Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-08 / 14. szám
Ötödik évfolyam. 14. szám. Pápa, 1894. április 8.-® MEGJELENIK MINDEN VASÁBNAP. SÓTARTALOM: Tisza Kálmán főgondnok ur megnyitó beszéde a székesfehérvári kerületi gyűlésen/?— Tökéletes vallás. (Folytatás). Miklós Géza.— Az igazgató tanács üléséről/ — Egyházkerületünk közgyűlése. — Könyvismertetés. Kis Ernő. — T á r c z a. Jézus. Lampérth Géza. — Vegyes közlemények. K--------------------------X ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt.-------------------------------------5£ Az egyház és iskola köréből untai El REF. EGTBÁZKEE. HIVATALOS ÉLŐM. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdíj 30 kr. Tisza Kálmán főgondnok ur megnyitó beszéde a székesfehérvári kerületi gyűlésen. Főtisztelendő egyházkerületi közgyűlés! Midőn a közgyűlés t. tagjait teljes szívből üdvözlöm, kötelességemnek tartom felhívni figyelmüket arra, hogy igen fontos tárgyak várnak elintézésre; egyebek felett a pápai főiskola ügyei és a szentesített zsinati törvények folytán teendő intézkedések. Ily körülmények között ne vegyék rósz néven, ha felkérem önöket, hogy szorgalom és kitartással méltóztassanak az ügyek intézésében részt venni, és oda hatni, hogy, a mennyiben ez a beható tárgyalás mellett lehetséges, az elintézés hosszú időt igénybe ne vegyen. Most pedig, kérem, engedjék meg, hogy midőn a gyűlést megnyitom, egyúttal magam szólalhassak fel két ügyre nézve s tehessek javaslatot, illetőleg indítványt. Az egyik nem tartozik szorosan egyházkerületünk hatáskörébe, de azt tartom mégis, lehetetlen róla meg nem emlékeznünk. Tudjuk mindannyian, hogy történelmünk egy kimagasló alakját ragadta el a kérlelhetetlen halál nem régen Turinban, ki csak 48 óra előtt temettetett el hazánk szivében, Budapest szék- és fővárosban; tudjuk azt is mindannyian, hogy Kossuth Lajosnak legnagyobb része s érdeme volt abban, hogy 1848-ban az uj Magyarország alapjai megteremtettek. Ily férfiú koporsójánál, azt tartom, el kell hallgatni az eltérő nézeteknek és csak azt a nagy férfiút szabad látnunk, ki legfőbb tényezője volt annak, hogy 1848-ban a jogegyenlőség létesüljön, a birtok szabaddá legyen, a szellem békói lehulljanak, a középkori intézmények maradványai leromboltatván, az addig osztályokra szakadt milliók helyett egy egységes nemzet éljen a haza szent földén. Ezen egy nemzetté való olvadásnak köszönjük azt, hogy az azt követett sok szenvedés, megpróbáltatás és küzdelem után, nem az ó eszméje szerinti viszonyok között, de tagadhatatlanul szabadon és boldogan ól e nemzet önmaga alkotta alkotmányosságának és az alkotmány legmagasabb és — mint mindannyian hálásan tudjuk — leghívebb őrének, koronás királyunknak szárnyai alatt. Ily érzelmektől vezettetve, vagyok bátor indítványozni, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy részt vesz a Kossuth Lajos elhunyta feletti fájdalomban, hogy tisztelettel hajlik meg imént röviden felsorolt érdemei előtt, s azokérti elismerését jegyzőkönyvében is megörökíti, hogy megbízza püspökét, kit ez ügynél mellőzni nem lehet, hogy ezen jegyzőkönyvi kivonatnak mellékelésével tudósítsa erről az elhunytnak gyászoló családját. A másik, mit említeni akarok, épen most említett fópásztorunknak gyengélkedés okozta távollóte. 14
