Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-01-15 / 3. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 40 39 geschehen, da er ein ansehenlich Schloss auff ein Hohe gezaubert.“ Ami e legrégibb Faust-historiának tartalmát illeti, az a következőkben foglalható össze. Az első fejezet szól Faustnak születéséről, családi körülményeiről és tanulmányairól. E szerint Faust a Weinmar melletti Rod-ban született szegény, de vallásos, istenfélő szüléktől. Családjának rokoni összeköttetése volt Wittenberg-hen, itt élt Faustnak egy jómódú nagybátyja, a ki íiává fogadta, örökösévé tette s taníttatta az egyetemen és pedig a theologiai tudományokra. Faust kiváló szellemi tehetsége által szép előmenetelt tanúsított; de szellemi látkörének szélesbiilésével csökkent a theologia iránt való érdeklődése is. A tudori vizsgálatot ugyan még letette a theologiából és pedig a legjobb eredménynyel 16 pályatársa mellett, — de már ekkor jelentkezett nála a varázslásra, szemfényvesztésre s a könnyelmű, erkölcstelen életmódra való hajlam. Ezt a rossz hajlamot csak növelte a léha barátok környezete, a melyet Faust anynyira megkedvelt, hogy ezeknek s a varázslásnak kedvéértjj félredobja a szentirást és istentelen életet kezdett élni. Majd teljesen szakit a theologiával; meg sem engedi, hogy a theologia doktorának hívják, hanem mathematikusnak, asthrologusncik és az orvosi tudományok doktorának hivatja magát'). Éjjel-nappal varázslással, varázskönyvek tanulmányozásával foglalkozik s e mellett nagy előszeretettel tanulmányozza az orvosi tudományokat is, és valósággal sok beteget kigyógyitott betegségéből * 2). Azonban az így, saját szellemi ereje által elért eredmény egyáltalában nem elégítette ki Faustot; — az ö tudásvágya határtalan, sas szárnyakat óhajtana a maga részére, hogy felkutassa az égnek és földnek minden részét, hogy ne létezzék rá nézve semmi titok 3). A história második fejezete 4) éppen azt adja elő, hogy Faust korlátlan tudásvágyának kielégithetése végett kimegy a Wittenberg közelében levő erdőhöz (Spesser Wald), itt elhelyezkedik egy kereszt utón esteli 9 és 10 óra közt. Az ördög nem akar azonnal megjelenni s csak többszöri idézés után jelenik meg egy ősz barát alakjában s megkérdezte Fausttól kívánságát. Faust azt kívánja, hogy jöjön el másnap 12 órakor lakására, a mitől eleinte vonakodott az ördög s csak egy másodszori idézés után egyezett ebbe bele. A harmadik fejezet előadja az ördögnek Faust hajlékában való megjelenését és Fausttal való beszélgetését 5 * * *)). ') Wolte sich hernaehher keinen Theologum mehr nennen lassen, ward ein Weltmensch, nandte sich ein D. Medicináé, ward ein Astrologus unnd Mathematikus. Das Volksbuch von Doctor Faust. W. Braune. Halle. 1878. 13. 1, 2). „Zum Glimpff ward er ein Artzt, halft erstlich vielen Leuten mit der Artzney, mit Kräutern, Wurtzeln, Wassern, Träncken, Recepten und Clistieren“. Braune, i. m. 13, 1. *) „Stunde I). Fausti Datum dahin, das zulieben, das nicht zu lieben war, dem trachtet er Tag und Nacht nach, name an sich Adlers Flügel, wolle alle Grund am Himmel und Erden erforschen.« Braune, i. m. 13. 1. 4) E fejezet czime a következő: „Doct. Faustus ein Artzt, und wie er den Teuffel beschworen hat.“ 5) A harmadik fejezet czime a következő: „Folget die Dispu-.tation 1). Fausti mit dem Geist.“ Faust három kívánságot terjeszt az ördög elé s ezek a következők: 1. Feltétlen engedelmességet kíván az élete végéig. 2. Ne tagadjon meg tőle semmiféle felvilágosítást sem, akármi után kérdezősködik is. 3. Minden kérdésére a valóságnak megfelelő választ adjon ’). Az ördög mit sem akar tudni ezen kívánságok teljesítéséről és eltávozik, de egyúttal megígéri Faust kérésére, hogy este ismét eljön. A negyedik fejezet előadja Faustnak az ördöggel való másodszori alkudozását2). A mint az ördög este megjelent Faustnál, ez hat pontban terjesztette elő kívánságait, melyek a következők: 1. Kívánja egy szellemnek ügyességét és alakját a maga részére. 2. A szellemnek azt kell tennie, a mit F. kíván. 3. Szorgalmasnak, alázatosnak és engedelmesnek kell lennie. 4. Minden hívására megjelenjék F. hajlékában. 5. Látatlanul kell az ördögnek F. házában uralkodnia, csak magának Faustnak szabad őt látnia. 6. Oly alakban tartozik az Ördög megjelenni, amilyenben F. óhajtja. Az ördög hajlandó Faust nevezett hat kívánságát teljesíteni, azonban csak a következő öt feltétel alatt: 1. Faustnak esküvel kell Ígérnie, hogy az ördögnek adja át magát. 2. Ezen Ígéretét nagyobb bizonyosság végett vérével erősiti meg. 3. Meg kell Ígérnie, hog}7 minden keresztyén embernek ellensége lesz. 4. A keresztyén hitet megtagadja. 5. Nem engedi magát elcsábítani, ha némelyek meg akarnák téríteni. (Folytatása következik.) Szakad Károly. Könyvismertetés. Keresztyén tanítások. Irta: Kenessey Béla ev. ref. theol. akad. ny. r. tanár A múlt év közepe táján jelent meg e 291 lapot magában foglaló, sajtó hiba nélküli, szép nyomású füzet. Ezóta már igaz jó idő telt el, de hittem, hogy talán majd az Urnák gyakorlottabb, tapasztaltabb munkásai közül valaki érdemesíti e nagy szorgalmú és munkássága tanár ur füzetét arra, hogy pár szóval a dunántúli prot. egyházi lapban is ismertetvén, róla egyet-mást elmond. Mivel ez nem következett be, tehát legyen azért szabad nekem róla röviden megemlékezni. Mert figyelemreméltó ám e mii nem csak azért, mivel egy nehéz tanszéket betöltő és e mellett még óriási munkásságot kifejtő tanár müve, hanem több más szempontból is. Ugyanis mindjárt a füzet elején van egy előszó, melynek átolvasása mindenkit figyelmeztethet arra, hogy itt valami új akar derengni; mely új tetterővel szemébe ') I. Erschtlich, dass er ihm sóit unterthänig und gehorsam seyn in allem, was er bete, fragte oder zumuhte, biss in sein Fausti Leben und Tod hinein. II. Daneben solt er jm das jenig, so er von jm forschen würd, nicht verhalten. III. Auch dass er jm auff alle I nterrogato rien nichts unwarhafftigs respondiern wolle. Braune i. m. 16 1. *) A negyedik fejezet czime: Die andere Disputation Fausti mit dem Geiste so Mephostophiles genennet wird.
