Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-03-05 / 10. szám
159 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 160 erkölcs nemesitő szempontokra fektetni. A harcok képe manap teljesen megváltozott; mig ezelőtt a harcokban a személyes bátorságra tág tér nyílott, ma ezzel szemben €sak a jól vezényelt tömegek harca szerepel, s nem a fennen hirdetett hadtudomány (?), mert győzelmes csaták vívásához — mint a példa mutatja — csak a vidékek pontos ismerete, tehát földrajz s a jó fegyverrel jól lövő „emberanyag“ kell; a mai harcok csak az újabb, csak emberek öldöklésére feltalált fegyverek „jóságának“ (?) sajnos bizonyítékai. A múlt ragyogó példái csak mint tények ragyoghatnak felénk, de hasonló tettek végrehajtására alkalom hiánya miatt alig lelkesíthetnek — csak honszeretetre nevelhetnek, e czélból pedig minden korból csak a legkönyebben érthető példákat kellene válogatni, minők a görög római példák. A fősulyt a történelmi anyag nagy terjedelme miatt a jövő tantervekben nem a harcok széles körű leírására kell fordítani; nem állhat többé a történelem öldöklő harcokból, véres lapokból, ezek csak annak kitüntetésére szolgálhatnak, hogyan akadályozták meg azok a nemzeteket a műveltségben való előhaladásban s éreztessék, mennyire szerencsésebbek voltak azok a népek melyek nem ellenségeskedve, a béke ölében törekedtek az emberiség magasztos hivatására; a jövő történelmének nem arra kell tanítania az ifjú nemzedéket, mikóp kell nemzeteket pusztítani, hogyan kell meghalni a hazáért, hanem hogyan kell azért élni, védve, senkit nem támadva munkálkodni a belső fejlődésen s igy hozzájárulni az emberiség művelődéséhez, boldogságához. E röpke gondolatok keletkeztek bennem, midőn a történelmi anyag kitüntetését olvastam az értesítőkből; e kitüntetés még mindig arról tanúskodik, hogy — bár nem a mi hibánk miatt — a történelem inkább csak harcokkal ismerteti meg a tanulókat. Egy érdemük azonban van a prot. iskoláknak: az újkori történetet nem végzik 1815 évvel a „szent,, (lucus a non lucendo) congressussal, hanem kiterjesztik a szabad szellem éltető levegőjének, üde hatásának rajzolására. Kézikönyvül a III. oszt. a ref. leginkább használják Török kézikönyvét (8) Ladányit 5, Baroti-Csánki müvét, mely a történelmet uj szempontból tárgyalja, 8 helyen, Makiári P. Miklós derék, magyaros szellemű müvét csak 2 helyen, egy helyen meg Mangoldot használnak, melynek szelleme ugyancsak nem magyaros ; a VIII. Ribáryt 5, Vargát 6 helyen; az ág. ev. leginkább szeretik Mangold müvét; a világtörténelemben a ref. Szilágyit (11) (az ág. ev. 2) Batizfalvit 4, Vargát 3, az ág. ev. Mangoldot 6 helyen használják, politikai földrajzra csak két szerzőt találunk Szholzot s Vargát. A természetrajzot az ág. ev. két-két órában adták elő s az értesítők tanúsága szerint ugyanazt az anyagot dolgozták föl, mint ref. iskolákban s pedig sikerrel. Összehasonlítottam nehány értesítőben a kitüntetett eredményt: Budapesten V. (3 óra) 44 tanuló közt volt 22 elégséges, 4 elégtelen. Debrecenben V. (3 ó.) 44 közt 27 elégséges, 2 elégtelen (egy jeles) Pápán V. (3 ó.) 47 közt 15 elégséges; Nyíregyházán V. o. (3 ó.) 48 közt 11 |elégséges, elégtelen nincs. Rozsnyón V. (2 ó.) 15 közt 4 elégtelen (6 jeles) Miskolcon V. (2 ó) 45 közt 24 elégséges. Sepsi-Sz-Györgyön V. (2 ó) 24 közt 12 elégséges, 1 elégtelen; — e tények a mellett tanúskodnak, hogy e tantárgyban is — mint általában minden egyes tantárgyban — tán a magyar irodalmat kivéve — az anyag körültekintő redukálásával — kevesebb óraszámmal is kielégítő eredmény érhető el; én sohasem támaszkodom föltétlenül a statistikaí adatokra, mert sok mindenféle körülmény lehet oka egyik helyen a jó, másik helyen a kevesbbé jó eredménynek. Természetrajzi kirándulások valtak: Debrecenben, Sopronban, Pápán, Hajdu-Nánáson — az értesítők szerint—s valóban a természetrajz nemesitő hatása csak kirándulásokkal állandósul meg az ifjúi lélekben, múzeumok látogatása, állatkertek megtekintése, alkalmas gyakori kirándulások százszoros mértékben pótolják az óraszám kevesbedését s még hygieniai szempontból is kiszámíthatatlan haszonnal járnak. Kézikönyvül használják a ref. ásványtanra Roth könyvét 16, míg Búza magyarosabb nyelvű művét csak 6 helyen, Roth növénytanát 13, Búzáét 6, Roth állattanát 11, Búzáét 6 helyen. Az ág. ev. általában Rothot használják, Búzát egy helyen sem. A mennyiségtan észképző s gyakorlati szempontból szükséges; e két szempont közül inkább érvényesülhetne a gyakorlati szempont, mert hisz észképzésre ott vannak a nyelvek, melyek eléggé biztosítják a formális képzést; ép ezért sok olyasmit kellene törülni a mennyiségtan anyagából, melynek csak formális képzés szempontjából van értéke, de a növendék sem általános műveltségi szempontból, sem felsőbb tanulmányai körében annak hasznát nem veszi; s ha a nyelvek nem elégségesek némely növendék formális képzésére, hanem még a mennyiségtan is szükséges, akkor jobb, ha az a növendék elhagyja a tanulmányokat, mert biz annak eszét a mennyiségtan sem fogja kiképezni formális szempontból; úgy tudom, hogy az erdélyi ev. ref. kerület a mennyiségtan anyagának korlátozására tett is javaslatot, az egyes kerületek be is küldötték intézeteikhez, ezek le is tárgyalták, föl is terjesztették a konventre, de itt a tárgyalás megfeneklett. Miért?...!! A korlátozást megtették az ág. evangélikusok Kézikönyvekül a ref. nagyon kedvelik Mocnikot (14)Mocnik- Wagnert (10) Békési-Illést (10) helyen, előfordul még Lutter, König, Abel, Bónis (4), a sárospataki kör kiadványa, Zsindely, csak két helyen van; az ág. ev. szintén Mocnik (Szász, — Szabóki, — Schmidt) fordítását szeretik mint a ref. a Mocnik-Wagnert s Luttert. A Rajzoló geometriát az ág. ev. az I. s II. osztályokban is csak két-két órában adják, valószínűleg az anyag oly redukálásával, mely a tantárgy sikeres tanitását nem veszélyezteti. A ref. intézetekben csaknem kizárólag Landau-Wollrab müvét használják (19 helyen) Császárét 5, Fodor-Wagnerét 2, Mendlik-Schmiedtét 3, Patakyét 1; az ág. ev. Fodort 7, Landaut 4, Császárt 2, Mendliket 2, Schröder! 1 helyen, Iglón három szerzőt találunk Landaut, Fodort, Mendliket. A természettant az ág. ev. a VII. osztályban 3 órában adják elő, azt hiszem nem is járnak el helytelenül, hisz két kitűnő physikusunk is soknak tartja az elvégzendő anyagot: „A physikából a VII. s VIII. osztályban felölelt
