Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-02-21 / 8. szám
Harmadik évfolya m. n v/am Pápa 1892. február DUNÁNTÚLI---------ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt. félévre 2 frt. *___________________; Az egyház és iskola köréhői. HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5. egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdij 80 kr. ■_________________X MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: Vallás a társadalomban és államban. Filiöp József. — A református lelkész a világban. Szabó József. Iskola ügy: A magyar néptanítók Eötvös-alapjáról. — Egyházi élet: Az első ref. templom Horvátországban. — Tárcza: A huszonötéves Lutherkabát. Payr Sándor. —Vegyes k ö z 1 e m ény e k. Vallás a társadalomban és államban. Még nem volt állam — kezdve a legkorábbi időkön, melynek vallása nem lett volna. Sőt a vallás fejlettsége a műveltségi állapotnak is volt mutatója. Az ó-kori népek vallása bizonytalan tapogatódzás, a társadalmi, állami életet átható erő nélkül. Az egyes emberek lelkét üresen hagyá kielégítetlenül. Azért egyiknek, mint a másiknak létele csak időhöz kötött vala. Mikor a keresztyénség a világba lépett s elterjedésével romba dönté az elkorhadt intézményeket, ujjászülő ereje virágzó államokat teremtett, melyek hatalomban erősek s közerkölcsiségben az előbbi állapotokhoz viszonyítva folyton emelkedők valának, mig a vakhit, babona s egyéb tévelygés lábra nem kapott. Mert ezek a keresztyénségnek legtöbb romlást okozó ellenségei. Magának a keresztyénségnek fenséges tanai eredeti tisztaságukban oly erőt képviselnek, hogy azok nélkül egészséges társadalmi és állami élet nem is képzelhető. A legszebbnek mondható alaptörvényből: a szerétéiből következik mindaz, a mi üdvösnek, maradandónak létesítésére az ember csak gondolhat. Forrása ez az erkölcsiségnek, jognak, igazságnak — s az ember bárminő életviszonyának irányítója. Azért a vallást csak másodrendű kérdésnek tekinteni, vagy fig}^elmen kívül hagyni, egy volna az erkölcsiség és haladás arczul verésével. Ki is vállalkoznék arra, hogy a vallás szükségtelenségének apostolává szegődjék ? És mégis vállalkozik ! Egyik napilapunk, a „Magyar Hírlap.“ folyó hó ll-iki számában hosszabb vezérczikkben emlékezvén meg a nagy Németországban napirenden lévő ama mozgalomról, hogy a császár indítására az iskolákban eddiginél is nagyobb mértékben történnék a vallásos irányú tanítás, nevelés: nem tetszésének ad kifejezést. A czikk intentiója végeredményében az, hogy hitből, vallásból nem lehet jóllakni, csak kenyeret biztosítsanak. — Hitbeli felfogásra nézve, úgy látszik, Voltai rét, Darwint és Kantot akarja példányul felmutatni, mint a kiknek eszméik egyedül volnának alkalmasak világboldogitást eszközölni. Nincs szándékom, nem is volna czélravezető egy egészen más lapban az idézett hirlap czikkét bonczolgatni, állitásaival polemizálni, de — mert a kérdés fel vettetett — s ha a sajtó a közvéleményre hatni kíván, remélhetőleg legalább azon lapban még ezután is fel Dg vettetni azon okból, hogy a mi Németországban igazság, nálunk is az: e szempontból a kérdéssel foglalkozni — úgy hiszem — itt sem leend czéltalan. Annyit már kiinduló pontul is kimondhatunk, bogy a ki a vallás, specifice a keresztyén vallás szükségességét, s annak nemcsak az egyéni, de a társadalmi, állami életben is minél nagyobb 8 A DIAIT! IMF. Hitt HIVATALOS KIMÉ
