Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-03-05 / 10. szám
169 170 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. tott „Alma mater“-nek továbbra is Pápán maradását akarják, szükebb körű értekezletre hívják meg. Az értekezlet a kitűzött napon, márczius 1-jén dél után 4 órakor a főiskola nagy termében csakugyan megtartatott s egész lefolyása azon meggyőződést keltette bennünk, hogy az ügy kimenetele végleg elvan döntve Pápa javára s a komáromiak elrecitálhatják magukban Dante hires mondását: „hagyjatok föl minden reménynyel“. Egyházkerületünknek annyi és oly tekintélyes tagjai nyilatkoztak részint élőszóval; részint lévén utján Pápa mellett s ezen nyilatkozataikat oly határozottan, sőt erőteljesen tették meg, hogy előbb kifejezett meggyőződésünk teljesen indokolt és alapos. A főiskola nagy terme megtelt az ügy iránt melegen érdeklődő közönséggel. A közeli és távoli vidékekről megjelentek a többek közt: Czike Lajos főiskolai gondnok, Véghely Dezső veszprémi egyhm. gondnok, Körmendy Sándor, Szekeres Mihály esperes, dr. Segesdy Ferencz, Kácz (Gyula, Jókai Károly, Pály Zsigmond, Keuessey Pongrácz, Móricz János, Vikár Yincze, Barthalos Mihály, Jezerniczky Kálmán, Sebestyén János, Vikár István orsz. képviselő, Antal Gábor, Seregély György, Fülöp József. Gózon Gyula. Helyből a főiskolai igazgató- és gazdasági tanács tagjai, a tanári kar egypár kivételével, Baráth Ferencz pápai egyhm. gondnok, Barthalos István főiskolai ügyész, Horváth Lajos főszolgabíró, Osváld Dániel polgármester, Mészáros Károly városi főkapitány és még igen sokan iskolánk hü barátai közül. Kiket körülményeik akadályoztak a személyes megjelenhetésben, azok közül számosán levélben jelentették, hogy feltétlenül pártolják az iskola mostani helyén való megtartását és szavazatukat e mellett fogják érvényesíteni. így Boné Géza mezőföldi egyh. megyei gondnok, Dienes Lajos őrségi egyházul, gondnok, Somogyi Gyula őrségi esperes, Konkoly Thege Gyula tanácsbiró Barsból, Szabó Kálmán egyhm. gondnok, ifj. Csorba Ede és Kovács Sebestyén Gy., Bélaváry István, Nagy Sándor Belsősomogyból, Gueth Sándor felsőeőri lelkész stb. Az értekezlet elnökeiül a meghívó kibocsátói: Kis Gábor és Véghely Dezső, előadójául Horváth Lajos s melléje még jegyzőül Vikár Vincze választattak meg. Kis Gábo>- meguyitván az értekezletet, tartalmas beszédben vázolta az iskola fényes múltját s nagy hivatását mely itt várakozik reá. Azután Véghely Dezső rajzolta szép beszédben a czélt, mely őt és társait arra bírta, hogy közös értekezletre hívják össze azokat, kik a főiskola Pápán maradásának barátai. Találóan fejtegette, hogy ha testvéreink és hitrokonaink nem volnának a komáromi mozgalom tervezői és megindítói, orvtámadásnak kellene nevezni a tőlük Pápa ellen megindított mozgalmat. Mert hogy ha aggályaik és kifogásaik voltak, a Komáromban tartott egyházkerületi gyűlésen kellett volna nyilvánitaniok, mikor az iskola ügyek s az építés ügye is tárgy altatott. De ők ezt nem tették, hanem szándékaikat teljesen titokban tartva, a gyűlés befejezte után nehány nap múlva kibocsátották ismert felhívásukat az iskola áthelyezése érdekében. S hogy ezen az iskolára nézve ártalmas mozgalom minél előbb megszüntethető legyen, épen ezért volt szükséges ilyen bizalmas értekezletre hívni össze az iskola Pápán maradásának barátait. Majd Szekeres Mihály esperes érvel bő tájékozottsággal a mellett, mennyire szükséges és előnyös épen az iskolára nézve, hogy eddigi helyén maradjon. Ezután Horváth Lajos előadó egy nagyon tárgyilagos és higgadt beszédben rajzolta az egész mozgalmat kezdetétől máig. Ismerteti a komáromi érdekeltség támadásait, ; reális alapot nagy részben nélkülöző Ígéreteit és számitásait, s ezzel szemben azok védekezését, kik az iskola eddigi helyén való maradásának barátai. Felsorolja azon szép és nagyon is reális ajánlatokat, melyeket Pápa város, Veszprém vármegye, a pápai-egyházmegye s több egyes emberek tettek s remélhetőleg még ezután is tenni fognak. Beszédjében oda concludál, hogy mivel a legutóbbi kerületi g\ülés már megbízta az igazgató tanácsot az építés ügyében a kellő lépések megtételével s mivel a komáromi mozgalom a kerület minden hivatalos faktorainak mellőzésével indult meg: tehát az egészet mintegy nem létezőnek tekintve, határozza el az értekezlet a legközelebbi kerületi gyűlésre egy rövid indítványnak benyújtását, mely szerint az iskola-épités Pápán az eddigi megállapodások szerint azonnal foganatba vétessék. Nagy és mély hatást keltettek Czike Lajos nyilatkozatai, a ki kijelenti, hogy az iskola Pápán maradásának föltétien barátja s e mellett mindent el fog követni, mert meg van győződve, hogy ez a legalkalmasabb hely a kér. főiskolája számára, úgy, hogy ha még nem volna is itt, ide kellene tenni. Szükségesnek tartja továbbá egy alapos és terjedelmes memorandum kidolgozását is és a kér. gyűlésre való benyújtását, hogy abból az ügyre nézve mindenki teljes és alapos tájékozást menthessen. Végül nem indítványt, hanem határozati javaslatot vél a kér. gyűlés elé térj esztendőnek. Hasonló értelemben szólaltak fel Körmendy Sándor és több mások. Antal Gábor helyesnek tartaná, ha a memorandum s az értekezletnek határozati javaslata minden egyes gyülekezetnek megküldetnék s hozzájárulása esetén felhivatnék annak aláírására. Pály Zsigmond szerint nincs szükség memorandumra s bővebb magyarázgatásokra, mert a kerület nagy többsége úgy is Pápa mellett van. Elég tehát az egyszerű határozati javaslat, hogy a komáromiak előterjesztése a gyűlés alkalmával a napirendről levétessék s az iskola építés Pápán megkezdessék. Több felszólalás után az értekezlet végre is Czike Lajos felszólalása értelmében határozott. A Pápa mellett való mozgalom vezetésére és további szervezésére pedig egy végrehajtó-bizottságot választott, melynek elnökei: Kis Gábor és Horváth Lajos. * * * Az értekezlet befejezte után 8 órakor köz vacsorára gyűlt össze a közönség a Griff vendéglő nagytermében. E közvacsorán az értekezlet tagjain kiviil megjelentek : Pap Gábor püspök ur, Darányi Ignácz főisk. gondnok, dr Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő, Sült József közjegyző s a városi közönség köréből nemcsak a reformátusok, ha-
