Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-04-16 / 16. szám
269 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 5. Seltenreich Emma okleveles tanítónő stb. tanitja a német nyelvet 4., a fraDCzía nyelvet 3. osztályban (heti 22 órán.) Az internátusbán vezér nevelőnő. 6. Torkos Etelka oklev. elemi és polg. isk. tanítónő tanitja a földíratot, a történetet és az 1-ső osztályban a kézi munkát (heti 22 órán.) Az internátusbán nevelőnő. 7. Tóth Pál igazgató, tanitja a magyar nyelvtant, irálytant, írod. történetet, szépészetet, történetet, az illető osztályban (heti 14 órán.) A zenét Végh Károly és Oilman Janka tanítják. Hogy miből tartja fenn magát ez a derék tanintézet, bizony az a „kérdések kérdése“ reánk a dunántúli egyházkerületre nézve. Nézzük! .... Először is a szükségletet: 1. Igazgató fizetése 1200 frt. — 2. Egy rendes tanár lOOOfrt.— 3. Három rendes tanítónő fizetése együtt 1400 frt. — 4. Vallástanár (helyb. s. lelkész) 200 frt. — 5. Rajztanár 200 frt. — 6. Énektanár 200 frt. — 7. A rendes tanár lakbére 200 frt — 8. Fűtés 150 frt. — 9. Iskolaszolga fizetés 120 frt. — 10. Fölszerelés 100 írt. — 11. Vegyes szükséglet 200 frt; összesen 4970 frt. Erre fedezet: 1. A kerületi államsegélyből ide utalt évi járadék 3000 frt, — 2. Tandíjból 3200 frt. — 3. Alapítványok után 800 frt. — 4. Egyházkerületi évi segély 140 frt. — 5. Vegyesekből 300 frt, összesen 7440 frt. — Az internatus jövedelme 8750 frt. Kiadása 8150 frt, fölösleg : 600 írt. Látnivaló e költségvetésből, hogy az intézetnek még többlete is marad és pedig jelentékeny évi 3000 frt többlete, a miből a kerületi kölcsön gyorsan törleszthető, s azután az intézet fokozatosan, hatalmasan fejleszthető. Látni való a miskolczi felsőbb leányiskola történetéből, hogy a prot. szegénység alkotta, s a prot. buzgóság teremtette meg azt, csaknem semmiből. Látni való, hogy csak el kell vetni a magot, hogy csak gondozni kell azt és fölnevekedik és a mustármagból terebélyes, árnyas menhelyet nyújtó élőfa lesz. Lesz-e közöttünk, aki nem neve dicsőségéért, ha nem a hazafias és humanisticus Protestantismus szent ügye érdekében kész lesz elvetni a magot, odaadó készséggel öntözni a csemetét, kitartó gondossággal ápolni azt, hogy felnövekedhessék ? Hisz oly kecsegtető, oly buzdító a miskolczi szép példa, hogy ugyszólva csak bátorság kell a kezdeményezéshez s az idő s a fejlődő viszonyok meghozzák a többit. Kér. főiskolánk gondnokaié, — közöttük értem a főiskola örökös főgondnokát László József urat is — a hivatás — talán kötelesség is, fölismerni e kiáltó szükséget, kibontani a begöngyölt zászlót s reá Írni, hogy előre! Megindítani az elaludt agitatiót, mérlegelni a kerület pénzerejét, bevinni a szt. ügyet a családi tűzhelyekhez és fölszitani azok melegét; pártfogókat és pártfogónőket szerezni az ügynek, megéltetvén velők, hogy az ellenünk megindított kultur harcznak leghathatósabb ellenszere az öntudatos prot. irányú, — a felvilágosodott és hazafias irányú nőnövelés. 270 S a protestantismus géniusza magasra fogja emelni lobogó fáklyáját és áldást fog rebegni az alkotókra. Kezdjétek meg a nagy és szép munkát, melyet nem kicsinyelhet ambíciótok ; fussatok, fáradjatok, lelkesedjetek és lelkesítsetek.s akaratotok tetterővé válik; az akadályok leomlanak buzgóságtok előtt és a dunántúli egyházkerület felsőbb leányiskolája, akaratotok mózesi pálczájának forrást fakasztó érintésére a sziklák kérge alól is előtör, élni és éltetni fog. Adja az ég mielőbb ! Körmendy Sándor. A prédikátor mintaképei. Dr. Stalker Jakab után angolból. YIII. Felolvasás. A 'prédikátor mint apostol. (Folytatás.) Sehol nem lehet könnyű a lelkészi szolgálat, ha a vele járó felelősséget valójában felfogjuk és a kötelességeket becsülettel teljesítjük. Mondhatom, hogy fáradságos élet vár önökre. Ha másként gondolkoznak a lelkészi szolgálat felől, jobb ha visszafordulnak. A mi állásunk elfoglaltabb minden más hivatalnál. lm itt a tanulmányozás és predikálás munkája. Nem ismerem részletesen, hogy minő körülmények közt telik el önöknél, a lelkészt illetőleg, allét; de Skóciában rendesen két értekezést kell készíteni a lelkészeknek vasárnapra, e mellett egy leczkét a Bibliai osztály számára, mely igényelhet annyi időt, mint egy egyházi beszéd, és van legalább is egy köznapi összejövetel, melyen hosszú beszédet kell tartanunk. E négy értekezéshez tárgyat kell találni, anyagot gyűjteni a magyarázás és világosításhoz; az elme előbb magáévá teszi mindegyik tárgyat és aztán önti a czélnak megfelelő népszerű alakba. Igaz ugyan, hogy néha ötletszerüleg is előállhat az egyházi beszéd, s az igazi jó munkában van is talán valami e hirteleni fölfedezésből; de ekkor még idő kell a gondolat kidolgozására és mellékeszmékkel való meggazdagitására; és sok értekezés mit sem ér, ha csak kiterjedt, vizsgálódást nem végzünk és türelmesen föl nem dolgozzuk a kibányászott anyagot. Most következik az írás. Ez értekezésenkint legalább is 6 vagy 8 órát igényel, de könnyen igénybe vehet sokkal többet is. Sok lelkész nem ir többet egész héten egy értekezésnél, s bizonyára van eszük; de számosán írnak kettőt. Világos hát, hogy bőven jut munka a hét 5 napjának egész délelőtt]eire. Nekem mindig hozzá kellett még adnom a Péntek és Szombat délutánt s gyakran az estét is. Eztán jön a terhes és izgalmas Vasárnapi munka. Hétfőn vallási kötelességünk pihenni, minthogy mi nem adhatjuk meg a testnek a szombati nyugalmat. *). Aztán a pásztori látogatás. A betegeket és ágyhoz szegezetteket látogatnunk l eli, s végeden nagy nyereség, *) »A mely egyházi beszéd kevés fáradságba kerül, annyit ér, a mennyibe kerül. Mindazáltal ne munkánk tartama vagy nehéz volta szerint mérjük az egyházi beszéd értékét« — Dupanloup. 16*
