Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1893-03-05 / 10. szám

157 DUNANTÜLI PROTESTÁNS LAP. mus (mind e mai napig) zavaros fészke, amaz pedig a Protestantismus hazája lett. 1830-ban a r. kath, papság az ultrajakobinusokkal egyesülvén, a szabadság zászlója alatt küzdött a prot. hollandi király megbuktatására. Ámde az állam az általa biztosított sajtószabadság segedelmével a népet felvilágosítni törekedvén, a jezsuiták a nyilvános térről leszorittattak. Angolországban az állam és egyház közötti viszo­nyok súrlódásai a reformáczióval kezdődtek. VIII. Henrik az egyház főnökének hirdette ki magát, és papi törvény­széke által hitvallást parancsolt; VI. Eduárd a calvinis­­must vitte be; Mária ismét a catholicismust; Erzsébet az episcopalismust a kálvinismussal egyesítette; az utánna következett Stuártok: Károly és Jakab — titkon római katholikusok — a papismust államhatalommal erőszakolván, kitört a vallásos politikai forradalom, mely a királyságot megbuktatta s Cromwellel a katonai nralmat s puritani rajongást vitte be; mig végre a Stuartok elűzésével a pro­testáns Oraniai és Braunschweigi uralkodó-házak oltalma alatt az episcopalis Protestantismus államvallássá emelte­tett, melynek főnöke a király lett és a parlament. A római felsőséget felségsértésnek nyilvánították s a transsubstan­­tiatiót tagadó u. n. Test-acták vagy eskük által más feleke­zetek üldöztettek. Az angolok a kath. Stuártoknak a római pápák szövetségével együtt járó nyomasztó abszolutizmu­sában polgári szabadságuk veszedelmét látván, a protes­­tántismushoz nemzetiségükből ragaszkodtak, és az irlandi katholikusok üldözésének nem is azon jelleme volt, mi a spanyol inquisitiónak és francia dragonádoknak, melyek vallásos fanatismus és hierarchiai türelmetlenség szüle­ményei voltak, s még akkor sem szűntek meg, mikor a hugenották alattvalói hűségüknek legfényesebb bizonysá­gait adták; ellenkezően mint Angliában, hol a római pá­pának az államfelsőbbséget biztositó supremai eskü letéte­lét megengedő brévéi után a katholikusok emancipatíója azonnal következett. Mikép Angliában a presbyterialis dissenterek vagy haladó whigek a conserativ toryk vagy episcopalisokhoz, úgy állanak Scocziában az evangelikálok a modernekhez. — Amazok kiszabaditák magokat az államhatalom nyomasztó uralma alól, lemondtak minden segedelemről, azonban az államhatalom oltalmazó felsőbbségét mindnyájan elismerik. Dánországban 1536-ban III. keresztély király törlötte el a r. katholicismust, az ellenkező püspököket letette, javaikat elszedte s a protestantismust államvallássá amelte. Az 1683-ban kiadott törvény szerint a király az egyház főnöke, az egyházi hivatalokat ő tölti be, zsinatot hirdet s az egyház minden dolgait rendezi. Svéd- és Norvégországban Wasa király 1527-ben vitte be a reformatiót; Gusztáv Adolf pedig a visszato­lakodó catholicismust elnyomván, a Protestantismus meg­­szilárdittatott; a más felekezetek eltüretnek, de az állam felsőbbségét elismerni kötelesek; a római pápával a con­­cordatumnak hire sincs. Az olasz egyházi birodalom eredetét a franczia Pi­­pintől 754-ben nyert, fia N. Károlytól megerősített aján­dékok képezik, melyeket ezek a Longobárdoktól raboltak 158 el; egypár főur hagyományából, s végre a spanyol és franczia versengésekből felszaporitották a pápák. 1846 körül egész Olaszországban mindenfelé nagy nyughaattlanságok kezdődtek a politikai életterén. Az ola­szok czélul tűzték ki a pápa világi uralmának lerontását Olaszország egységisétését s ezt a czéljukat el is ér­ték. Bár a nápolyi király s a többi olasz herczegségek külön fejedelmei eliizettek s lassanként az összes olasz­tartományok a szavoyai dynastia jogara alatt egyesittet­­tek, mégis Viktor Emanuel csak 1870. szept. 20-án vo­nulhatott be Rómába s vehette birtokába. IX. Pius pápa női öltönyben menekült Rómából. Legújabb időkben XIII. Leo pápa Franczia és Oroszország barátságát keresvén ez által elidegenítette a kath. fejedelmeket attól az esz­métől, hogy valaha segédkezet nyújtsanak a pápa világi uralmának helyreállításához. Magyarországon az 1848. XX. t. czikk kimondja ugyan a vallás egyenlőséget s az állam általi fizetést, és ebben hallgatag benne is van a rengeteg egyházi javak secularisalása; de minthogy a buzgó dynastia törvény ál­tal a kath. valláshoz van kötve szintúgy, mint a nagyobb ünnepélyességek: mig az alkotmányos magyar országgyű­lés e törvényt nem módosítja, addig szellemi és anyagi kifejlődésünk gyorsan nem haladhatván, továbbra is bar­bároknak tart bennünket Európa s az egész czivilízált világ. Oroszországban I. Péter czár magát tette az egyház fejévé, s Péterváron kormányzó zsinatot rendelt, — II. Ka­talin pedig a papság javait is elvette. Újabb időkben a r. kath. egyházzal voltak a czároknak versengéseik, mert 1815-ben Sándor kiűzte — mint jelenleg Ferry Franezia­­országban — a jézsuitákat, kik aztán felizgatták Lengyel­­országot s a szerencsétlen 1830-ki forradalmat okozták. A felbujtónak találtatott r. kath. papság javainak elveszté­sével, egyházuk pedig 4 millió népességének a görög egy­házba terelésével lakolt meg. * * * A világtörténelem ezer tapasztalatai után egy eddig ismeretlen tüneményt látunk az északamerikai egyesült államokban, hol minden vallásfelekezet egymással és az államok kormányaival békében élnek, mert az állam mindenek felett áll; az államnak nincsen vallása, egyiket sem üldözi, nem is pártolja; a vallásoknak nincs birtoka, mindenik saját hívei segedelméből él és teljes szabadsággal működik önkebelében; a népek itt vallásosabbak és er­­kölcsiségök szembetűnőbb. Vári Szabó S. IS K 0 L A fi G Y. A prot. értesítőkből. (Folytatás). A történelmi anyag manap már oly halmaz, hogy szükséges lesz már a legközelebbi jövőben a történelmi anyagot korlátozni s a fősulyt az általános műveltségi s 10*

Next

/
Thumbnails
Contents