Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-09-24 / 39. szám
647 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 64S Tetszett a terv mindenkinek, hogy ily előkelő helyen egy gyönyörű palotát épitünk, de hogy miből áll, kevesen gondolták meg. Óvakodjunk tehát nagyon megterhelni az egyházkerületet, kiapasztani annak erő forrását! Indítványozom s kérem főleg a financziális viszonyokra való tekintetekből, hogy csak a főgymnásium felállítását mondja ki a mélyen t. egyh. kér közgyűlés! (Elénk helyeslés!) E nagjiiatásu beszéd után a gymn. és theologia együttes építése mellett csupán Stettner Ignácz és Barthalos István szóllottak. Mig a kisebb arányú építkezés, tehát csupán csak új gymn. épület emelése mellett nyi. latkozott Tisza Kálmán, kinek rövid tartalmas beszéde a következő: Főtisztelendő egyházkerületi közgyűlés: Szabad legyen nekem is elmondani ide vonatkozólag véleményemet. Igen rövid leszek, mert már Darányi tiszt, tag társunk kifejtette nézetét, a mi lényegét tekintve az én nézetem is. Én igen is megvagyok győződve, hogy a theólogiának is felállítása, oly pénzügyi zavarba hozná az egyh. kerületet, melyből kilábolni igen nehéz volna(Igaz: ügy van!) Mindnyájan tudjuk, hogy mily teher háramlik még az esetben is egyházkerületünkre, ha csak a gymnasiumot állítjuk is fel, s hogy mily mértékben igénybe veszi a felállítandó gymn. az egyh. kér. anyagi erejét. Ne ámítsuk magunkat avval az íllusióval, hogy majd a jövő fedezi a költségeket. Igen igen sok javítani, építeni valónk van még a jövőre nézve, melyek elől, ha már most kiapasztjuk az anyagi forrást, bizony semmit sem hozhatunk létre. (Úgy van !) Ki ne szeretné, hogy egyházkerületünkben nem egy, de tiz helyen volna nőnövelde ; magam is azt szeretném, ha minél több helyen láthatnánk ily intézetet, de vájjon lesz-e csak reménységünk is a jövőre, hogy ily intézeteket állíthassunk fel, ha egyszerre kimerítjük az egyházkerület erejét ? Nem-e azon kell igyekeznünk, hogy rendben tarthassuk pénzügyi viszonyainkat, hogy igy tovább fejlődésünknek biztos alapját bírhassuk benne. Állítsuk fel most a gymnásiumot egyelőre, s majd ha szükség lesz rá később, midőn már a gymn. felállítása által szenvedett pénzügyi megrázkódtatásokat kihevertük, bővítsük ezt ki a Lheologiával! (Élénk helyeslés!) Buzgó óhajtásom nekem is, hogy minél előbb létrejöjjön a városnak e szép helyén a tervezett intézet, hogy kiváljék csínra nézve, de hogy egy régi szóval éljek, „parádéra“ szükségünk nincsen. Legyen az Ízléses, de egyszerű! Ne költsük pénzünket, csak a legszükségesebbekre, ne menj ünk bele oly dologba, a mely egyházkerületünk anyagi jólétét veszélyeztethetné; építsük fel először csak a jgymnasiumot, s majdha erőnk engedi, kibővitjük! (Élénk helyeslés!) Hasonló értelemben nyilatkoztak Yályi Lajos, Begedy István, Kecskeméti Jenő és Antal Gábor, ki előbb szinte az együttes építkezés hive volt. Érdekes beszédje igy hangzik : Főtíszteletü egyházkerületi közgyűlés! Azt gondolom, hogy a vitatkozásnak, eszmecserének, abban áll az ereje és módja, hogy egymást czáfoljuk, egymás érveit visszaverjük. Valóban e teremben, ezen gyülekezet előtt a vitatkozásnak ez a módja az egyedüli, az óhajtandó, s kívánandó. S ime én megvallom azzal a szándékkal állottam elő, nem hogy vitatkozzam, de megfújjam a tisztességes visszavonulót saját magam részéről. (Éljen!) Őszinte vagyok. Méltóztatik emlékezni arra, hogy én a magam nevében adtam be az indítványt, hogy az egész főiskola helyeztessék át azon telekre, melyet ő méltóságától meg fogunk szerezni. Voltak, a kik kimosolyogtak, jllusoriusnak találván indítványomat, s ime most ott állunk, hogy az épület maholnap büszkén fogja hirdetni az egyházkerület bőkezűségét, s épen csak a részletek megbeszélése képezheti ma már eszmecserénk tárgyát. — Azért indítványoztam ez épület megvételét, mert azt tartom, hogy bizonyos intézményeink, melyek iskolánkat kiegészítik, nem állnak oly színvonalon, a mint én szeretném, hogy álljanak. Vannak helyiségek, melyek nem felelnek meg azon czélnak, a melyre rendelvék. Felvettetett itt több szempontból, több alakban azon kérdés, vájjon nevelési szempontból helyes lesz-e, ha a theologia és gymnasium egybekapcsoltatík? Mondatott az is, hogy mi köze e kettőnek egymáshoz? Mi köze? Hogy mindakettő a miénk! (Éljen!) De nem lehet a kettőt elválasztani már csak azért sem, mert p. u. a convictualis ügyek együvé tartoznak, egy vezetés alatt vannak, s a mellett történeti fejlődésünk is azt mondja, hogy az együttes fellépés, az egyesülés a mi legszilárdabb támaszunk'' Különben is ősidőktől fogva minálunk a gymnasium, theologia, jog, praeparandia, szorosan össze voltak egymással fűződve! Végül kijelenti, hogy le mond előbbi véleményéről s csatlakozik az ellentáborhoz“. (Éljenzés!) Végül is határozatként kimondatott hogy egyházkerületünk most csak a gymn. számára emel új épületet a „Fehér-ló“ telkén. Az épület tervezeteinek megkészitésére pályázat hirdettetik egy 500 és egy 300 frtos jutalommal, melyeknek beadási határideje f. évi decz. 15-ike. Második ügy volt a nőnövelde felállításának kérdése. Konkoly Thege Béla és Beöthy Zsigmond szólanak a mellett, hogy Komáromban állíttassák fel s egyelőre csak internátus alakjában ; tanításra pedig az állami polgári leányiskolába járnának a növendékek. Rácz Gyula, Szilágyi József és Antal Gábor felszólalásai után azonban ez az egész ügy ismét egy bizottság és az igazgató tanács elé utaltatott, hogy eldönthető legyen, vájjon Komáromban vagy Pápán lehet-é kevesebb áldozattal felállítani ? Utolsó fontos tárgya volt a mai napi tanácskozásnak a főgymnasiumi tanári karnak az országos felekezeti nyugdíjintézetbe való belépése. Örömmel láttuk, hogy ezen nagy fontosságú ügyben a közgyűlés minden tagja a legnagyobb egyértelműséggel nyilatkozott a belépés szükségessége mellett, belátván ez elhatározásnak úgy magasabb tanügyi szempontból, mint egyéb tekintetekből is elodázhatatlanul szükséges voltát. A kerületi közgyűlés szives készséggel is intézkedett mindazon terhek iránt, melyek a ministeri tervezetből kifolyólag a fentartó testületre s az érdekelt tanári karra hárulnak. Kimondotta tehát, hogy az egyszersmindenkorra szükséges 4570 frfc
