Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-12-11 / 50. szám
H armadik évfolya m. ÄO. S 7 <1131. Pápa 1892. deczember 11. X' ELŐFIZETÉSI DU: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréből. A DÖNÁNTÍJLI EV. REF. EGYHÁZRER. HIVATALOS KÖZLÖNYE HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsox többszöri közléséért 5, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdij 30 kr. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ©<> TARTALOM: Qni sibi malus, cui bonus ? A nyugalm. tanácsbiró. - Részlet Barcsi Józset székfoglaló értekézéséből. (\ égé.) Barcsi Józsej. — Iskolaügy. A komáromi mozgalom hű képe. Vil. tanácsbiró. Tár ez a A zsoltárok olvasásakor. Fiilöp József. — A komáromi tractusban lielv. confession levő árva ekklézsiáknak lajstroma. (Vége.) Onodíj Zsigmond. — Zsinati tudósítás. — Vegyes közlemény e k. Qui sibi malus, cui bonus? E lap 45-ik számában bátor voltam főtisztelendő Pap Gábor püspök úrhoz azon kérést intézni, hogy szüntesse meg azt a veszélyes mozgalmát a komáromiaknak, melylyel a kerületi főiskolát Pápáról áthelyezni szándékoznak, mert jól tudja, hogy Komárom katona-város lévén, nem ifjúság-nevelő intézetnek való hely. Most újabban azt vagyok bátor figyelembevételre ajánlani, hogy Komárom azért sem alkalmas az egyházkerület iskolájának, mert az ottani reformált egyház a maga vagyonának sem tudja jól gondját viselni; (jut sibi nmlus, cui bonus? Ugyanis volt a komáromi reformált egyháznak szép virágzó gymnasiuma, a mire még most élő emberek is emlékeznek, és a melyből a tanuló ifjúság subscribálni ment részint Pápára, részint Debreczenbe tanulmányai folytatása végett. Ezt a szép gymnasiumot is el hagyta pusztulni a komáromi egyház, és most a gymnasium épületét felekezet-nélküli népiskolának engedte által évi haszonbérért. Valószínű, hogy a tisztelt egyház erre azt feleli, hogy az, az ő házi ügye, abba senkinek nincs bele szólása, hogy ő sajátját miként kezeli.,. Legyen bár az ő hite szerint, hanem: Voltak a komáromi gymnasiumnak szép alapítványai is nevezetes összegű tőkepénzekben, melyeknek évenkénti kamatait az elhunyt alapitó jóltevő patronusok szorgalmas tanulók segélyezésére rendelték, például a Csejtey, Töltésyfundatiók, és még sok többiek. Ezek olyan fideicommissumok, a melyeket az egyháznak agyon hallgatni nem lehet, mindezeket az egyházkerületnek fel is ajánlotta a komáromi egyház 1840. évben, midőn a mostanihoz hasonló mozgalomra vállalkozott . . . Ezen alapítványoknak hátralevő kamatjaira nézve is a komáromi egyháznak 40 éves jubileumát megtartani volt már ideje . . . Mindezekről az iskolai alapítványokról, és azoknak több mint 40 év óta fizetetlen kamatairól felelősséggel tartozik a komáromi egyház, és azok terhelik az egyháznak összes vagyonát, melyet most felajánl. Azt pedig, hogy a komáromi egyház a lelkésze jövedelmére szolgáló szántóföldeket elidegenítette, és magát kötelezte az egyházkerület előtt arra, hogy ezen elmaradó jövedelmet készpénzzel pótolja, — csak azért említem, hogy a komáromi ajánlat mérlegelésénél ez a figyelmet el ne kerülje. Mindezeknél fogva jobb helyen van a főiskola Pápán, mint Komáromban, azért is mert: qui sibi malus, cui bonus? A NYUGALM. TANÁCSBIRÓ. 50 DUNÁNTÚLI