Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-13 / 19. szám
303 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 3o4 nemcsak elterjedve volt már a Somogyságban, hanem meg is gyökeresedett, éltetve nagyokat és kicsinyeket, vigasztalva a háborúságot szenvedőket és lelkesítve a háborút viselőket. Ezért sóhajt föl 1556-ben a zalavári apát Mezőlaki Ferencz; „ezeken — t. i. a hajdúkon — nem fog már a szenteltvíz, a mint én látom“; ezért mondja 3558- ban Zeke Jakab kanizsai tiszttartó: „én még a pápa kosztján vagyok, de az „uraim“ már nem hajlandók a martyromságras azért látjuk 1559-ben, hogy Babócsa alatt az hadnagyok kiverik vala zászlóik közül azt a szent képes zöld zászlócskát, melyet a Soproni keresztes pap Sebestyén emeltetett vala. Csodálatos jelenség ez. Midőn azonban a nemzet minden rétegére kiterjedő eme gyors és teljesnek mondható siker okait keressük, nem elégedhetünk meg az eddig jelzett, s a terjedésre annyira kedvező külső körülmények magyarázatával, hanem ezek mellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy a reformácziót, magyar hirdetői, mindjárt kezdettől fogva politikai, mondhatnám hazafias színbe vonták, úgy hogy prot. vallás és magyar hazafiság csakhamar kapcsolatba jutott. Reformátorok, írók, költők mig egyfelől a mohácsi nagy vészt s azt követő nemzeti szerencsétlenséget Istennek büntetéseként mutatják föl, melyet az pápista bálványozásért bocsátott a nemzetre *: addig másfelől az uj hitet aként tüntetik fel, mint Istennek különös ajándékát, melynek segítségével a magyar nemzet megtisztulhat korábbi vallási és politikai bűneitől, és a mely egyedül szolgálhat okaimul és mentségül a pártokra szakadt, török s német által végromlásra juttatott magyar hazának. Szóval: a XVI-ik század magyarja a reformácziótól nemcsak lelke üdvösségét várja, de hazája boldogulását is reményű. (Vége.) Földvárt László. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Ifjúsági kirándulás. Barcsi József term, rajzi szaktanár vezetése alatt 31 főgymnasiumi növendék tanulmányutat tett e hó 4-ik és 5-il: napjain, a herendi porczellán és kőedénygyár, az ajkai kőszénbánya és üveggyár megtekintése végett. — Miután inkább csak a IV-ik gymn. oszt. term, rajzi tárgyával- az ásványtannal volt Összefüggésben ezen kirándulás, azért nagyobb részt ebből az oszt.-ból voltak a növendékek és pedig majdnem az egész osztály, mert 24-ből 22 vállalkozott és el is jött, azután az V-ikből 6-an és a Vl-ból 3-an. Ha biztos jó idővel Ígérkező napra lehetett volna több nappal előbb készülődni és pedig más felsőbb osztályok belevonásával, úgy bizonyosan sokkal többen vettek volna részt ezen tanulságos kirándulásban, sőt maga az igazgató is és a tanárok Közül egyesek, ha részint betegség, részint a rendes leczkeórák által nem lettek volna akadályozva. Az indulás 4-én reggel 3 órakor volt vonaton és a visszaérkezés 5-én d. u. 4 órakor. Ezen idő alatt megnéztük a herendi porczellán és kőedény gyárt tüzetesen és figyelmesen. Láttuk e gyár teljes berendezését és működését elkezdve a nyers agyagtól egész a legfinomabb porczellán **) **) Melanchton is 1537-ben Nádasdi Tamáshoz irt levelében ezt mondja: »Neque enim dubium est, haec bella et hanc turcicam servitutem, poenai^esse peccatorűm nostrorum et ido 1 o la tri a e. tányérok és kannákig minden fasíson át, hogy miként őrlik és iszapolják a porczellánföldet és kőedényanyagot, annak formálását, égetését, festését, a rajzmiuták aczélmetszeteit, innen a rajz levételét finom selyem papírral és az. edényre vagy a tányérra való vitelét és a gazdag raktárt. Hereudről a szentgáli kőbányákhoz, mész égetőkhöz és barlangokhoz mentünk gyalog, útközben botanizálva. Ezeket megnéztük délig, ekkor Ajkára zonáztunk. — Itt megettük a reggel megrendelt ebédünket és d. u. fél 2 órakor átmentünk — Parragh Lajos nt. ur vezetése alatt egy darabig — a Csinger-völgybe, megnéztük úgy a felső, mint alsó bányát. Estére vissza jöttünk Ajkára, hol a jegyző urak szives fáradozása folytán sikerült a növendékeket elszálásolni. Az igen jól töltött éjszaka után másnap egészen felfrissülve, megnéztük az üveggyárt. Láttuk, hogy fújják, hogy öntik, csiszolják és metszik az üvegeket. És mind ezt a Nagyin. Cult. Minister ur tette lehetővé, ki kedvezményes vasúti jegyet engedélyezett az isk. év elején kibocsátott rendeletével, a miért hálás köszönetét mondunk. (—) Polgáriliázasság a főrendiházban. F. hó 10-én, az az csütörtökön megtörtént a szavazás s bekövetkezett az, a mit előre lehetett sejteni, de a mit mégis minden igaz, el nem vakult hazafi hazánk nagy érdekei miatt szinte lehetetlennek tartott: a főrendek 21 szótöbbséggel elvetették a polgáriházasságról szóló törvényjavaslatot. Szilágyi Dezsőnek két monumentális beszéde, Széchenyi Béla és Keglevicli István grófok hatalmas figyelmeztető szavai s a javaslatot védelmező többi szónokoknak nemes és hazafias érvelése nem tudták jobb útra téríteni a főrendeknek ultramuntán és feudális elemeit. De azért nem hangzottak el haszon nélkül ama nagyszerű beszédek. Hatásuk nemsokára nyilvánulni fog nemzetünk közéletében s az ott hangoztatott eszmék, melyeket az Opportunismus eddig emlegetni sem szeretett, megvalósitást sürgető követelmények gyanánt lépnek fel. A főrendiház mostani szereplésével kétségtelenül kimutatta, hogy nem képes és nem akarja megérteni a nemzet kívánalmait s égető szükségleteit. Ez a köztudat hatás nélkül nem enyészhetik el. A polgáriházasságról szóló javaslat pedig minden makacs ellenszegülésük daczára is rövid idő alatt törvénynyé válik. Lemondás. Kovács Lajos noszlopi ev. reform, lelkész, ki közel félszázadou át — 1845-ben mint tractualis káplán, 1851-től mint az akkor fényes noszlopi szent gyülekezet rendes lelkipásztora — hirdette az Urnák igéjét, folyó hó 1 én papi hivataláról lemondott. — A protestáns Irodalmi Társaság népies kiadványaiból legközelebb 3 füzet jelent meg, tartalmazva 4 elbeszélést — „A vízözön“, „Légy hiv mind halálig“. Irta Bitai Béla. „Bethlen Gábor fejedelem“. Irta Vajda Ferencz „A talált gyermek“. Irta J.-né Székely Lilla — melyek mindegyike tökéletesen megfelel a társaság által kitűzött czélnak: nemesitőleg hatni az erkölcsökre, felvilágositólag az értelemre. Anyaszentegyliázunk minden igaz tagjának, népünk minden őszinte barátjának szives támogatásába a legmelegebben ajánljuk e közhasznú vállalatot. Az egyes füzetek ára 4 kr.- A Kalászok második évfolyamának 2-ik füzete is megjelent, tartalmazva közönséges vasárnapi egyházi beszédeket, szertartási beszédeket, a függelékben különböző alkalmi imákat. A kik éhezik az igazságot, e Kalászokban megtalálják az örök életre tápláló magvakat. Lap tulajdonos és felelős szerkesztő : NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 1894. az ev. ref. íőtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.
