá­sáról az esperest értesítené. E végből kénytelen volt a gyűlés kimondani, hogy a gondnok felszóllittatik, haj­landó-e az egyhangú választásból kifolyólag a gondnoki tisztet elfogadni? Ha igen: ismerkedjék meg még a zsi­nati törvényben előirt kötelességekkel, s e tekintetben szándékát közölje haladéktalanul az esperessel; különben kénytelen lesz az egyh. megye a gondnoki állást üres­nek tekinteni s a betöltésről gondoskodni. Majd a canonika visitatió jelentése tárgyaltatott, mi­ből örömmel győződött meg az egyh. megye, hogy az er­kölcsi és vallásos élet ellen kifogás nem emelhető, és a mi szinte fontos, az egyházak és az azokban hivatalos­­kodő személyzet közt háborgás nem észlelhető. A mi még mindig súlyos teherrel nehezedik egyhá­zaink nagy része, az a folyton uralkodó szegénység, a mit a kimutatásban közlött 16735 frt adósság eléggé bizonyít. Látva és tudva ezt a legnagyobb megütközéssel fo­gadta egyh. megyénk a conventnek azon valóban méltat­lan intézkedését, hogy egyh. megyénkből egyetlen egy egyházat és lelkészt sem méltatott a segélyezésre!!! Ha ez tovább is így tart, ha couventi képviselőink az egyh. megyei és kerületi határozatokat a segélyezés tárgyában nem respectálják, hanem a helyett csak saját egyh. me­gyéik érdekeit legyezgetik; ha továbbra is csak a komá­romi egyházmegye —- köztük Alistál fogja elnyerni az oroszlán részt: akkor ne csodálkozzék senki, ha majd a domesticai befizetéseknél nagy akadályokra bukkauunk! Ezen lehangoló jelenség mellett találkozunk azért még egyes örvendetes tényekkel, melyek világosan tanú­sítják, hogy az egyházíasság szelleme él, és fénysugara­kat Jövel, a mennyiben N.-Peszeken, N.-Szecsén, G.-Lökön, G.-Vezekényen, N.-Olveden, Nagy-Sallón részint szép ha­gyományok tétettek, részint nagyobb mérvű adakozások történtek. Mindezek a reformátió első korszakába illő példák. De az egyházak áldozat készségét tanúsítják a na­gyobb összeggel kapcsolatos építkezések, melyek közt megemlitendők N.-Peszek, Léva, Óvár, Új-Bars, K.-Kosz­­mály, Mohi, Nagy-Salló, N.-Kálna, Szódó, G.-Mikola és Zeliz; Bajka pedig, hol a lelkek száma alig tehető 200-ra, egészen új templom építésébe fogott. Ily buzgóság és áldozatkészség mellett talán megér­demelné egyh. megyénk, hogy a segélyezéseknél ne le­gyen mostoha gyermeke a conventnek; Bajka is talán megérdemelné, hogy a tőkesegély czimen nyert 2 ezer fo­rintnyi összegből a kerületi pénztár által illetéktelenül lefogott négyszázharminczhét forint államsegélyt a kerü­let Bajkának visszatérítse! Továbbá az egyh. kerület által hozott határozatok­nak és alkotott szabályrendeletnek végrehajtása tekinte­tében ezen egyh. megye saját önkormányzati hatáskörén belül a következőket rendeli és állapítja meg: (helyszűke miatt csak a főbb vonásokat közlöm, miután a szabály­­rendelet több ívre terjed.) 1. Az egyházi törvényeknek, azoknak az 1894. évi ápr. 3-ik napján tett életbeléptetésüknek, szabály szerü­­leg megtörtént kihirdetése, illetve az esperesnek erre vo­natkozólag tett jelentése, — tudomásul vétetik. 2. Az egyh. megyei kezelési és közgyűlési ügyrend­nek elkészítése. 3. A szegények és árvák segélyezése és gondozásá­nak módjáról, vagy is a törvény II- Rész IV-dik fejezeté­ben Írtakra vonatkozó szabályrendelet. 4. A törvény 182. §-a alapján az egyházak osztályo­zása tekintetéből, 5. A törvény IV. része alapján a vagyonkezelés egyöntetűvé tétele iránt alkotandó szabályrendelet. 6. A törvény 472. §-ában irt vallásoktatás mikénti megoldása végett az egyh. kerületnek adandó javaslat előkészítésére 3 tagú bizottság küldetik'ki. A bizottság elnökévé Konkoly Thege Gyula, tagjaivá-Mocsy Lajos és Juhász Pál választhatott. A‘bizottság felkéretett, hogy mind az 5.tárgyban! munkálatát 1894. évi aug- 1-ig az espereshez küldje be, — az elnökség pedig, hogy az 1894. évi augusztus első felében gyűlést hívjon össze, tárgyul kitűzvén: .1 Az ügyész, — a főiskolai igazgató tanácsba egy tagnak, —1 a közalapi bizottságba 2 tagnak választását. 2. A bizott­sági munkálatokat. 3. Az egyh. kerületnek adandó jelen­tését. Ügyan akkor alkotja meg az egyh. megyei bíróság az időszaki tanácsot is. (törv. 283 §.) Nem kisebb érdeklődéssel tárgyaltatott az országos' ev. ref. lelkészi özvegy-árvái gyámintézetnek a convent által megállapított alapszabály-tervezete. Ez érdemben az előadó kimerítő jelentése szerint kifogás alá esnék a 24. §. 1. 2. pontja, mely — 10%-ban állapítván meg a belé­

Next

/
Thumbnails
Contents