Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1893-02-12 / 7. szám

107

DUNÁNTÚLI PROTESÁTNS LAP.

108

pel, nem V. Károly Widman szerint, henem I. Miksa, a kinek kedvéért Faust fellegeket, dörgést, villámlást, esőt, napot és csillagokat varázsol elő * *)).

Lényegesebb az eltérés a legrégibb Faust-könyv és és Widman könyve közt a szellemet s az Írói czélt illetőleg. Mig az 1587-iki históriának kizárólagos czélja az olvasó mulattatása, addig Widman előtt különösen didaktikai czél lebegett. Fő czélja volt, hogy morális tekintetben jó hatással legyen müve az olvasó közönségre. Az ifjúságra való tekintetből hagyja el például Faust konstantinápolyi szereplését és a Koma-ellenes részletek némelyikét. Ezt a morális czélzatot maga Widman világosan kifejezi, a mikor igy szól: Jedoch dass auch nicht Alles, was züchtige Ohren und Herzen betrüben möcht, soll erzählt werden“ 2). Egy másik helyen meg ezt mondja: „Derohalben ich der Meinung gar nicht bin, dass ich durch dieses Buch die Jungend zu Lust und Lieb der verfluchten Schwarzkunst wolle anreizen und verursachen, sondern vielmehr das contrarium oder Wiederspiel anzuzeigen begehre, damit Männiglich möge trevlich gewännet werden, und für dergleichen Nachstellungen und Stricken des Teufels sich so viel besser fürzusehen und zu hüten visse“ 3).

E mellett az oktató, morális czélzata mellett különösen feltűnő Widman művének tudóskodó szinezete, a mely minden kicsiséget a tudomány komoly leplébe akarna öltöztetni. Widman ugyanis — a mint legalább munkájából látszik — az ördögök és a varázslás létezésében vetett szilárd hittel irta könyvét. Innen magyarázható meg ab beli igyekezete is, hogy minden nevetséges varázs-történetet tudományos érvekkel is be akar bizonyítani, Ezen törekvése által sok helyen nagyon terjengőssé, sőt nevetségessé is lesz a mellett, hogy kivetkőzted az eredeti mondái anyagot költőiségéből. Hogy mennyire nevetsé ségessé lesz Widman helyenként, arra egy példát hozok fel. Mikor azt akarja bebizonyitani, hogy az ördög medve alakjában is megjelenhet, a genesisre utal és igy okoskodik : Erstlich, dass hie gesagt wird, dass sich der Teufel in Bärengestalt dem Fausto sehen lassen, so haben wir dess ein Exempel in genesi, wie sich der Teufel in Schlangen verkrochen hat, bis er Adam und Hevarn verführet hat. Dass sich nun der Teufel in Gestalt eines zotteten Bären erzeigt, das ist ihm wohl möglich, dass er sich in Thiere, als Bären, Wölfe, Katzen, Böcke, Geissen und Hunde verkehren, auch die Menschen is solcher Form verblenden kann, warum wollt’ er sich dann auch nicht also üben 4). ügy látszik, hogy Widman — a mint Reichlin-Meldegg igen találóan jegyzi meg — abban a naiv hitben volt, hogy az esztelenség megszűnik esztelenség lenni, ha tudós formában adatik elő 5). (Folyt, köv.)

Szakal Károly,

serburgi papnak volt a fia, jó tehetséggel volt megáldva és 15 éves korában jutott Fausthoz. Widman műve, II. r. 30—32. 1.

') Widman műve, II., 79—80 1.

*) F. Scheible, »Kloster,« II. 655. 1.

*) Scheible, i. m. 276, í.

*) Scheible, i. m. II. 314. 1.

*) K. A. V. Reichlin-Meldegg: Die deutschen Volksbücher von J.

Mistificáltam-e én?

Mig Somogyi figyelő Tuskulánumában a múltak felett elmélkedik s a jövő reményei édes ihlettséggel töltik el keblét, addig hű társa erősen bele kapaszkodik Begedy esperes ur palástjába s igy akarja megnyerni a már-már elvesztett csatát.

A szívósság, kitartás minden esetre elismerést érdemel. K. ur személye iránt én is a legnagyobb tisztelettel viseltetem, de miként ama theoriáját melylyel a szavazás alóli elvonhatás lehetőségét fejtegette, kellő értékére szállítottam le: úgy az iskola áthelyezési ügyben is kénytelen vagyok állításait a valóságnak megfelelően redukálni.

A b.-somogyi egyházmegye esperese, mielőtt jelentését megírta volna, körültekintett s mind azon tüneteket melyek társadalmi s egyházi tekintetben a láthatáron szemébe ötlöttek, nagyon helyesen érintette.

így került a jelentésbe a már akkor hírlapi s röpirati utón megindult iskola áthelyezési mozgalom. Körmendy ur ez ügynek érdemleges tárgyalásába azonnal bele akart menni s a felett történt is eszme csere, de a többség ez ügyet részleteinek ismerete s a hivatalos megkeresés nélkül tárgyalni czélszerünek nem találván, kimondatott, hogy addig, mig végleges állást foglalna ez ügyben az egyházmegye, cselekvési szabadságának teljes fenntartása mellett, már most tiltakozik erkölcsi erejének egész hatalmával azon mozgalom ellen, mely a kerületi főiskolát az őszinteség és nyilvánosság megkerülésével szövetkezett partikuláris érdekeknek akarja kiszólgáltatni. Tehát tiltakozik azért, mert az őszinteség és nyilvánosság mellőzésével indult e mozgalom, tiltakozik akkor, ha egyedül partikuláris érdekekről van szó.

Hogy ez ügy előleges értekezleti tárgyalásába az egyli. megyék vezérférfiai meg nem hívattak, ez a tapintat rovására esik, de nem lényeg; — hogy helyi érdek, avagy fontosabb tanügyi okok követelik-e az áthelyezést, ezt a részletek ismerete után lehet megítélni.

Ez a lényege az esperesi jelentésnek s az egyh. megye határozatának. — E mellett bizonyít a cselekvési szabadság teljes fenntartása is, — amely abban áll, hogy amit jónak, helyesnek ismerünk, azt megvalósítani törekedjünk.

K. ur és társa nagyon messze távoztak tehát a valóságtól, midőn e lapokban azt állították, hogy a b.-somogyi egyh. megye helyén valónak látta foglalkozni az ügygyei és azt egyhangidag határozottan elitélte. — Ez csakugyan nem egyéb, mint reported merész „anzágolás, melyet az egyházmegye s igazság érdekében rectificálni kénytelen voltam.

Felhozza K. ur azt is, hogy Pesten lapnál reporter voltam.

Faust dem Schwarzkünstler und Cristoph Wagner, dem Famulus, nach Ursprung, Verbreitung, Inhalt, Bedeutung und Bearbeitung mit steter Beziehung auf Göthe’s Faust, und einigen kritischen Anhängen und bildlichen Seltenheiten, Sonderbarkeiten, hauptsächlich des deutschen Mittel- alters. Herausg. v, J. Scheible. Stuttg. VI. 25.