Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1893-03-26 / 13. szám

DUNÁNTÚLI PKOTESTANS LAP. 222 221 ahol ez az egyesület legkisebb sérelmével vihető keresz­tül. Egy még egészen meg nem izmosodott társaságra leg­veszedelmesebb a pénzügyi zavar, az erre vezető lépést legnehezeb reparálni. Csak kötelességét teljesítette tehát a választmány — igaz, hogy ez szomorú kötelesség — mi­dőn javaslatát a társaság érdekében beterjesztette. Lukács Ödön a választmány jegyzőkönyvének vonat­kozó pontját kéri felolvastatni, hogy az ott foglalt tüze­tes indokolásból tájékozást menthessen. Szeremley József meghajol ugyan a pénzügyi kény­szerhelyzet előtt, de jónak látja felhívni a figyelmet arra a körülményre, hogy az aláírási kötelezettség a jövő év­vel lejár és igy fontolóra veendő az is, hogy a kiadvá­nyok megszüntetése nem idéz-e sokaknál lehangoltságot elő, és igy a társaságtól való elidegenést is. gr. Tisza Lajos megjegyzi, hogy ő nagyon méltányolja az eddig felhozott észrevételeket, vagy ellenvetéseket, de miután e tekintetben a pénzügyi helyzet a határozó, leg­helyesebb lesz egy esztendeig összehúznunk magunkat, elfogadván az igazgató választmány javaslatát. Ezen felszólalások által a tárgy minden oldalról megvilágosittatván és kimerittetvén, elnök fölteszi a kér­dést, hogy elfogadja-e a közgyűlés a választmány javas­latát vagy nem ? Szavazás elrendelésére nem is volt szük­ség, mert a választmány javaslata egyhangúlag elfogad­tatott, tehát kimondatott, hogy mig a társaság pénzügyi helyzete nem javul, monographiák nem adatnak ki, a Szemle junius 1-től kezdve havi folyóirattá változtatik át, eddigi terjedelmének a most jelzett változáshoz alkalmaz­tatásával, a népies kiadványok vállalata, egyes íróknak adandó megbízással, még ez év folyama alatt megindit­­tassék. Hálás köszönetét fejezi ki egyúttal a közgyűlés Hegedűs Sándor pénzügyi bizottsági elnök urnák nemes áldozatkészségéért, mely által vált lehetővé ezen oly so­kak által már rég sürgetett üdvös vállalatnak megindítása. E határozat kimondása után feszült kíváncsisággal fordult minden szem az elnök felé, ki a pályamunka mellé csatolt jeligés levele felbontásának nagy munkájába fogott. A kíváncsiságot nagy mértékben fokozta azon tény, hogy senkinek még csak sejtelme sem volt arról, hogy ki lehet a szerencsés pályázó. Végre nagyot koppant az elnöki olló s utána mindjárt ez a név hallatszott: Földvárig László várcz-hartyáni lelkész. Elénk éljenzés kö­vette a névfelolvasást, s többen siettek a nap hősének üdvözlésére, kit több közleményéből lapunk olvasói is elő­nyösen ismernek. Birjuk szives Ígéretét, hogy ez után is fölkeres bennünket. A jelentés azon részének, mely a tagok szaporodá­sáról szól, örvendetes tudomásul vevése mellett köszöne­tét fejezi ki a közgyűlés társaságunk azon buzgó tagjai iránt, kik a jelentés szerint e tekintetben eiedményes te­vékenységet fejtettek ki, mint szinte Perlaky István ur­nák is azon jó akaratú támogatásért, melylyel titkár ur­nák pénzkezelői nehéz munkájában segitségére volt. Dr. Zelenka Lajos fővárosi tag ur tekintettel azon körülményre, hogy az ág. ev. testvérek közül ez alkalom­mal többen nem vettek részt a közgyűlésben, aminek bizo nyára nem az érdeklődés hiánya az oka, hanem elhárítha­tatlan nagy akadály, melylyel szemben a legjobb akarat, a legnemesebb ügybuzgalom sem tehet semmit, indítványozza, hogy a társaság közgyűlését egyik évben az evangélikus, másik évben a református Convent ülésezésének idején tartsa. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott azon hozzá­adással, hogy az a vidékre történő meghívás elfogadha­­tását nem zárja ki. A milleniumi kiállításban való részt vevésre felhívó ministeri leirat a választmányhoz tétetett át azon utasí­tással, hogy a jövő közgyűlés elé kimerítő javaslatot terjeszsen. Szabó Aladár tagtárs több igen fontos, a társaság jövő munkásságára is befolyást gyakorolni hivatott indíts ványt terjesztett az elnökség utján a közgyűlés elé. Mivel az idő már sokkal jobban előre haladott, hogy sem ily fontos kérdéseknek megbeszélésébe óhajtott si­kerrel bocsátkozni lehetett volna ; mivel továbbá az indít­ványok között van olyan is, mely a mileniumi kiállítás­ban résztvevős kérdésével szoros összeköttetésben áll: ennélfogva az indítványok szintén a választmányhoz uta­­sittattak, a jelentés róluk a jövő gyűlésre beváratván. Doleschál Sándor helyett az igazgató választmány tagjául közfelkiáltással GyŐry Elek választatott meg. A múlt évi számadásra vonatkozó fölmentvény meg­adása, s a jelen évi költségvetési előirányzat elfogadása után következett egy személyes vonatkozású ügy. Neveze­tesen Kenessey Béla a társaságnak minden elismerésre méltó, fáradhatatlan tevékenységit titkára egyik egyházi lapnak azon megjegyzése folytán, mely szerint közalap végrehajtó bizottsági előadói tiszte és társaságunkban vi­selt titkári állása incompatibilisnek mondatott, inditatva érezte magát állását a társaságnak renddlkezésére bocsá­tani, elnök urat kérvén fel ez ügynek a közgyűlés elé le­endő terjesztésére. Pap Károly és Zelenka Pál urak lelkes felszólalá­saik után, melyben Kenessey Béla ur tapintatos, nemes ügybuzgalmát a legnagyobb elismeréssel méltatták, a köz­gyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy Kenessey Béla tit­kár ur lemondását nem fogadja el, s megkérte elnök urat e határozatnak a titkár úrral leendő közlésére. Szász Károly megköszönve a tagok szives türelmét, az ülést berekesztette H. N. Egy kis helyreigazítás az ,,egy kis ébresztődre. Sem nt. Körmendy Sándornak nem volt, sem nt. Be­­gedy István jelenlegi b.-somogyi esperes urnák nincsen, szüksége arra, hogy nt. Szabó János gymn. pénztáros úr­ral szemben az én védelmemre szoruljanak. S ha mégis hozzá szólok e becses lap folyó évi 11-ik számában közzé tett „egy kis ébresztő’1 czimii czikkben foglalt ezen állí­táshoz, hogy „ma már deficzittel küzd a csurgói gymn. pénztár, teszem ezt pusztán az igazság érdekében; teszem.

Next

/
Thumbnails
Contents