Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-08 / 14. szám
217 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 218 ben a törvény 22. §-ában meghatározott presbyteri létszámnak háromszorosa; határozatképtelenség miatt másodszor ugyanazon ügyben összehívott gyűlésen megjelenők határoznak. 4. §. A közgyűlés csak e czélra alkalmas egyházi épületben tartható. 5. §. A közgyűlésen jegyzőkönyv vezettetik; a közgyűlésnek jegyzője a presbyterium jegyzője vagy helyettese; a jegyzőkönyvben mindig első helyen fölemlitendő a gyüléstartás idejének megtörtént kihirdetése s a meghívók elküldésének foganatosítása; azután fölemlitendők a gyűlésen jelen levők nevei. A határozatot mindig a lelkész mondja ki; a jegyzőkönyvet az elnök hitelesíti ; szóval rendtartás tekintetében is az elnökség jogait s kötelességeit mindig a lelkész gyakorolja. Ha a rend másként fen nem tartható, a gyűlést feloszlatja. 6. §. A presbyterek és gondnok választását a törvény 24. §-ában adott föltételek mellett az egyházközségi gyűlés gyakorolja. 7. §. A rendes presbyterek számának fele arányában póttagok választandók a presbyteriumba. 8. §. A 1<S. §. c) pontja alatti esetekben a felsőbb hatóság elé terjesztett ügyiratok közé az egyházközségi gyűlés határozata indokaival együtt mindig csatolandó. e) A törvény 25. §-ában említett eskütevésből kifolyólag felkéri egyházkerületünk a főt. és nm. Konventet, hogy az egész egyetemes egyházra vonatkozólag állapítsa meg az esküformát és az eskütevésnél követendő eljárást. f) A 27. §-ból kifolyólag felhivatnak az egyházmegyék elnökségei, hogy a hatóságuk alatt álló gyülekezetek lélekszámát egyházanként mutassák ki; e táblázatos kimutatást az egyh. megyei helyeslő határozattal együtt terjeszszék be a jövő kér. közgyűlésre, hogy igy az egyes egyházak szavazata a legközelebbi 10 évre megállapítható legyen. g) A törvény 36. §. b) pontja alapján utasittatnak az egyh. megyék, hogy a tanács biráik számára vonatkozó megállapodásaikat a jövő kér. közgyűlésre megerősítés végett terjeszszék be. h) A 37. §-ból kifolyólag az egyházmegyéknek a gyüléstartás idejét és a gyűlések számát meghatározó joga épségben tartása mellett felhívatnak az egyh. megyék gyűléseiknek oly időben leendő tartására, hogy az előző ülésen a hely és idő meghatározásával kitűzött rendes kerületi közgyűlést megelőzőleg 4 héttel az ott tárgyalandó ügyeket a kér. elnökséghez beterjeszthessék. i) Tekintettel az egyházmegyék népességi arányára, de tekintettel az üjabbi népszámlálás adataira is, az egyh. megyei képviselők száma következőleg állapittatik meg: 1. Barsi küld 2 egyházi 2 világi 2. B.-somogyi „3 „3 „ 3. Dr.-paláuki „1 „ 1 „ 4. Komáromi „3 „ 3 „ 5. Mezőföldi „2 „2 „ 6. Őrségi „2 „ 2 ' „ 7. Pápai „2 „ 2 „ 8. Tatai „2 „ 2 „ 9. Veszprémi küld 2 egyházi 2 világi képviselőt, a kiket az egyházmegyei közgyűlés titkos szavazattal választ az egyh. megyei közgyűlés első napján s a kiknek megbízatása 3 évre szól. A 45. §. c) pontja alapján a kerületi tanácsbirák száma 10—10-re emeltetvén, felkéretik a kerületi elnökség, hogy a 4 egyházi és 4 világi tanácsbiró választására irányuló szavazás elrendelése iránt intézkedni kegyeskedjék. k) Az 59. §- ezen végszavai: „a helyettesítés az egyházkerületi lelkészi vagy világi tanácsbirák közül eszközöltetik“, megtoldatnak ezzel: „de mindig a hivatalára nézve idősebt által“ l) Az 50. §. d) pontjában említett bizottságnak, az f) pont alatt említett egyh. kerületi ügyésznek, kinek megbízatása tiz évre terjed, megválasztása a rendes kerületi közgyűlésre halasztatik. A g) pont alapján pedig felhivatik Szekeres Mihály esperes ur, mint a múlt kerületi gyűlésen választott tanügyi bizottsági elnök, hogy a rábízott munkálatot elkészítvén, azt a jövő kerületi gyűlésen tárgyalhatás végett bemutatni szíveskedjék. m) Az 53. §. szerint a konventi képviselők a kerületi közgyűlés által lévén választandók, kimondja a kér. közgyűlés, hogy 1. a konventi képviselők választását a jövő kér. közgyűlésre elrendeli 2. Jövőre a konventi képviselők választása a megalakulás után mindig a közgyűlés első tárgya s a meghívóban is ilyenül veendő fel. 3. A konventi képviselők titkos szavazattal átalános szótöbbséggel választatnak. 4. Az első szavazás eredménytelensége esetén a viszonylag legtöbb szavazatot nyert egyének között a szükebb körű választás azonnal eszközöltessék. n) Bármiféle egyházi hivatalokra vagy tisztségekre csak magyar honpolgárok választhatók, s még egyházfi: sem lehet, aki Írni, olvasni nem tud. o) A szegények és árvák gondnokára vonatkozó intézkedés, a ion. § értelmében az egyházmegyék által ide vonatkozólag alkotandó szabályrendelet megállapításai által kijelölt jogkörön belül, az egyházközségek belkörü intézkedésének hagyatik ugyan fen, de melegen ajánlja mégis az egyházkerületi közgyűlés nagyobb gyülekezetekben nőegyletek alakítását, s a- szegény és árva ügynek, ezen egyletekre bizását oly módon, hogy azok működésűk eredményéről elnökük utján a presbyteriumnak időközönként jelentést tegyenek. p) A presbyteriumok szavazatához kötött hivatalbetöltésnél, vagy választásnál szigorúan a törvény rendelkezése tartandó szem előtt, tehát ily esetekben a csurgói, főgymnasiumnak, a pápai főiskolának, az egyházmegyék elnökségének szavazati joga nincs. q) A lelkészválasztásnál a kér. közgyűlés az egyházak osztályozása tekintetében nem látja szükségesnek, hogy az egyházak 4 osztályát megállapító censust megváltoztassa ; de a 182. § élteimében felhívja az egyházmegye
