Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1893-02-19 / 8. szám

121 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 122 (Folytatás). Midőn a magyar nyelvi, majd a class, nyelvek kö­zölt anyagának tanulmányozásával foglalkoztam, eszembe jutott, hogy egykor a sárospataki tanári kar egy derék tanügyi munkálatot készített, melynek kiinduló pontját, alapelvét az képezte, hogy az oktatás központja a ma­gyar nyelv s irodalom legyen; ehez mérten a class, nyel­vek anyagát s a rájuk fordított heti óraszámot korlátoz­ták s az auctorok kiszemelésében meghatározott elv szerint jártak el. Szavuk elpendült, mert a prot. tanári karok magukra hagyatva, összekötő kapocs nélkül nem tudtak súlyt adui százados tapasztalataiknak a csak imént föl­­sarjadzott állami iskolákkal szemben; ama tanügyi elő­terjesztésben vallott elvek azonban figyelemre találtak máshol, honnan lassankint, egyenkint miut az intéző tan­ügyi körök önálló eszméi kezdtek érvényesülni a tanter­vekben s ma ott vagyunk, hogy a tanügyi kormány már teljes mértékben magáévá tette a magyar nyelvre vonat kozókat s elfogadta a class, nyelvek anyagának korláto­zását, s most mi prot. csak kopiázzuk azt, amit tőlünk vet­tek; mily nyomatékos lett volna akkor egy prot. tanár­­egyesületnek a szava! Manap biz már alig lesz oly kiható működése, manap, mondom, midőn tanári egyéniségről alig lehet szó, midőn nálunk is megteremtették a magas köz­oktatási tanácsot — közoktatás terén soha nem forgott egyénekből—, azon elv alapján, hogy tanügyhöz mindenki ért! Mig a létesítendő tanáregyesület el nem jut azon ma­gaslatra, hogy szava nyomós, döntő legyen a tanügy te­rén, addig élete nem élet, csak tengődés, melynek eről­ködését a „hatalmasok“ csak nevetik; mig a tanár mun­kájában csak azt keresik, hogy az előirt betilt betiiröl­­betiire teljesitette-e, nem a tanári közszellemet, nem a ta­nári egyéniség egészséges érvényesülését, egyéniségek ne­velését: addig a magyar tanügy nem fog föl virágzani, a prot. tanügy nem fogja visszafoglalni azt a teret, a hol magasan kidomborodó egészséges tanügyi egyéniségek egyéniségeket neveltek a vallásnak, a hazának! Több prot. főiskola óhajtása volt, hogy iskolai fő auktorokul csak az arany korszak írói szerepeljenek, a prózairók közöl különösen Livius s Cicero s kiváló figye­lemben részesüljön az utóbbi iró. S íme mi történt? A mi conventliuk e két kiváló ivót egy-egy osztályra szorította, mig a kormány a maga iskoláiban a prot. iskolák óhajait szépen megvalósította. Liviust tárgyalják az Y. o. s foly­tatólag a YI-ban (vagy lehet helyette Sallustius); Cicerót kezdik VI. oszt.-ban folytatják bőven VII. oszt.-ban, kíter­­jeszkedve leveleire is, sőt folytatólag VIII. is olvasható Cicero valamely phil. müve (vagy helyette Tacitus); ha­sonló figyelemben részesül Vergilius. S valóban az a he­lyes, hogy Cicero foglalja el a főhelyet! A kon vent e na­gyon is korlátozó intézkedése okozza, hogy a ref. főisko­lákban auctor választásról szó sem lehet s alig mer egy­egy intézet jobbra fölbátorodni, mint pl. Debrecen, hol V. van Livius, VI. Sallustius, Cic. VII. Cicero (nem veszem számításba az államilag segélyzetteket, mert ezekben szoro­san simulnak az állami tantervhez). Már azt ugyancsak kétségbe vonom, hogy Cicero megismertetésére s azon haszonra, melyet az ifjúságnak Ciceróból kellene nyernie, elegendő volna az a kevés, amit adtak néhány intézetben, így H.-M.-Vásárhelyen VT. osztályban tárgyalták Ciceró­ból a Catil. elleni beszédekből az elsőt, Vll-ben pr. Arehia (ugyanitt Liviusból 30—50-ig levő részletet tárgyalták!); Debrecenben VII. csak pr. Rose. Am.; Nagy-Kőrösön VI- ban a Cat. ell. beszédekből az I. s Il-at; Székely-Udvar­helyen VI-ban a Cat. el. besz. az elsőt; Szatmár Németi­ben VI-bau Cat. el. besz. a II. s III-at s Vergil.-ból az I. éneket) ugyanitt a Vll-ben Livius XXI. csak 20fejzetet olvastak; Kecskeméten VI ban Cat. el. besz. az I. s Il-at; Kolozsvárott VI.-ban Cat. el. besz. az elsőt; K. K.. Halason VI. De imper. Cicero leveleit s philosophiai műveit egy ref. iskolában sem olvasták. Az ág. ev. az auctorok be­osztásában is szerencsésebben járnak el, intézeteikben megtaláljuk Cicero: De amicitia, De officiis müveit; Ta­citus Agricoláját, Germaniáját, Plautus Trinummusát, Cap­­tivijét. Viszont a késmárki főgymn. eljárását sem helyeslem, hogy VIII. osztályba (csonka évben!) olvasták (rendes anyag gyanánt) Tac. Germaniáját s Ann. I. könyvét, Hor. levelei s sat.-ból 10, s az egész Ars poeticát s Cie. De officiis müveiből az I. könyvet; e sok anyag alig hagy­hatott időt az auctorok értelmezéséhez szükségesekre! Nem minden értesítő ad fölvilágositást az auctorok tár­gyalásának módjáról, de tán fölösleges is ezt részletezni; nem hihetem, hogy auctort bárki is tárgyalna régiségtan, míthologia, irodalomtörténet nélkül; ép igy nem hihetem, hogy magyar nyelvi anyaggal kapcsolatba ne hoznák az auctorokat, s ne szemléltetnék Cic. szónoki beszédeiben, Horatius ódáiban a szónoki beszédet, ódái műfajokat, s ne törekednének a magyar órákon szerzett isme-retek erő­sítésére, mélyítésére, de a „gyengébbek“ kedvéért, a ma­nap nagyon túlhajtott statisztikai következtetésekért, nem fog ártani azt is feltüntetni; hisz Danielovits Kálmán egy cikkében azon tényből, hogy több intézetünkben nem volt jelezve a tárgyalás módja, azt következtette, hogy azok­ban nem volt régiségtani, irodalmi stb. tárgyalás. Prot. intézeteinkben 4 helyen találunk idegen kia­dást, a többi hazai kiadásokat használ; a ref. az alsó osz­tályokban nem használnak szemelvényes olvasókönyveket (bár táu haszuosabb lenne), mig az ág. ev. III. s IV. osz­tályokban szívesen alkalmazzák Dávid olvasókönyveit (5), Szamosi Tirociniumát, a kis Liviust; a ref.-nál Dávid ol­vasókönyvét csak Gyönkön találjuk, de valami öt helyen előfordul Szegedi Szemelvények Liviusból s OvidiusbóL cimü müve; nyelvtanul leginkább Holzweisig — Székely Latin nyelvtanát használják; lassanként kiszorul Bartal- Malmosi, a mely csak két helyen van; nem is csoda, hisz Bartal egyik legnagyobb hive, Pirchala is, nyelvtanaiban visszatért a régi iskolához; a sárospataki irod. kör kiad­ványai közöl az alaktan csak két helyen, a Kérészy- Szinnyey-féle mondattan 5 helyen van.

Next

/
Thumbnails
Contents