Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-10-15 / 42. szám
697 kulcsokat átadom most a gyülekezet őrangyalának, hogy azokkal az ajtót nyissa ki.“ Kinyittatván az ajtók, a templom csakhamar zsúfolásig megtelt az áhitatos és hitbuzgó közönséggel. Az éneklések elhangzásával, melybe a helybeli és vidéki lelkészek és tanítókból alakult énekkar is elismerést érdemileg működött közre, Szekeres Mihály esp. a CXXII Zsolt. 1. v. alapján — „Örvendezek, mikor nekem azt mondják: menjünk el az Ur házába“ — tartotta meg a felavató beszédet, tárgyalván a templomok eredetét, azután pedig azoknak rendeltetését. A befejezésben pedig áldást kért mind a templomra, mind a gyülekezet tagjaira. — Utána Bállá Endre helybeli lelkész állott a szószékre s olvasta fel a csetényi egyháznak szépen, gondosan kidolgozott történetét, mellyel az összes hallgatóság méltó elismerését érdemelte ki. Majd Sebestyén János egy uj szülöttet avatott be jól át gondolt beszéd és ima kíséretében a Krisztus hívei társaságába, melynek végeztével eszmékben gazdag, remek urvacsorai beszéd és ima következett, mely a hallgatóság figyelmét teljesen lebilincselte, melylyel a pápai egyházmegye költői ihletettségü lelkésze Kis Gábor koszorúzta meg az ünnepélyt, valamint az úrvacsorát is Bállá Dezső tevelí h.-lelkész segédlete mellett ugyan ő szolgáltatta ki. A d. u. 1 óráig tartott istenitisztelet után a lelkész lakon gyűlt össze az ünneplő közönség férfi és nő intelligentiája, hol az őszinte magyar vendégszeretetnek oly sok és Ízletes tanúbizonyságaival találkozott, hogy csak hamar ékes felköszöntőkben nyilvánultak a keblek érzelmei s csak a késő esti órák szólítottak kit-kít távozásra, többen pedig még a másnap délelőttöt is ott töltöttük s szivünkben azon édes örömmel távoztunk, hogy a hol lelkész és gyülekezet úgy munkálják az egyház jóllétét és felvirágzását, mint ezt Csetényben láttuk, ott még a szent dolgok iránti részvétlenség és hidegségről nincs okunk panaszkodni. Szép és dicséretre méltó a csetényi elöljáróságnak azon eljárása is, hogy az ünnepélyen megjelent lelkészeknek meleg hangú köszönetét nyilvánította, Esperes urat pedig 1 drb 20 koronás arannyal óhajtotta honorálni, melyet azonban Esperes ur a szegény gyermekek tankönyv alapjára köszönettel vissza hagyott. Egy jelen volt. A Faust-monda keletkezése s legrégibb prózai feldolgozásai. ii. Hogy a Faust-monda eredetét, keletkezését lehetőleg tiszta világításban láthassuk, vizsgálnunk kell a rokontartalmú régibb s egykorú mondákat, a történeti Faust élettörténetét és egyéniségét s a 16. századbeliNémetország szellemét. A mi a Faust-mondának a régibb s egykorú mondákhoz való viszonyát illeti, annyit már az ismertetett 693 Faust-könyvek tartalma alapján is mondhatunk, hogy a Fauszt-monda sok olyan mondát egyesit magában, a melyek már régebbi s egykorú mondákban is előfordultak. így például Albertus Magnus-ról is mondatnak olyan csodás dolgok, mint Faustról. Mint Faust, úgy Albertus. Magnus is megfoghatatlan módon varázsolja elő az ablakon át az ételt. Ugyancsak róla ismeretes a mondában, hogy, miként Faust, télnek idején egy gyünyörű kertet varázsolt elő büvészi tudománya segítségével J). Egy norvég monda szerint Othin (Odin) egy lovon, köpenybe burkolva viszi a norvég királyt, Hadingot, hazájába. A királynak, Othin parancsára, nem szabad utazás közben a köpenyből kitekintenie. Éppen igy tiltja el Faust is három társának a müncheni lakodalmi ut alkalmával a beszédet * 2). Zyto-YÓ\ fel van jegyezve, hogy egy kocsit, mely tele volt bajor bűvészekkel, lovastul együtt elnyelt 3). Rettesheimi Agrippát, ki a néphit szerint varázsló volt, az ördög egy kutya alakjában vezette, a mely kútja nyomtalanul tűnt el, mihelyt Agrippának nem volt rá szüksége 4). Így szegődik Fausthoz is kutya alakjában az ördög. Pikus terencz egy fejedelem kívánságára elővarázsolja Trója ostromát az ott szereplő hősökkel 5). így varázsol elő Faust is kiváló ó-kori görög alakokat. Ezek és sok ezekhez hasonló mondái részeken kívül különösen a mágusz,- Cyprianus- és Theophüus-mondát szeretik emlegetni, mint olyanokat, a melyek a Faust-mondával rokon részleteket tartalmaznak. A mágusz,—vagy másként, Simon-mondát a Clementina6) czim alatt ismeretes munkában találjuk legrészletesebben megírva. E monda szerint a mágusz-monda hőse, Simon, az ó-keresztj énség korában élt s Jeruzsálemben a zsidóság egyik legszenvedélyesebb előharczosa volt az ott alakulóban levő keresztyén egyházzal szemben. Később azonban megtér. Megtérésének kétféle okát emlegetik; az egyik verszió szerint a Krisztus megjelenése idézte elő a megtérést, a másik szerint pedig a boszu, — nevezetesen a főpap megtagadta tőle leánya kezét. Megtérése után maga is mint apostol hirdeti a keresztyén tanokat, de tanításaiban elferdíti Jézus tanát, s e mellett folytonosan rá*) Godelmann Johann Georg. De magis, veneficis et lamiis recte cognoscendis et puniendis libri trés. Frankf. 1591. libr. 1. Cap. IV. 28. Reichlin-Meldegg i. m. I. 51. 1. a) Reichlin-Meldegg, i. m. I. 70. 1. 3) Camerarius Phil. Centuriae tres opera horarum suecissivarum seu Meditationis historícae auctiores. Francot typis Egenolfi Emelii, impensis Petri Kopfii 1102. 1. p. S12—311. Reichlin- Meldegg,'1 i. m. I. 57. 1. 4) Promtuarium Exemplorium. Das ist: Historien vn«£ Exempelbuch, nach Ordnung vnd Disposition der heiligen Zehen Gebott Gottes, aus heiliger Schrifft stt.------------durh den Ehrwirdigen, in H. Schrifft Hochgelehrten Herrn, An dream Hondorff Pfarrherrn zu Drossig. Getruckt zu Frat.klórt am Mayn 1573. 70. 1. &). Johannis Vieri de Praestigiis daemonum et incantatiönibus ac veneliciis, ex officina Oporiniana, Basileae 1583. lib. IÍ, Cap. 1., p. 166. Reichlin-Meldegg, i. m. I. 65. ') Clementina. Lipcse, 1865. Brockhaus. Kiadó: Paul tks Legarda. Szerzője állitólag Clemens Romai us, római püspök. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.
