Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-12-10 / 50. szám
831 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 832 HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministertől. 38.072. szám. A kataszteri tiszta jövedelemnek az 1875: t. ez. rendelkezései szerint történt megállapítása alkalmával az idézett törvény rendelkezéseinek megfelelően, a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető kőzéptermés értéke vétetett alapul, minek megállapításánál a napszám, anyag- és termés árak is számitásba vétettek a kiküldött és szakközegekből alakított bizottságok által. Általában a kataszteri tiszta jövödelem megállapításánál az volt az elv, hogy az adóztatás alapjául a föld nek 10 évi átlagban minden körülmények között biztosan várható jövedelme szolgáljon. Egyes személyhez vagy időviszonyokhoz kötött nem állandó kivételes körülmények figyelembe nem vétethettek. A föld jövedelmének általános szabályok alapján leendő megállapításánál más elvek, mint a fentebb vázoltak, irányadók nem lehetnek. Épen ez okon, de még inkább azért, mivel a tanítók javadalmát képező földilletmények teljes hitelt érdemlő jövedelme, a gazdasági számadásokat nem vezető és egyébként is érdekelt felek önkényes bevallásai alapján nem állapítható meg, a miről az eddigi bevallások alkalmával kitüntetett nagyon is eltérő adatok elszomorító bizonyságot tesznek, és mivel továbbá az 1891: 43. t. ez. értelmében a tanítói állomással egybekötött javadalom nemcsak a végellátáshoz való igény összegét képezi, hanem egyúttal azon összeget is, a mely után az orsz. tanítói nyugdíj-intézeti járulék fizetendő, a mit szemelőtt tartva, a föld jövedelmét folytonos ingadozásoknak alávetni nem lehet, hanem oly általános szabályok alapján létesült megállapodásokhoz kellett kötni, melyek nem az egyéni tevékenységtől vagy az időjárástól függők, hanem időrőlidőre országos törvény, vagy ezzel egyenértékű szabályok által határolvák. Az imént vázolt tekintetek által vezéreltetve, a tanítók földilletmény-jövedelmének kitüntetésére f. évi 29751. sz. a. kiadott szabályrendeletem 1-ső pontjában a kataszteri becsüt jeleltem meg, nem azért, hogy kizárólag ennek alapján állapittassék meg a tanítók nyugdíja, hanem, hogy egy biztos alap álljon rendelkezésre, melyből kiindulva lehessen a tiszta jövedelmet megközelítőleg megállapítani oly formán, hogy figyelemmel az adóalapul szolgáló földadó sorozati munkálatok elkészítése óta az ország egyes vidékeinek közgazdasági, forgalmi, közlekedési s ebből folyólag a termények értékesítési viszonyainak változására, különösen a vizszabályozó társulatok kötelékébe tartozó területeknek új védművek emelése és fejlesztése folytán bekövetkezett használhatóságára, a kataszteri tiszta jövedelem bizonyos százalékkal emeltessék és ekképen az 1891-ik évi XLIII. t. ez. 4-ik §-ának e) pontjában említett 10 évi átlagos jövedelem kitüntetése eléressék. Minthogy azonban az érintett és a földjövedelem alakulására befolyással bíró tényezők legtökéletesebben csak is a köztörvényhatóságok által ösmerhetők, annálfogva felhívom a közig, bizottságot, hogy mérlegelve az előadottakat járásonként, szükség esetén egyes tüzetesen megjelelt vidékekre vagy községekre a földjövedelem emelkedésének százalékát a lehető legrövidebb idő alatt állapítsa meg és arról az illető törvényhatósági közegeket oly hozzáadással értesítse, hogy a megállapítandó százalékot külön kitüntetve, a kataszteri földjövedelemhez adják. Az ekként előálló összeg fog általánosságban a tanítói nyugdíjba számítható földjövedelmének tekintetni. Ha azonban az érdekelt iskolafentartó vagy a tanító a megállapított jövedelmet megfelelőnek nem tartaná, az ellenkező állításának bizonyítására vonatkozó okmányt tőle bekövetelvén, a jegyzőkönyvhez csatolja, itteni elbírálás végett. Megjegyzem ez úttal, hogy a helyi hatóságok és elöljárók az általuk netán kiállítandó igazolványokban foglaltakat bizonjitani is tartoznak. Folyó évi 29.751. sz. a. kiadott szabályrendeletem kiegészítéseképen értesítem a közig, bizottságot, hogy a magániskola-fentartók nyugdíjigényének megállapítása, ha az. illető nagyobb jövedelmet hitelt érdemlőleg bebizonyítani nem képes, a kereseti adó alapjául szolgáló jövedelmi bevallás alapján eszközlendő. Végül, miután ezideig beérkezett felterjesztések nagy részénél az idézett szabályrendelet I-ső pontjának azon rendelkezése, hogy a terménybéli járulékok a legközelebbi piacz 10 évi hatósági bizonylattal igazolandó átlagérték szerint tíintetendők ki, — figyelmen kívül hagyatott, felhívom a közig, bizottságot, hogy az illető közegeket utasítsa, miszerint a szabályrendeletben foglaltakhoz szigorúan alkalmazkodjanak. Egyúttal felhatalmazom, hogy a mennyiben a munkálatok- a kitűzött határidőig elkészíthetők nem volnának, rövidebb, indokolt esetekben legföljebb f. év végéig terjedhető időhaladékot engedélyezzen oly kikötéssel, hogy a szabályrendelet 14. pontjának megfelelőleg a felvételekre vonatkozó munkálatok, be nem várva a járás öszszes iskoláira vonatkozó adatok egybegyűjtését, egyenként is a kir. tanfelügyelőhöz küldendők. Jelen pótrendeletemről úgy az illető egyházi hatóságok, mint a kir. tanfelügyelők egyidejűleg értesítettek. Budapest, 1893. évi október hó 31-én. Gróf Csáky Albin s. k. 7625 Pa p Gábor 1893. püspök. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 1893. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Kis Tivadar.
